Dear ​Aaron – Kedves Aaron! 27 csillagozás

Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Csak egy dologgal nem számolt…

Ruby Santos pontosan tudta, mire vállalkozik, mikor jelentkezett, hogy egy tengerentúlon állomásozó katonával levelezzen. Az utasítások egyszerűek: egy levél vagy e-mail hetente, ameddig a bevetése tart. Egyéb csomagok küldése nem szükséges.

Ruby már túl volt mindezen. Azt hitte, tudja, mire számíthat. Csak azzal nem számolt, hogy beleszeret a srácba.

Üdítően őszinte romantikus történet, egyedi stílusban.
Vidd el magaddal!

Eredeti megjelenés éve: 2017

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
560 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576792 · Fordította: Papp Fruzsina

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Aaron Tanner Hall · Ruby Marisol Santos


Kedvencelte 9

Most olvassa 26

Várólistára tette 218

Kívánságlistára tette 293

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Tóth_Orsolya_3 P>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Aaron, te kis zaklató!
Légyszi, légyszi „zaklass” engem is! ;)
Ruron, imádni valóak vagytok!
Mariana Zapata ezzel a könyvével végleg belopta magát a szívembe. *-*

5 hozzászólás
Demise P>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Ki gondolná, hogy egy véletlen összeválogatás során megismerkedsz valakivel, aki ilyen nagy hatással lesz az életedre? Levelezésen keresztül megismerni egy embert nem egyszerű.
A szívemhez nőtt a történet, mert az utóbbi pár évben a véletlenek és első benyomások irányítják az életemet. Nagyon is el tudom tehát képzelni, hogy ha valakivel futólag találkozunk, hetente 1x másfél órára, később fontos szerepet játszik az életünkben.
A kezembe kaparintva megállapítottam, hogy hosszra ismét egy The Wall of Winnipeg and Me-t kapunk, igazi kis monstrum. Senki ne lepődjön meg, ez sem egy gyorslefolyású történet. A könyv nagy részében leveleket és chat üzeneteket kapunk, ez egy sajátos műfaj, vagy utálja vagy imádja az ember. Én az előbbi kategóriába tartozom, így picit negatívból indult a könyv. Tehetség kell ahhoz, hogy kommunikációs formában beszéljünk el egy történetet, egészen más amikor folyószöveg van és amikor messengeren beszélgetünk, ennek van némi személytelensége is. Sokkal nehezebb a karakterek érzéseit átvenni és igazán beleélni magad a történetbe. Egy kicsit döcögősen indult ez a történet is, de nagyon érdekes volt figyelni, hogy az e-mailek tartalma, hogy változik, bővül. Végig egymás kérdéseire igyekeznek válaszolni vagy történeteikre reagálni, azonos struktúrában, de szépen megfigyelhető, ahogy egy-egy plusz kérdés/téma előkerül.
Ruby egy felénk, csendes nő, aki mindig rosszkor és rossz emberrel próbált ezen változtatni, az eredmény mindig az lett, hogy még mélyebbre húzódott a csigaházában. Ettől függetlenül egy nagyon kedves és szerethető karakter, de megmentésre szorul. :)
Aaron katona, a családjában vannak zűrök, de teljesen elveszik, amikor Ruby elkezdi húzni az agyát a leveleikben. És igazából ő a történet gyengepontja is. Mert lehet egy férfi kedves és védelmező, ezek megvannak benne, de ha 28 éves vagy, katona és már volt 25 barátnőd, akkor nem vörösödsz el minden apró szexuális utalástól. Ettől ő a „erős ferfiből”, aki megjárta a háborút, átalakult egy tinédzser fiúvá, aki még életében nem látott igazi nőnemű lényt.
Ennek ellenére is jár az öt csillag, mert ez a könyv egy szép romantikus történet, nem arról szól, hogy minden oldalon akció van, hősünk egy igazi playboy, stb.

5 hozzászólás
Aninaa P>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Elég rendhagyó az írásmód a levelezés miatt. Emiatt nem tudtam annyira közel kerülni a szereplőkhöz. Ez a hátránya a nem-személyes beszélgetéseknek. Nem jön át semmi a mondanivalón kívül. És ugyebár emailben mindenki csak annyit ír le amennyit akar. Nem tudjuk, hogy valójában, hogyan reagál, mit gondol. A könyv első fele a hónapokon át tartó emailezés majd skypeolás. Utána Ruby szemszögét kapjuk meg. Ezt a 24 éves nőt akit nem tudok hova tenni… Ha azt mondom, hogy borzasztó gyerekes, az nem fejezi ki igazán, hogy milyen. Majd aztán elérkezik a személyes találkozás amit kissé csalódást okozott nekem. Nyilván furcsa lehet élőben látni valakit akivel előtte csak online társalogtál. Mégis az, hogy Ruby konkrétan pánikrohamot produkált eléggé illúzióromboló volt, és ez sajnos hosszú oldalakon át tartott. Majd később is végig úgy viselkedett mint egy éretlen tinilány. Aaronból nagyon keveset kaptunk. Őt utána sem nagyon ismerhetjük meg. De ő sem tűnt nekem egy 30 éves háborút megjárt férfinak. Én szeretem a lassan kialakuló szerelmet, ami szépen épül fel, de ez most sajnos nem a “lassú folyású” volt, hanem a “túlzottan elnyújtott” fajta. Nem igazán történt semmi különös. De tényleg! Kicsit langyoskás volt nekem ez az egész sztori… off Kicsit többet reméltem/vártam ettől a könyvtől, a fülszöveg alapján

kittenn >!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Nem is tudom, hogyan értékeljem ezt a könyvet. Tetszett is meg nem is.
Mariana Zapata könyveire (erre a kettőre legalábbis, ami megjelent magyarul :D) az jellemző, hogy az ember észre sem veszi és nem tudja letenni a könyvet, és kábé egy szuszra el akarja olvasni, mert annyira izgalmas, hogy mikor jönnek már végre össze. Imádom az ilyen „lassú folyású” romantikát, nagyon szeretem ezt Zapatában, hogy ilyeneket ad nekünk.
De ez most érdekes volt. Maga az alap ötlet nagyon tetszett. Ruby egy aranyos, kedves, szerethető karakter volt, kicsit mindenki magára ismer benne a nyusziságával, meg azzal, hogy azt gondolja mindenki más sokkal szebb tőle. :D Olyan hétköznapi lány volt. Aaron pedig egy nyilván tökéletes pasi. Ebben csak az hibádzott, hogy milyen szűzies volt szinte, ahhoz képest, hogy ő egy 20-30 exszel rendelkező katona. Lehet, hogy az volt a cél, hogy őt is annyira hétköznapinak érezzük, mit Ruby-t, nem tudom, mindenesetre érdekes. A levelezős, skype-olós részeknél voltak azért olyan poénok, amikkel úgy voltam, hogy oké, engedjük el, haladjunk, de jó volt látni, hogyan lesz egyre közvetlenebb a beszélgetés.
Összességében szerettem a történetüket, imádtam őket, drukkoltam nekik, de valami nekem mégis hiányzott ebből az egészből. Azért nagyon remélem, hogy a KMK hoz még nekünk Zapata könyvet, mert én tuti el fogom olvasni, csak ezt most egy kicsit gyengébbnek éreztem.

Skinike88 P>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Gyönyörű könyv, Zapata előző könyvét is legalább 3* olvastam, de ez sem marad majd el tőle. Teljesen más, hiszen a szereplőket leveleken keresztül ismerjük meg, de eskü, én mindkettőjükbe beleszerettem. Aaron egy igazi férfi, és az írónő meg sem próbálta nőies tulajdonságokkal felruházni. Ruby pedig igazi nő, milliószor bocsánatot kér, mindig magában keresi a hibát, stb. A levelek, üzenetek, stb egyre sodróbb lendületűek, majd jön a vége… mindenki olvassa el, imádtam minden sorát. Nem tudom, hogy kelek fel reggel, de megérte…

Nasassia>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Rég volt ilyen, hogy inkább nem aludtam… úgy beszívott Zapata a történetével és a stílusával, hogy este elkezdtem és nem raktam le, míg be nem fejeztem. Szerintem ez mindent elmond, nem kell tovább részleteznem. Remélem mást is ennyire kikapcsol majd a hétköznapokból!

Nickola>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Fantasztikus könyv! Felüdülés a sok egyforma ugyan arra a sémára épülő romantikus könyv között!
Imádom az ilyen szerelmet ami lassan bontakozik ki, csodálatos volt olvasni!
Viszont az epilógust nagyon kevés lett amit borzasztóan sajnálok, annyira olvastam volna még!!!

ancineni P>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Tudtam, hogy ez a regény is nagyon tetszeni fog, hiszen a Szívvel a falnak imádtam. Már a borító is szerelem volt első látásra.
Maga a történet is igazán különleges, nem a szokásos, hétköznapi felállás. Szépen, lassan csordogáló történet, ami eredményezi a hosszúságát. De egyáltalán nem bántam, sokkal többet is olvastam volna belőle, főleg a levelezős részből.
Le kell szögeznem, hogy a cuki szót kifejezetten nem szeretem, sőt irritál. De! Ez a történet nagyon-nagyon cuki, és itt nem érzem a szó negatív vonzatát.
Aaron és Ruby két nagyon szerethető karakter. Hétköznapi emberek, hétköznapi gondokkal, és ettől még közelebb érezhetjük magunkat hozzájuk.
Ruby egy nagyon félénk önbizalomhiánnyal rendelkező fiatal nő, aki mindenki kedvében akar járni, ezért nem a saját vágyait követi. (Bár nem derül ki igazán az utalásokból, de szerintem a család keze is benne lehet ebben, nemcsak Hunter iránti viszonzatlan szerelme.)
Aaron szintén keresi a lehetőségeit, nem tudja, hogyan folytassa életét. A családi vállalkozásban nem akar dolgozni, de a hadsereg sem a biztos út számára.
A két, életútját kereső fiatal a levelezésükön keresztül ismerkedik meg, válik barátokká, majd szeret egymásba. Mindkettőjüknek pont jókor jön a levélpartner, hatással vannak egymásra. Aaron sokat segít Ruby-nak, hogy félénkségét legyőzze, és kiálljon magáért, ne használják ki. Nagyon tetszett a levelezős rész is, sok mindent megtudhattunk a szereplőkről, és humoros részekből sem volt hiány.
A valódi találkozás után egy ideig csak kerülgetik egymást, egyikőjük sem lép a másik irányába. Ez Ruby-nak okoz nehéz perceket.
Egyetlen pici negatívumot említenék meg, amin nem tudtam túllépni. Aaron személyiségében furcsállottam, hogy a végén milyen szűzies lett. Ez igencsak elképzelhetetlen volt számomra, egyrészt az életkora, másrészt a korábbi barátnői száma alapján. Ez a viselkedés egy picit zavart.
De ez nem akadályozott meg abban, hogy a kedvenc gombra nyomjak. Ez egy nagyon szép regény, nemcsak a szerelemről, hanem a két fiatal életút-kereséséről.

Elisabeth_Montagu>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Úgy gondolom, hogy ezek után minden jöhet, amit ez a nő ír! Na jó, a hármas ismétléseket leszámítva…
Imádtam és hatalmasakat hahotáztam olvasás közben. Ugyanaz a „lassú víz, partot mos” elv érvényesül a történet vezetésben, mit az előző, magyarul megjelent könyvében is, és ez nekem nagyon bejön. A könyv abszolút kulcs figurája és húzóereje Ruby. A pasi nekem kicsit gyengére sikeredett…Talán még kevesebbet is kaptunk mint a Falból :(
Egyetlen negatívum maga a végkifejlet számomra. Szerintem nem árulok el hatalmas titkot azzal, ha leírom, hogy a könyv happy enddel zárul. Na de egy 560 oldalas könyvbe tényleg csak egy 5 oldalas epilógust tudott beszuszakolni, azt is chat formájában?!
Én szeretek lubickolni a párocskák boldogságában, látni akarom, hogyan jutnak el addig a bizonyos csevegésig, ha csak pár mondatban is…
Ettől függetlenül nekem ez egy öt csillagos könyv. Remélem a kiadó hoz más történetet is a szerzőtől.

baba03 P>!
Mariana Zapata: Dear Aaron – Kedves Aaron!

Az írónő előző könyve is nagy szerelem volt, így mikor megláttam, hogy érkezik majd ez a könyv, nem is volt kérdés az előrendelés. Éreztem, hogy csak úgy szabad elkezdenem, ha másnap nem kell korán kelnem, bejött, hajnal 3/4 3-ig olvastam… :-)
Egyszerűen imádtam ezt a könyvet. Azt kell mondjam, hogy nagyon bejön az írónő stílusa, tetszik ez a lassú történetvezetés és a hosszú történet, mindenre van elég idő. Eleinte szokatlan volt, hogy csak emailen keresztül „beszélgetnek”, még nem olvastam ehhez hasonló könyvet. Persze levélváltások voltak, több is, de nem csak az. Annak ellenére, hogy a személyes találkozás elmarad, szép lassan az egyre hosszabb és hosszabb leveleken keresztül megismerhetjük Aaron és Ruby életét. Nagyon tetszik Ruby családja és a lány hatalmas szíve, hogy segíteni szeretne ő is egy katonán, hisz a tesója miatt tudja milyen szörnyű lehet ott. Aztán Aaron. Bírtam a megszólalásait, ahogy szép lassan nyitottak egymás felé. Pont jókor találkoztak, mindfkettőjüknek szükségük volt egymásra. Valóban van abban valami, hogy egy idegennel könnyebben osztod meg az érzéseidet, hiszen nehezebben ítélkezik feletted, mert nem ismer. Aztán ezáltal persze sikerül egymást megismerniük, mikor már chaten beszélgettek, kicsit felpörögtek az események. Aztán végre valahára találkoztak. Onnan aztán számomra nem volt megállás. Azt sem bántam, hogy csak Ruby szemszögéből olvashattam a történetet, mert tökéletesen tisztában voltam vele, hogy Aaron teljesen belebolondult Ruby-ba. :-) Annyira imádtam a reggeliket, amiket készített, az együtt töltött időt, a becézéseket, a beszélgetéseket, egy szóval mindent. A végén azért olyan jó lett volna, ha nem csak chat formájában kapunk egy pici bepillantást a jövőbe, mert annyira szeretem tudni, hogyan alakul a szereplők sorsa. Azonban nem vagyok telhetetelen, így is imádtam a könyvet, egyértelműen kedvenc és még sokszor lekerül majd a polcról, hogy olvassam.


Népszerű idézetek

csfannie P>!

Remélem, hogy szereted a borzasztó vicceket, mert nekem azok a kedvenceim! Itt egy katonai:
Törzsőrmester a fiatal katonának: „Nem láttam ma reggel az álcázási gyakorlaton, katona!”
Katonatiszt: „Nagyon köszönöm, uram!”

3 hozzászólás
csfannie P>!

– Neked van barátod?
Olyan gyorsan megrázta a fejét, mintha undorodna.
– Ó, dehogy. Nincs időm barmokra.

csak_olvass P>!

– Elég sok embert ismerek, aki alacsonyabb nálam, köszi szépen.
– Ó, valóban? – Felhúzta a szemöldökét, mintha nem is hinne nekem, és jó eséllyel nem is hitt. Fintorogva bólogatni kezdtem.
– Ja.
– Honnan ismered őket? – kérdezte, a szemöldökét még mindig felhúzva. – A Megyéből?

csfannie P>!

Néhány embert sosem fogsz tudni boldoggá tenni, nem számít, milyen keményen próbálkozol.

csfannie P>!

Mert számomra ennyi jutott, és meg kellett barátkoznom ezzel a gondolattal.

csfannie P>!

Mi a szeretet, ha nem csak egy szó, amivel az emberek megpróbálnak megmagyarázni valamit, ami nehezen érthető, és nem egyetlen cselekedetből vagy kijelentésből fakad?

csfannie P>!

A barátaim minden valaha meghozott rossz döntése mögött bárban megismert pasik álltak. Ha én rossz döntést szeretnék hozni, akkor üres hassal megyek vásárolni.

csfannie P>!

Néha jó olyannal is foglalkozni, ami nem élet-halál kérdése.

csfannie P>!

AHall80: Gyorsan tapadnak azok a kilók!
RubyMars: ……
AHall80: Csak ugratlak! Örülök, hogy erősödsz.
AHall80: Most már én is túl közvetlen vagyok?
RubyMars: Nem, pont olyan vagy, mint amilyennek képzeltelek.
RubyMars: :)
RubyMars: Hogy állsz a szorulással?
AHall80: ….
RubyMars: ….
AHall80: ….
RubyMars: Na? Nem tetszett a kérdés?

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Tanner Hall · Ruby Marisol Santos
mani12 P>!

Azt hiszem, jó, ha rögtön érzed, hogy valami különlegeset találtál a másikban.

190. oldal, 11. fejezet - Április (Könyvmolyképző, 2020)


Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
Jennifer Probst: Elhibázott házasság
Meg Cabot: Ki nevet a végén?
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Winter Renshaw: Ui.: Rohadj meg
Jodi Ellen Malpas: Egy éjszaka megtagadva
Audrey Carlan: Calendar Girl – Július – Augusztus – Szeptember
J. A. Redmerski: A soha határa