Egy öregedő asszony fiatal fiút vesz férjül. Az esküvői előkészületek és a házassági ceremónia alatt felidézi addigi életét, annak drámáit, tévedéseit és tragikus, nagy szerelmét. Lassanként az is megsejtjük, ki a titokzatos vőlegény. A Joana E. melodráma, fejlődésregény, valódi női elbeszélés, a katalán hagyományokat követő, merészen erotikus és szókimondó próza: mindkét nembeli olvasóknak jó szívvel ajánljuk.
Joana E. 1 csillagozás
Enciklopédia 2
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
„..szokások és törvények elképesztő labirintusa.”
A kortárs katalán irodalommal való ismerkedésem negyedik köteteként egy fejlődésregényt olvastam, egy melodrámát, Joana E. történetét, aki gyenge és befolyásolható úrilányból tudatos feministává válva élete negyvenes éveiben kezébe veszi sorsának irányítását, munkát, megélhetést talál magának, más nőknek is biztosítva az élet jobbításának lehetőségét. A történet keretét Joana különös házasságkötése adja, az esküvőre való készülődés és a hosszú, egyházi szertartás közben emlékezetébe idézi élete fordulópontjait, korábbi házasságát, nagy szerelmét, a rokonok aljas próbálkozását, hogy kiforgassák szüleitől örökölt vagyonából. Édes bosszú az esküvő a titokzatos vőlegénnyel, akinek kilétére csak a kötet utolsó oldalain derül fény. Fiatal lányként ismerkedik meg Londonnal, majd Franciaországba is ellátogat és minden várost, a számára legközelebbi nagyvároshoz, Barcelonához hasonlít. Közben a társadalmi változásokat is megéli, a polgárháborút, a katalánok törekvéseit.
Népszerű idézetek
A valóságnak azonban nem sok köze volt a képzelethez. Merthogy Barcelona végtelen volt, szédítően nagy, mint a tenger, hullámokként fel és alá járkáló emberekkel, állandó, mindig morajló mozgásban. Palmában sose mentem ki naplemente után és úgy képzeltem, hogy az utcai lámpák úgy hunynak ki, mint a házakban a világítás, amikor az emberek aludni mennek. Barcelonában fedeztem fel, hogy a városokat egész éjjel kivilágítják és soha nincs olyan koromsötét, mint vidéken.
27. oldal
Mély csend. Nem remeg a keze. Mosolyog. Így szeretem! Most én húzom fel a gyűrűt az ő ujjára. Késsel lehetne vágni a csendet. Mégsincs senki, aki ki merné mondani, hogy ez a fiatal férfi és ez az öregasszony nem házasodhat össze. Mindnyájan összeszorult szívvel vesztek részt az esküvőnkön, de nem szóltok semmit, mi pedig kincsem, egy pillanat múlva férj és feleség leszünk. Minden, ami most az enyém, a tiéd lesz, amikor meghalok… De miért kell most erre gondolnom, hisz még olyan sok időm van élni?
160. oldal
Ah, ah, ah, igen, úgy néztél rám, mintha valami vénasszony lennék, és nézd, csak negyvennyolc éves vagyok, igen, huszonnyolc éve, hogy hozzámentem Lligorra doktorhoz, igen, huszonnyolc éve, én húsz éves voltam, ő pedig ötven, nézd körülbelül mint te meg én, én negyvennyolc éves és te huszonhárom, és én is olyan voltam, mint te most, féltem.
93. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Antoni Marí: A vincennes-i út ·
Összehasonlítás - Mérő Vera: Lúg 98% ·
Összehasonlítás - Bucsi Mariann: Ébredés 97% ·
Összehasonlítás - Szaszkó Gabriella: Engedj el 98% ·
Összehasonlítás - Bihary Péter: Migránsok 99% ·
Összehasonlítás - Nino Haratisvili: A nyolcadik élet 97% ·
Összehasonlítás - Hugyec Anikó: Túl hosszú út 98% ·
Összehasonlítás - George R. R. Martin: Kardok vihara 96% ·
Összehasonlítás - Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara 96% ·
Összehasonlítás - B. E. Belle: Vallomások 96% ·
Összehasonlítás