Mária ​Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 21 csillagozás

Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Soha senki nem látta olyan közelről és olyan meghitt pillanatokban Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, mint Mária Valéria főhercegnő, a „magyar gyermek”. Ezért tartják az egyik legfontosabb történeti forrásnak itt olvasható naplóját. Az eredeti szövegek és feljegyzések egy mind mostanáig hozzáférhetetlen magánlevéltárban találhatók. A müncheni Állami főlevéltárban azonban felfedezték a híres történész, Richard Sexau hagyatékában a Mária Valéria naplójából készült válogatást. Az igen megbízható, gépírásos változat alapján készült az a könyv, amit most kézhez vehet az olvasó.

Eredeti cím: Das Tagebuch der Lieblingstochter von Kaiserin Elisabeth

Eredeti megjelenés éve: 1998

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Királyi házak GABO

>!
GABO, Budapest, 2001
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639237779 · Fordította: Simon László

Kedvencelte 5

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 45

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

klaratakacs P>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Stefánia emlékiratai, Rudolf életrajza után ez a harmadik könyvem idén, amely a Habsburg-ház utolsó igazi uralkodócsaládjáról szól, így külön élmény volt olvasni, ahogy a fejemben lévő eltérő szempontok ütköztek és árnyalták a valóságot (a negédes Sissi filmeket meg különösen).
Mária Valéria a császári pár legkisebb gyereke, akit már nagy odafigyeléssel és szeretettel neveltek, ezt mondták legalábbis Bad Ischl-ben, a vezetésen, hogy ő volt az, akinél már igazi szülőként viselkedett Erzsébet és Ferenc József. Tegyük hozzá, az akkori körülmények között, hiszen még az agyondédelgetett gyerek sem látta naponta a szüleit, külön leírja, ha esetleg megölelték egymást! Csoda, hogy nagyjából egészséges lelkületűként nőtt fel, ellentétben Rudolffal.
Stefánia emlékiratai után külön évezettel olvastam, a róla szóló részeket, hogy milyen ellenségesen kezelték őt már az első pillanattól kezdve. Kegyetlen élete lehetett az udvarban.
Erzsébetet, a maga valójában egy mélydepressziós nőként láttatja ez a napló is, ellentétben a császárral, aki képes játszani az unokáival. Róla kissé megváltozott a véleményem, Mária Valéria írásai alapján nagyon szerette a lányát.
A naplója alapján Mária Valéria egy végtelenül konzervatív személyiség lehetett, de jó az íráskészsége, jól látja az udvari élet visszásságait, a szülei jellemét és annak okait. Ami miatt talán egy kicsit irigyeltem, hogy mennyit utaztak, havonta legalább két nagyobb utazás, a birodalmon belül, néha azon kívül is, bár az akkori körülmények között elég fárasztó lehetett.

3 hozzászólás
Kitti_Jagicza>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Iszonyúan érdekes – ugyanakkor rendkívül szomorú is – Mária Valéria nézőpontjából, belülről látni a korabeli császári családot. Én elsősorban Rudolf miatt álltam neki a naplónak, s elég megrendítő vélemény alakult ki bennem. Nagyon jó élmény volt olvasni.

Egyetlen dolog, amit kiemelnék: sajnos franciául sosem tanultam, azért a fordításra fektethettek volna egy kis energiát. Ezt leszámítva tényleg nagyon tetszett :)

PhantoMina_BlackSwan>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Végre egy olyan személy Írását is olvashattam, aki testközelből ismerhette a királynét, a császárnét. Tetszett a napló, csak kifogásként inkább a szerkesztőknek rovom fel vagy maguknak a fordítóknak, de akik e napló megjelentetésében közreműködtek mindenképpen: a francia nyelv az etikett nyelve. Viszont nem mindenki keni-vágja a kifejezéseket, és már szokásos mondatokat, így ha csak ezeket lefordították volna, az igen javára volt a gondtalan olvasásnak. Oké, nem baj, a jelenlegi helyzetet megoldom magam egy jó szótár segítségével.

Magáról a könyvről: szép borító, képes illusztrációkkal tarkítva, kellő mennyiségű információk közlése. Ám az ismeretség valóban nagyon kiszélesedett, így néha vissza kellett lapoznom, hogy ki kicsoda volt Valériának (vagy úgy egyáltalán) az elbeszélésben. Az íráson látszott, ahogyan a gyermek Valériából egyre komolyabb fiatal nő cseperedik, majd feleséggé válik. :) Rudolf feltételezett halála számomra mégis rejtély marad, mert ahogy a „szerző” is leírta, nem tisztázott a dolog. Erzsébet személye egy szeszélyes, végtelenül szenvedélyes nőről ad képet, aki olykor a halál gondolatával is kacérkodott. Néha én kiálhatatlannak találtam, de sajnáltam is.
Tetszett, szép könyv. (bár sajnálom, hogy utolsó éveinek gondolatait már nem olvashattam) – Nagyon bírtam, hogy sokszor színházba mentek :P

hofburg>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Érdekes olvasmány, hiszen most nem Erzsébet királyné, hanem annak leánya szemszögéből figyelhetjük meg ezt az anya-lánya, Erzsébet és az „Egyetlenke”, a „Magyar gyermek” mindennapjait. Valéria imádta édesanyát, de néha – mint mindannyian – közdött a lekifurdalással, amikor éppen nehezésre esett elviselnie anyja nehéz természetét… Őszinte, szép napló szerintem.

SzBee>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Nagyon vártam már, hogy olvashassam. Nehezen beszerezhető, ezért igazi siker volt, amikor kifogtam egy eladó, szép állapotban lévő, nem drága példányt. Mária Valéria állt legközelebb édesanyjához, és finom jellemrajz bontakozik ki az olvasó szeme előtt, nem csupán Erzsébet királynéról, hanem Ferenc József idősebb kori személyiségéről is, ahogyan lányuk látta a saját szüleit.
Szívből ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a család iránt, nagyon érdekes és bensőséges olvasmány.

LeonieGray>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Szomorú, hogy nem adják ki újra ezt a kötetet, borzasztóan nehéz beszerezni, én szerencsés vagyok, hogy kölcsönkaptam egy kedves molytól, és elolvashattam, már régóta sóvárogtam utána.

És nagyon érdekes és élvezetes olvasmány volt a kedvenc császárleány sorait olvasni, pont ahogy reméltem. Nagyon szeretem az olyan könyveket, összeállításokat, amik első kézből nyújtanak betekintést a császári család életének mozzanataiba, nem csak pletykaszinten foglalkozik egy-egy fontos eseménnyel, személlyel vagy botránnyal. A szaftos anekdotáknál sokkal személyesebb és hitelesebb emlékiratban vagy levelezésben olvasni a császári/királyi hétköznapokról és kiemelkedőbb eseményekről, hát még egy rendszeresen vezetett naplóból…

Mária Valéria elképesztő megfigyeléseket tesz családtagjaival és egyéb ismerőseivel kapcsolatban, és ezek nem csupán felületes dolgok.
Rengeteg érdekes mozzanat került rögzítésre ebben a naplóban, az egymást meg nem értő császári szülők elhidegülésétől az őket nagyszülőkként ábrázoló jelenetekig. Nagyon tetszett, ahogy az anyjának teljes szeretetzuhatagában részesülő gyermek próbálja megérteni szülei kapcsolatát, és kielemezni annak nehézségeit, valamint igyekszik tanulni belőle, miközben mindig feltétel nélküli szeretettel és tisztelettel, ítélkezés nélkül ír róluk.
Amikor belép a képbe a leendő férj, egy nagyon gazdag érzelemvilág rajzolódik ki a sorokban, megismerjük rajongását, vívódásait és kétségeit is, saját érzéseit és reakcióit is pontosan rögzíti. És mintha a bimbózó szerelem nem kínozná eléggé, még neurotikus/melankolikus anyjának érzelmi zsarolásba hajló kijelentései is bizonytalansággal töltik el, míg a boldogságát próbálja megtalálni ez a lelkiismeretes fiatal nő.
A család boldog pillanataiba is betekintést nyerhetünk a napló által, különösen aranyos kép volt számomra a Ferenc Józsefet, mint unokáival bolondozó nagypapát bemutató meghitt családi jelenet.

Páratlan forrás, annak, aki többet szeretne megtudni a császári családról, a kimaradt részeket is szívesen olvastam volna.
off

Zsófia22>!
Mária Valéria: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója

Ez a könyv “alapdarab” ha Sisiről van szó, ezért sem igazán értem, hogy miért ilyen nehezen beszerezhető könyv.
1-2 évvel ezelőtt is olvastam már (a Gödöllői Könyvtárból), de mindenképpen szerettem volna belőle egy saját példányt is. Szerencsém volt mikor pár hónappal ezelőtt jött az e-mailes értesítő az egyik antikváriumtól, hogy van egy példányuk, ráadásul nagyon jó áron. :) Most egy kihívás miatt újból elővettem ezt a könyvet. (immáron a saját példányomat! ) Nagyon jó volt újraolvasni, leginkább a Rudolfos részek miatt. Sajnálom hogy csak 1899 áprilisáig tart a kiadás. Lehet úgy gondolták, hogy a Sisi halála utáni bejegyzések már nem érdekelnék az olvasót?Mindenesetre én szívesen elolvastam volna még a többi részt is, amelyek 1912-ig tartanak…


Népszerű idézetek

PhantoMina_BlackSwan>!

December 24. [A 3. fürdő után az első séta a kertben!]
Már korábban letisztogattuk a karácsonyfát. Most Ferenc dolgozószobájának közepére került, fölötte, a mennyezetről lóg alá egy angyalka, s a mohával borítótt lábazat elé állítottuk a bölcsőt, amit a többi dísszel együtt még a Mama küldött… Balra három asztal, melyeket Lederer és a Mama készített elő, s melyek roskadoznak a Mama ajándékai alatt… Gyermekkorom óta nem tetszett úgy karácsonyfa, mint a miénk, mely igazi keresztényi örömmel tölti el az ember szívét… A vidám közösség (a szolgáló személyzettel) oly boldogságossá tette a szentestét, amilyet még nem éltem meg. Micsoda kontraszt a burgbeli karácsonyi ajándékosztáshoz képest, ahol minden oly merev és kínos volt. Ó, bárcsak egy bébit tehetnénk jövő karácsonykor a fa alá.

247-248. oldal

BLuca13>!

Tetézi a bajt a Mama leírhatatlan kétségbeesése és reménytelensége. Azt mondja, kín az élet, és sejteti, hogy a legszívesebben öngyilkosságot követne el. „Akkor a pokolra kerülsz”, mondta a Papa. Mire a Mama így válaszolt: „A pokol már itt van a földön”.

70. oldal

PhantoMina_BlackSwan>!

Szeptember 1-4. München… Mivel a Papa és a Mama nem akarja, hogy betegyem a lábam Louis bácsi házába, ezért neki és szegény néninek is a Hoftheater (udvari színház) páholya előterében adtam randevút; a színházban ma Wagner első – nagyon unalmas – darabját, a „Tündérek”-et láttuk.

242. oldal

PhantoMina_BlackSwan>!

…Este theater paré; balettben léptem fel (félig zárt gézruhában, vörös nyakbavalóban és vörös harisnyában). Első balettem, ó!… és milyen szemérmetlen valaminek tartom! Nagyon közönséges nőszemélynek kell lennie annak, aki így megalázza magát, hogy ebben a kosztümben nagy, különösképpen férfi közönség előtt ugrabugrál…Az effélékről bizonyára nem ezt mondta volna Schiller"Szőnek és fonnak…"

38. oldal

LeonieGray>!

Arra a kérdésre, hogy mit gondol a boldogságról, ezt írta: belső béke; a boldogtalanságról: nem szeretve lenni.

115. oldal

LeonieGray>!

Jómagam a szüleim között állok, s nagyon-nagyon keveset tehetek, s – ami a szülőket illeti – keserű tapasztalatokra teszek szert, melyek egykor talán hasznomra válhatnak, ha a Jóisten erőt is ad a felismeréshez…

213. oldal

Katalin_baronesse>!

Marie Larisch. Az ember legszívesebben szemrehányást tenne neki, hogy egyáltalán él…mert nem rablás-e enni, inni, aludni…és nem végezni semmi hasznosat? Csak él bele a vakvilágba, folyton unatkozik, és hónapokon át nem látja férjét és gyermekeit…Gizella…az ellentét…róla nem mondható, hogy haszontalanul él, bele a napok végtelenjébe…leszek-e valaha is olyan erényes asszony és anya, mint Gizella?

52. oldal

Katalin_baronesse>!

Elképesztő, hogy ezek a lányok ("disztingvált grófkisasszonyok") semmiről, de semmiről az égadta világon, de semmi értelmes dologról nem képesek beszélgetni…10-től hajnali 6-7 óráig táncolnak minden áldott nap, s aztán 4-5-ig alszanak. Hát nem a legmagasztosabb tulajdonunk, az emberi méltóság elleni vétség mindez? Ha erről a sivár életről hallok, a szarvasok világába vágyom, ott dacolnék a széllel és viharral, és elmesélném a zergéknek, milyen ostobák a városi emberek.

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Gerő András: Ferenc József és a magyarok
Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében
Marie Louise von Wallersee-Larisch: Sisi udvarában
Elisabeth Badinter: Egy anya konfliktusai
R. Kelényi Angelika: Átkozottak
Stefánia: Császárnénak szántak
Georg Kugler: Erzsébet
Miskolczy Ambrus: Széchényi Ferenc a szabadkőművesség erénykultuszától a katolikus megújulásig