Öltések ​közt az idő (Öltések közt az idő 1.) 91% 291 csillagozás

Néhány évvel ezelőtt láttam ezt a sorozatot és óriási hatással volt rám. Mai napig is azt vallom, hogy az egyik legjobb sorozat, amit valaha láttam. Imádtam. Ahogy most, a könyvet is. Majdnem mindenre emlékeztem. Most, hogy olvastam a könyvet, szerintem hatalmas előnnyel indultam, mert így legalább sikerült arcokat is társítanom a szereplőkhöz és magam előtt láttam Marrakest és a Chanel alkotásokat megszégyenítő szépségű ruhakölteményeket.
Az öltések közt az idő egy első könyves spanyol szerzőnő tartalmas, fikciós, debütáló regénye, amely majdnem 600 oldalas.
Ebbe a regénybe sikerült az írónőnek aprólékosan kidolgozott karaktereket megjelentetnie és emellett a két világháború közötti spanyol történelmet is bravúrosan, tartalmasan beleszőtte. Mindezt úgy, hogy teljesen magával ragadja az olvasót, közben lenyűgözve figyeli a történet fiatal főhősnőjét, akinek elszántsága, lelki ereje és viselkedése visszavonhatatlanul megváltoztatja mások és a saját sorsát is.
A történet főszereplője egy madridi varrónő lánya, Sira, akinek minden erőfeszítése, hogy az anyjánál többre vihesse, függetlenebb lehessen, a kezdetekkor szánalmas kudarcba fullad. Azonban egy szerencsés, (vagy éppen szerencsétlen) véletlennek köszönhető, hogy az édesanyja útjára lép, végül egy olyan magával ragadó utazást eredményez, amelyet Sira soha nem tudott volna elképzelni.
A spanyol polgárháború és a két világháború között elszenvedett megpróbáltatások és állapotok egy politikailag és ideológiailag megosztott országot hagytak maguk után.
A kisemberek” nem csak attól tartanak, hogy mit ajánl majd az új rendszer, hanem attól is, hogy fog megváltozni az életük, mivel Spanyolország lehetséges szövetségessé válhat Nagy-Britannia és Németország között. Pont, mint a két főszereplő között, amikor már a II. világháború küszöbén áll az ország.
Maria Dueñas szándékosan valódi történelmi személyiségeket és valós helyszíneket épít bele ebbe a remekül megírt történetbe. Eleinte ijesztő volt. Főleg a terjedelmét tekintve, de meglepett, hogy milyen gyorsan megbabonázott ez a könyv. Ez számomra nem csak egy eddig ismeretlen történelmi lecke volt, hanem az egyik legjobb könyv is, amit valaha olvastam.

Érdekes történet volt, de nagyon sok volt benne az üresjárat, amiből bőven lehetett volna húzni (jó, mit vártam, hogy egy varrónő történetében nem lesz szó az anyagokról, modellekről, a ruhakészítés módszeréről? :D). Sira nem indult jól nálam, de legalább javíthatott a könyv végéig. A többi szereplőt viszont csíptem – mármint a jófiúkat és asszonyokat – Felix, Candeleria, a rendőr… sokat tettek hozzá a meséhez.

Zseniális könyv, nem gondoltam volna hogy ennyire tetszeni fog, volt itt minden ami a cső csövön kifér! :D És ha azt hiszed, hogy na most már tényleg nem lehet benne több csavar, akkor rájössz hogy már pedig lehet… :D

Nagyon szerettem volna szeretni, de sajnos nem kerültem túl jó barátságba a könyvvel. Lassan, vontatottan indult a történet, és a főszereplő Sira sem volt túl szimpatikus. A későbbiek során ez folyamatosan változott. Tudom, hogy a madridi, tangeri, tetuani előzmények fontosak voltak a további események fényében, mégsem tudtak teljes mértékben lekötni, bár a marokkói részekben az egzotikumot és a hangulatot érdekesnek tartottam. A történet onnantól fogott meg, amikor Sira visszatért Madridba. Az utolsó 100 – 150 oldal rendesen felpörgött, és akkor már szívesen olvastam volna tovább. Az utószó hosszú bekezdéseket szentelt olyan személyek sorsának, akikre nem voltam kíváncsi, míg Sira, Marcus, Dolores és Alvarado további életéről csak morzsákat, feltételezéseket, lehetőségeket osztott meg az írónő.

Folyamatos figyelemmel forgatandó.
Eseménydús, emlékezetes.
Letehetetlen :)

Új kedvencet avattam. Pár oldal után belopta magát a történet a szívembe.
„María Dueñas megmutatja, milyen az, amikor egy mesteri mesélő magával ragadja az embert.”
Így történt teljes mértékben. Mesterien meséli, szövi a történet fonalát, a kapcsolati szálakat, az eseményeket, mint Párkák a sorsfonalakat.
Elragadó, tartalmas, gazdag szövetű regény. Nagyon jó érzés volt végre újra 'mestermunkát' olvasni. Különleges hangulatot adott.
A befejezése után kicsit hiányérzetem volt, nem kaptam minden kérdésemre választ és elég boldogságot, én nem szeretem az ennyire nyitva hagyott végeket.
A filmadaptáció is nagyon tetszett, annak hatására kezdtem el tulajdonképpen olvasni a könyvet.
A további olvasásaimmal kapcsolatban magasra emelte a mércét az írónő.
Meghatározó könyv lett az én életemben.

A könyvet @Emmus ajánlására kezdtem el olvasni, és nem tudok eléggé köszönetet mondani ezért. Egy igazán izgalmas könyvet ismerhettem meg, amit alig tudtam letenni, és minden szabad percet kihasználtam, hogy olvashassam kicsit.
A történet főszereplője Sira, aki igen hamar elkezd dolgozni ugyanott ahol édesanyja: egy népszerű ruhaszalon varrólányaként. Apránként elsajátítja a szakma csínját-bínját, még egy tisztességes vőlegény is akad, így minden adott hogy hátralévő életében egy teljesen átlagos élet hétköznapjait élje Madridban. A vőlegénye azonban becsvágyóbb Siránál, így akaratlanul is elindítja közös életüket a vége felé – Sirát pedig egy másik férfi, azzal együtt pedig egy másik ország irányába.
Innentől kezdve pedig Sira élete minden, csak nem átlagos. A regény helyszíne innentől kezdve Marokkó, ahol spoiler végül sikerül felépítenie egy új életetspoiler, de mindig jönnek izgalmas fordulatok, aminek eredményeképpen még Madridba is visszatér a II. VH alatt, hogy egy újabb izgalmas feladatot lásson el.
A könyv egyik erőssége, hogy a történet valós időben, valós helyszíneken és valós emberek között játszódik. Szeretem az ilyen könyveket, mert rengeteg érdekes információval lesz az ember gazdagabb – mindamellett, hogy közben remekül szórakozik.

„Sorsunk lehet ez, vagy valami teljesen más, mert ami velünk történt, az nem maradt fenn sehol. Az is lehet, hogy sohasem léteztünk. Vagy talán igen, de senki nem figyelt fel létünkre. Végül is mindig a történelem visszáján húzódtunk meg láthatatlanul, az öltések közt megélt időben.”

Én még nem találkoztam olyan filmmel, ami ennyire követte volna a könyvet. Először a filmet láttam, utána olvastam, és majdnem a végéig egy az egyben egyezett minden. Kivétel a vége, ott egy pici eltérés volt.
Tetszett, bár jobb lett volna előbb olvasni :-)))
Megható történet, olvassátok!

Őszintén szólva minden várakozásomat felülmúlta. Még annak tudatában is, hogy tudtam mennyire imádja mindenki, pedig ez gyakran fordítva szokott működni. Viszont olyan rabul ejtő módon tud mesélni az írónő, aminek a hatása alól rettenetesen nehéz volt kivonni magam. De minek is? HIszen egy nagyon érdekes-fordulatos történetet mesél egy fájdalmas és szégyenteljes időszakról. Úgyhogy imádtam én is, mint sokan mások. Azt hiszem a szálak elvarrásával is elégedett vagyok. Amíg nem jutok végleges döntésre az ügyben addig meg böngészem az online archívumokat a könyvben említett tucatnyi személyről, helyszínekről.

Ismét egy jó kis izgalmas könyv! Szeretem a történelmi témájú könyveket – ez a könyv a 30-as évekbe repített vissza. Egy teljesen egyszerű, mai szóval élve „hátrányos helyzetű”, teljesen egyszerű varrónő kalandjait kísérhetjük figyelemmel. Persze Sira azért nem egy hétköznapi varrónőcske – mesterien ért a szakmájához, ismeri minden csínját-bínját, ezért is kerül bizonyos körök látókörébe. Mindenesetre nagy bátorság volt tőle mindaz, amit tett.
Nagyon élveztem a könyv olvasását – megismerhettem Marokkó hétköznapjait, Madrid polgárháború majd második világháborús problémáit, az ott élő emberek életét, és egy kicsit Portugáliába is kiruccanhattam. Közben olvashattam izgalmas anyagokról, amiket én is szívesen végigsimítottam volna. A könyv vége meglepetés volt, bár titokban valami ilyesmire számítottam. A poént nem lövöm le, el kell a könyvet olvasni.