Odalenn 5 csillagozás

Mariano Azuela: Odalenn

„- Mondom, hogy ez nem állat… Hallod, hogy ugat Palomo… Valami emberfia lesz az… Az asszony a sötét hegyláncra meresztette a szemét. – És hátha federalisták? – jegyezte meg a férfi, aki a szoba sötét sarkában guggolva falatozott, jobb kezében lábost, baljában meg három nyársra húzott kukoricalepényt tartva.”

Eredeti mű: Mariano Azuela: Los de abajo

Eredeti megjelenés éve: 1915

>!
Európa, Budapest, 1965
166 oldal · Fordította: Pálóczi Horváth Lajos

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
sophie P
Mariano Azuela: Odalenn

Te jó ég! Hogy ez mennyire bonyolult. Mármint a mexikói forradalom. Meg egyáltalán. A mexikói viszonyok mennyire bonyolultak voltak ezekben az időkben. Megpróbáltam, tényleg megpróbáltam egy kicsit utána olvasni, … inkább hagyjuk. Mindenesetre szerepel benne földtörvény, parasztok, néhány párt, szavazás és sok-sok fegyver.

    Inkább azt mesélem, hogy kb. azokban az időkben járunk, és azokban a falvakban, amikor és ahol Sergio Leone Dollár-trilógiája játszódik. Pontosan ugyanaz a western-történet, csak nem szerepel benne Clint Eastwood. Mondjuk olyan az Odalenn, mintha a díszleteket és a mexikói mellékszereplőket és statisztákat mutatná a filmhez. Valamint az elrejtett kincseket, fegyvereseket, nyerészkedőket, szerencsétlen földönfutókat és sok halottat.

    A főszereplő Demetrio Macias. Egyetlen dolog biztos: felgyújtották a házát, ezt meg kell torolni. Csapatot toboroz, és megindul a hegyek között, faluról falura. Mennek-mendegélnek, közben bizonyos más csapatokat megtámadnak, bizonyos házakat kifosztanak … zsákmányt gyűjtenek, a „katonák” próbálnak hasznot húzni. Vicces rész például, amikor az egyik katona – vagyis „katona” – zsákmányol egy bazinagy írógépet. Persze hamar megpróbál túladni rajta, mert semmi szüksége rá, és nagyon nehéz is. Rögtön meg is veszi valaki – mert gyönyörű darab különben –, hogy aztán nemsokára egy kicsit kevesebbért megpróbáljon túladni rajta ő is hasonló okokból, és így tovább. Szóval mentek előre, „hogy ki ellen? Kiknek az oldalán? Evvel sohasem törődött egyikük sem.” (143. oldal)

    Sajnos nem tudtam összegyúrni az epizódokat – sokkal többet kellene tudnom ahhoz pl Zapatáról –, de azt hiszem a lényeg így is megvolt.

3 hozzászólás
>!
Kozmikus_Tahó
Mariano Azuela: Odalenn

Odalenn.
Odafenn.
Előre.
Hátra.
Jobbra.
Balra.
Ölni.
Élni.
Szülni.
Halni.

" – Miért harcolnak még mindig, Demetrio?
Demetrio nagyon erősen összevonja a szemöldökét, majd szórakozottan felvesz egy kövecskét, s lehajítja a folyóvölgybe. Elgondolkodva nézi, hogy gurul lefelé, és megszólal:
– Látod azt a követ? Nem tud megállni."

>!
Agatha_Emrys
Mariano Azuela: Odalenn

Érdekes volt ezt a könyvet Barabási Képletének ismeretének fejében olvasni, elgondolkodtatott a sikerről. Az Odalenn ugyanis megtalálható az 1001-es listán, mintegy kultkönyv Mexikóban, na meg a háborús könyvek között. Ugyanakkor, mint az utószóból kiderült, a szerző majdhogynem ismeretlenül halt meg, ez a regénye is kis híján eltűnt a süllyesztőben, amíg egy irodalmi vitán egy kritikus fel nem hozta példaként saját álláspontja bizonyítására, meghozva ezzel a könyvnek a jól megérdemelt figyelmet és újrakiadásokat. Tehát majdhogynem a véletlen műve, hogy ez a regény megmaradt az utókor emlékezetében, és milyen kár is lett volna, ha nem így alakul!

Azuela a mexikói felkelésről írt egy kiváló realista regényt, amiben ő maga is részt vett a felkelők oldalán orvosként. Elmondható hát, hogy első kézből kaptuk tőle a (mocskos) információt. Olvashattunk a falvak nélkülöző embereiről, akik végső elkeseredésükben ragadtak fegyvert, fosztogattak és erőszakoskodtak (sokszor ok nélkül, például azért lepuffantva valakit ha nem tetszett a szeme állása) de igazából csak gyalogosok voltak azon a bizonyos sakktáblán, hiszen egy idő után már maguk sem tudták ki ellen harcolnak, csak mentek, ahová parancsot kaptak. És amikor már mindent felégettek és kifosztottak csak mentek tovább, kiégve meneteltek a halálukba, hiszen ahogy a főszereplő is megjegyzi: a guruló kő nem tud megállni.

Remek könyv, jó szívvel ajánlom, nem is kell tudni a mexikói háború hátteréről, hiszen a fő fókusz úgy sem a történelmen van.

>!
AnZsu_01
Mariano Azuela: Odalenn

Nem hiszem, hogy ha egy kihívás miatt nem „kellett” volna olvasnom, akkor valaha is eszembe jutott volna ezt vagy egy hasonló regényt elolvasni. Mexikó, polgárháború, férfiak, bosszú… A hangulata érdekes volt, kicsit azokat a western filmeket idézte, amiket nem igazán szerettem kislányként, úgy éreztem nem szólnak semmi izgalmas dologról. Kicsit ezt éreztem az Odalenn olvasása közben is.


Népszerű idézetek

>!
sophie P

Ketten hiányoztak: Serapio, a cukrász és Antonio, a juchipilai banda cintányérosa.

17. oldal - 4. fejezet első mondat

>!
sophie P

Mert hát ha egyszer valakinek puska van a kezében, s a tölténytáskák golyókkal tele, akkor nyilvánvaló, hogy verekedni kell. Hogy ki ellen? Kiknek az oldalán? Evvel sohasem törődött egyikük sem.

143. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Boston Teran: Kegyetlen kötelék
Chimamanda Ngozi Adichie: Az aranyló fél napkorong
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Sebastian Faulks: Madárdal
José López Portillo: A tollas kígyó
Paula McLain: Szerelmünk romjai
Korda István: A mocsarak visszaütnek
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!
Kubinyi Ferenc: Siratni csak hazát lehet