A ​számolás joga 113 csillagozás

Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Azoknak ​a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez.

Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe.
Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A The New York Times sikerszerzője Harlequin Magyarország

>!
Harlequin Magyarország, Budapest, 2017
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634480044 · Fordította: Kovács Ágnes
>!
Harlequin Magyarország, Budapest, 2017
352 oldal · ISBN: 9789634480051 · Fordította: Kovács Ágnes

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Jim Lovell · Fidel Castro · John Glenn · Mahalia Jackson · Martin Luther King · Rosa Parks


Kedvencelte 2

Most olvassa 11

Várólistára tette 210

Kívánságlistára tette 178

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

A számolás joga alapjában véve egy dokumentumregény. Egy dokumentumregény, ami egészen a második világháború kezdetétől a hidegháborúig és még azon is túl, kíséri végig az NACA (Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület), majd későbbi utódja a NASA történetében, fejlődésében nagy szerepet játszó nők krónikáját.

A könyvben volt néhány szárazabb, tudományosabb rész, ami az aeronautikai kutatásokban nem igazán jártas személyeknek (mint például én) nem igazán mondható érthetőnek, de ezektől eltekintve, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet, hisz lenyűgöző, mindenre elszánt nőket ismerhettem meg.

Dorothy Vaughan, Mary Jackson és Katherine Johnson élettörténetét a repülés, majd az űrkutatás fejlődésével párhuzamosan kísérhetjük nyomon. Megismerjük őket fiatal lányként, édesanyaként, fekete dolgozó nőként, velük együtt örülünk a sikereiknek, velük együtt próbáljuk meg ledönteni a kegyetlen igazságtalanságok, szegregációs törvények falát, s küzdünk meg sok „szorítsd-össze-a-fogad, csukd-be-a-szemed,vegyél-egy-mély-levegőt” tipusú méltatlanságokkal, velük sírunk és nevetünk.

Mindeközben pedig embert küldünk a Holdra. :)

Hatalmas élmény volt a munkásságukat, a harcukat nyomon követni ezeknek a fantasztikus nőknek, akik sosem néztek hátra, csakis felszegett állal előre, és mertek nagyot álmodni, majd kemény munkával megvalósítani őket.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.nl/2017/03/margot-lee-shetter…
Egy kis extra: https://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/oltozz-konyvhoz-n…

13 hozzászólás
csillagka>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Még csak április vége van, mégis kiosztottam ez év filmje díjat „A számolás jogának” utoljára könyvben „A segítség” volt rám ekkora hatással. Nagyon érzékeny vagyok a színes témára (lehet fekete rabszolga voltam előző életemben) és imádom a délt, minden rossz és jó tulajdonságával egyetembe. Rajongója vagyok a vörös földnek az Elfújta a szél óta. Nem volt kérdés, hogy elolvasom ezt a könyvet, mivel nagyon gyorsan készítettem a helyét, gondos utánnézés elmaradt, egy regényt vártam, helyette kaptam egy dokumentum gyűjteményt, érdekes izgalmas témáról, de akkor is eléggé emlékeztettet a történelem tankönyveimre, azokban se volt több név vagy adat. (szerencsére bemagolni nem kellett) A filmet is csak nyomokban tartalmazza, sőt sok helyen azért az nem is úgy volt, ahogyan a vásznon eljátszották. Egy biztos nagyon nagy kalapemelés a hölgyeknek akik ekkora szélcsatornában kevert ellenszélben is megmerték mutatni mit is ér a női elme, ezért nem bántam, hogy a kezembe került, ha néhol nagyon száraz akkor sem.

6 hozzászólás
Szösszenet P>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Először a filmet láttam, és nagy hatással volt rám. Most olvasva, valahogy nem hozta vissza azt az élményt. Másra számítottam, azonban kiegészítőként megérte.
A könyv főként tömény dokumentációs adatokra, tényekre épül, évszámok, törvények, események és adatok sokasága, ami erős koncentrációt igényelt. Néhol csapongónak találta, néhol vissza kellett lapoznom, hogy ne veszítsem el a fonalat.
A film könnyedebb módon mutatta be a főszereplők életén keresztül a fekete nők társadalmi helyzetét, itt a lélektani hatás nagyobb volt.
A polgárjogi mozgalmaknak volt eredménye, azonban a stigma szerintem ma is él Amerikában.
Tanulságos könyv, Dorothy, Katherine és Mary története mély nyomot hagy az emberben, hisz a magas intellektusuk mellett kitartóak, elhivatottak. Nemcsak önmagukért, családjukért, hanem sorstársaikért és a jövő nemzedékeiért is is járták be ezt a megalázó „ úttörő ” utat.

5 hozzászólás
mate55>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Nem rossz, de furcsán unalmas. Előítélet, tudatlanság és gyűlölet. Margot Lee Shetterly könyve alapvetően nem regény, inkább egy történelmi összefoglaló, amelyben kissé elbújtatva találunk egy-egy történetet is. A könyv felöleli a második világháborút, a hidegháborút, az űrversenyt, a polgárjogi mozgalmakat. Ez nem csak egy életrajz, de inspiráló történetnek tekintem, ahol a bemutatott információk mennyisége van túlsúlyban. Az író az elmúlt száz év legjelentősebb fekete jogi eseményeit és jogokért való küzdelmét préselte bele a könyvébe, emiatt annyi információt, nevet, dátumot és helyszínt kaptam, hogy számomra a könyvet lehetetlen volt gyorsan megérteni és feldolgozni. Nagyon klinikai jellegűnek tűnt, ami mégis emlékezetessé teszi, az a történelmi pillanat és háttér: és az az idő, amikor még az emberi ész és a ceruza le tudja győzni a számítógépet, de még javában tombol a szegregáció. Oly sok alapvető értékek forognak kockán a közvetlen jövőben, eközben ez a történet emlékeztet minket arra, hogy miért kell a matematika és a tudomány. Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden életének konvergenciája, átfedése a nemzet kollektív álmaival és rögeszmés tervével, miközben szembesülnek a haladás esélyével. Alapvetően számunkra valószínűleg sosem lesz egészen érthető az a tudatállapot, amit az elnyomott színes bőrűek érezhettek és érezhetnek a mai napig, és ezt a történet is jól hangsúlyozza: egy feketének dupla annyi energiát és időt kell fektetnie bármilyen cél érdekében, mint egy fehérnek. (Ha ráadásul még nő is, akkor talán még egy félhossznyival többet.) Nem egy könnyű olvasmány, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdekes és felkavaró. A könyv őszintesége, a tények szinte érzelemmentes feltárása támogatja azokat a fontos kortárs mozgalmakat, amelyek ezt a szabadság és egyenlőség illúziót igyekeznek megkérdőjelezni. Ha szereted a tudományt, az amerikai történelmet, az állampolgári jogokról szóló történeteket, ez a Te könyved.

7 hozzászólás
Niko_oka>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Amit biztosan elmondhatunk erről a könyvről, az az, hogy nem hatásvadász. Nagyon nem! Színtiszta dokumentumregény, tehát aki nem erre számít, annak a film megtekintését ajánlom.
Ritka eset, amikor egy film alapja tetszik meg annyira, hogy utána könyvet ragadok. Legyünk őszinték, a dokumentációk nem a kedvenceim. Mentségemre szóljon, hogy ha tudtam volna, hogy könyvadaptációt készülök megnézni, fordítok a sorrenden, de ebben az esetben hibát követtem volna el. Nehezen kibogozható ugyanis, „ki kivel van”, előzmény nélkül könnyen belegabalyodhatunk a nevek, évszámok, események kavalkádjába. A könyv felépítése sem teszi ezt átláthatóbbá, nagyokat ugrik, majd visszautal. Ami csalódottá tett, hogy majdnem a negyedét a lábjegyzet teszi ki, nagyjából annyit szánt rá az író, mint az űrverseny bemutatására: előzőből kevesebb, utóbbiból több emelt volna a színvonalon. A szegregációnak, ami a könyv alapja, nem szentelnék külön sorokat, vérlázító és ostoba, viszont azt gondolom, bármilyen nehéz is volt ezen nők sorsa, mégis ez a folyamatos kitörési vágy adott nekik akkora motivációt, hogy ilyen lenyűgöző életpályát fussanak be.

4 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

A könyv elsô fele érdekes volt, nagyon tetszett, mert az ember volt a központban. Ezek a lányok-nôk-asszonyok. Feketék. Az életük. Azok a harcok, amit nekem sosem kellett megharcolni. Öt csillag.
A könyv második fele, az ûr. Egy szót se értettem, mert elmentünk az elmélet fele, a számolás fele, ezekhez meg tök hülye vagyok. Az agyamban döglött a fizika-matek részleg. Amikor az emberi rész jött, mindig azt hittem, most majd megint érteni fogok mindent. De csak egy mondat volt… Három csillag.
Szóval én tökre értem, h miért jelölték Oscar díjra azt a két arcot, aki ebbôl a könyvbôl forgatókönyvet írt, mert le a kalappal, én el sem tudom képzelni, hogy lehet ez, csak azt nem értem, miért nem kapták meg a díjat. Valszeg akik nem rájuk szavaztak, nem olvasták a könyvet, h értsék, mekkora meló lehetett.
Ez a film felkerült a meg kell néznem listára.
A három éppen olvasott könyvem közül a második, amikor @Galagonya33 elment.

medizonka>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Azon ritka esetek egyike, amikor a film hatására olvastam el egy könyvet. Ennek okán nagyobb elvárást is támasztottam felé. Egyrészről valóban egy hiánypótló művet tart a kezében az olvasó, hiszen ritka, amikor színes bőrű hölgyek tudományos munkásságát illetve a tudományos életbe való beilleszkedését állítja középpontba a könyv. Még abban az értelemben is hiánypótló, hogy még mindig tabu témának van kezelve a négerek helyzete a 60-asak évek Amerikájában. Ez utóbbiból fakad viszont az egyik érdekes megítélés alá eső része a könyvnek, hiszen nagyszerű dolog az, hogy vette a fáradságot az írónő és a rabszolgaság évtizedeitől egészen a jelzett korszakig felöleli a négerek helyzetét Amerikában. Ez mindenképpen dicséretes, hiszen egybegyűjtve , mintegy a történetbe beleszőve kapjuk meg ezt is. Másrészről viszont nem túl jó megoldás is, hiszen 3 kiváló képességű, magas szintű tudományos pályát befutó nő sorsáról kellene leginkább szólnia a könyvnek, de végül belőlük kapunk a legkevesebbet, mert több időt tölt a rabszolgaság, a négerek helyzetének felvázolásával mint velük. Ez szárazzá, túl történelmi szakmunkává teszi a regényt. Igen, regényt, hiszen elsősorban annak kellene lennie. Bár néha már azt éreztem, hogy nem azt tartok a kezemben. A másik szárazabb rész a könyvben az aeronautikai kutatások bővebb taglalása. Ami egyrészről szintén remek ötlet, hiszen tájékoztassuk csak a háttérről a kedves olvasót, de úgy érzem itt is sikerült többet beletuszkolnia témába mint azt illet volna egy űrkutatásban kevésbé képzett olvasó számára. Végülis meg csak kapkodtam a fejem, hogy szép ez, jó ez, meg nagyon precíz, meg nagyon tudományos… csak éppen a 3 hölgyről, akik előtte – azt hiszem sokunk számára- ismeretlenek voltak most sem kerültek közelebb.
A könyv elolvasását követően újranéztem a filmet. Mintha a nem is annyira lenne a kettő köszönő viszonyban. A filmből – talán a nagyszerű alakításoknak is köszönhetően – és a filmes eszköztárnak köszönhetően jóval több lett kihozva és közelebb hozva az átlag érdeklődőhöz. Így nem is csoda, hogy a főszereplők közül akad egy Oscar -díjas alakítás is. A 3 hölgy élete, küzdelme, beilleszkedési nehézségei a tudományos életbe , pedig jóval közelebb kerültek mint a könyvből. Ez tényleg egy kivételes eset , hogy a film adott többet mint a könyv. Arról nem beszélve, hogy néhány jelenet meg – úgy mond – be is égett a retinámba. Például, amikor megcélozzák az USA űrkutatási szakemberei a Holdra való leszállást. Még csak halvány terv – a Központ főnökének lázálmának tűnik, de Kathreine már azt válaszolja : „ Igen, uram. már ott is vagyunk. ” Szép példa hit erejéről !

Röfipingvin P>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Koncentrálós könyv, de megéri. Pláne, ha csak egy kicsit is érdekel az ’50-es, ’60-as évek Amerikája, a polgárjogi mozgalmak, na meg a repülés, legyen az tízezer méter alatt vagy felett. Dokumentarista, szóval senki se a film forgatókönyvét várja.

Bet>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

A film és a könyv kiegészítik egymást. A film érzelmileg közelít, könnyed, szórakoztató stílusban dolgozza fel a témát, míg a könyv a szárazabb, tudományosabb tartalmat adja. Az író maradt félúton a szórakoztatás és a tudományos igényesség között, így egy dokumentumregény állt össze a NASA-ról, a 2. világháború és a hidegháború alatti repülés-technológiai és társadalmi fejlődésről Amerikában, feketékkel, nőkkel, a bőrszín és a nemi alapú diszkrimináció és szegregáció konkrét történetekkel való alátámasztásával. Nőként és matematika szakosként az én szívemet megdobogtatta a téma, a technika- és tudománytörténetet pedig nagyon kedvelem. A világháborús témakör viszont nagyon nem a szívem csücske, de most sokat adott a történelmi ismereteim bővítéséhez, hogy a nők és a tudomány kontextusában mélyedtem bele, így nem esett nehezemre. A stílust kissé szokni kell, mert egyáltalán nem annyira olvasmányos, mint amire számítanánk a film megnézése után, ez nem egy könnyed regény. Nem volt egyszerű végigolvasni. Azok vannak előnyben a tényleges végigolvasáshoz, akiket leköt a 20. századi történelem, a polgári jogok kérdésköre, és a repüléstechnika, űrprogram mérnöki szinten.

aram76>!
Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Picit csalódtam, mert amennyire tetszett a film, annyira töménynek és dokumentum anyagnak találtam a könyvet. Olvasmányosabbra számítottam. Mivel rengeteg adat, évszám, törvény és ismeretlen kifejezés van benne, nagyon oda kell figyelni olvasáskor, illetve ha meg is akarja érteni az olvasó, akkor lapoznia kell a magyarázatokhoz. Ezt nem szeretem, elveszi az olvasás élményét, sokkal elfogadhatóbbnak tartom, ha az adott oldal lábjegyzetében olvashatóak. Sokszor visszalapozást is igényelt a könyv, hogy egy-egy történést megértsek. Számomra a film megrendítőbb volt a feketék, közülük is a fekete nők akkori helyzetének bemutatásával, a legapróbb emberi dolgok, szükségletek megkülönböztetésével. Mindenesetre igazi kitartó, okos, akadályt nem ismerő, erős nőket ismerhetünk meg, akiknek a kitaposott nyomán valami akkor, ott elindult.


Népszerű idézetek

Dénes_Gabriella>!

Egy korlát ledöntésében az a legjobb, hogy már soha nem kell még egyszer ledönteni.

2 hozzászólás
Dénes_Gabriella>!

Amit tudtam, megváltoztattam; amit nem, azt pedig elviseltem.

Dénes_Gabriella>!

A Star Trek 1966. szeptember 8-án, főműsoridőben érkezett meg az amerikai otthonokba az NBC-n. Miközben a NASA és a Gemini-program asztronautái tizenkét missziót teljesítettek az 1960-as években, a képzeletbeli 2260-as években az Enterprise űrhajó békefenntartó és felfedező expedícióra indult a Földről, egy soknemzetiségű, sokfajú, koedukált legénységgel a fedélzetén. A nyájas és higgadt James T. Kirk kapitány vezette legénység több tagja is az Egyesült Földről származott, amelyet többé már nem sújtott sem szegénység, sem háború. Az egykori Föld Kor ellenségei most kollégákként és polgártársakként dolgoztak egymás mellett. Chekov, az orosz zászlós; Sulu, a japán–amerikai kormányos; és a félig ember, félig vulkáni első tiszt, Mr. Spock a „csillagközi sokféleséget képviselték. A hídon pedig egy piros miniruhába öltözött jelenség mutatta meg az embereknek, hogyan is néz majd ki egy ténylegesen demokratikus jövő. Uhura hadnagy, a fekete nő, az Afrikai Egyesült Államok büszke polgára, az Enterprise kommunikációs tisztjeként szolgált.
A Nichelle Nichols által megformált Uhura hadnagy magabiztosan végezte a kötelességét, és kézben tartotta az űrhajókkal, illetve bolygókkal folytatott kommunikációt. Amikor az első évad 1967-ben véget ért, Nichols beadta a felmondását a sorozat készítőjének, Gene Roddenberrynek, mivel több időt akart fordítani a Broadway-i karrierjére. A producer, aki nem akarta elengedni Nicholst, nem fogadta el a felmondást, és azt javasolta a színésznőnek, hogy a hétvégén még egyszer gondolja át a döntését.
Azon a hétvégén Nichols egy NAACP által szervezett polgárjogi adománygyűjtésen vett részt Los Angelesben, ahol a rendezvény egyik koordinátora egyszer csak közölte a színésznővel, hogy a „legnagyobb rajongója” szeretne találkozni vele. Nichols egy túlbuzgó és suta kamaszra számított, ehelyett azonban dr. Martin Luther King Jr.-ral találta szembe magát: King is Trekkie volt! A feleségével, Corettával egyedül a Star Treket engedték a gyerekeiknek megnézni, és ő sem hagyott ki egyetlen epizódot sem. Nichols megköszönte a dicsérő szavakat, aztán mintegy mellékesen megjegyezte, hogy ott akarja hagyni„a sorozatot. Alig fejezte be a mondatot, amikor a lelkész félbeszakította.
„Nem hagyhatja ott a sorozatot” – mondta King Nicholsnak. „Mi azért lehetünk ott, mert maga ott van.” Elmagyarázta a színésznőnek, milyen fontos és fantasztikus dolog, hogy a feketék bele vannak képzelve a jövőbe. Azt is közölte, hogy tanulmányozta a Csillagflotta hierarchiáját, amely szerinte az Egyesült Államok légierejéét képezi le, ez pedig azt jelenti, hogy Uhura – egy fekete nő! – a negyedik helyen áll a hajó rangsorában.
„Ez nem egy fekete szerep, és nem is egy női szerep” – mondta King. „Ez egy különleges szerep, amely valóra váltja azt, amiért menetelünk: az egyenlőséget.” Nichols hétvégéjének hátralévő részét a düh és a szomorúság határozta meg: King milyen jogon állítja a feje tetejére az ő karrierterveit? A beletörődést végül felváltotta a meggyőződés. A színésznő hétfőn reggel visszament Gene Roddenberry irodájába, és megkérte a férfit, hogy tépje szét a felmondólevelét.

Kapcsolódó szócikkek: Star Trek
Dénes_Gabriella>!

Az nem állt Mary hatalmában, hogy a társadalom által a lányokra erőltetett korlátokat lerombolja, azt viszont kötelességének érezte, hogy segítsen eltüntetni a saját maguk által emelt korlátokat. A sötét bőrük, a nemük, a gazdasági helyzetük – egyik sem lehetett mentség arra, hogy ne engedjék szabadjára a képzeletüket és az ambícióikat. Jobb lehetsz – jobbak lehetünk, minden szavával és minden tettével ezt sulykolta beléjük.

Dénes_Gabriella>!

A huszadik századi haditechnológiának gyakorlatilag nem volt olyan aspektusa, amelyen a női matematikusok ne hagyták volna rajta a kezük vagy az elméjük nyomát.

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

„Ellenőriztessék le a lánnyal a számokat” – mondta az asztronauta. „Ha szerinte rendben vannak a számok, akkor megyek” – tette még hozzá.

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

A harmincnégy éves dr. Martin Luther King Jr. fellépett a pódiumra, hogy megtartsa a beszédét, ám ekkor a mögötte ülő Mahalia Jackson felkiáltott: „Mesélj nekik az álmodról, Martin!” King ekkor félretette az előre megírt beszédjét, mindkét kezével megragadta a pulpitust, és története egyik legemlékezetesebb tizenhét percével ajándékozta meg az országot. Volt egy King „Van egy álmom”-beszéde előtti Amerika, és volt egy King „Van egy álmom”-beszéde utáni Amerika; King üzenete a nemzet minden polgárát emlékeztette arra, hogy a néger álom és az amerikai álom egy és ugyanaz.

Kapcsolódó szócikkek: Mahalia Jackson · Martin Luther King
Dénes_Gabriella>!

1967-ben aztán Johnson és Homer közösen kiadta annak a jelentéssorozatnak az első részét, amely a komputer nélküli, látható csillagok alapján történő navigáció módszerét írja le. Ennek a módszernek a segítségével biztonságosan vissza lehetett térni a Földre, és ez a módszer állt az Apollo-13 fedélzetén rekedt asztronauták rendelkezésére is.
A krízis megoldásához azonban Katherine és Al vészmegoldását egy másik vészmegoldással kellett kisegíteni: az űrhajó belsejéből nézve képtelenség volt megkülönböztetni a megrongálódott kapszula által kibocsájtott csillogó űrszemetet az igazi csillagoktól, így Katherine-ék módszerét sem lehetett használni. Jim Lovell végül egy még egyszerűbb számítás segítségével kormányozta haza az űrhajót: a jármű irányzéktávcsövét a Föld terminátorához igazította, ahhoz a vonalhoz, amely elválasztja egymástól a Föld napsütötte és sötét oldalát. Szerencsés véletlen volt, hogy Lovell már alkalmazta ezt a technikát az Apollo-8 egyik tesztjénél, így pontosan tudta, hogyan kell elvégezni a számítást. A legutóbb még csak egy rutinellenőrzésnek tűnő művelet most a legénység életét mentette meg. Katherine-nél jobban azonban senki sem tudta, hogy a szerencse azoknak kedvez, akik mindenre felkészülnek.

Kapcsolódó szócikkek: Apollo-13 · Apollo-8 · Jim Lovell
BBetti86 >!

Háború, technológiai és társadalmi fejlődés; a jelek szerint az utóbbi kettő mindig az előbbivel jár együtt.

124. oldal (628-ból)

Petra027>!

Ezenkívül Katherine még a legbonyolultabb helyzetekben is mindig a legjobbra számított. „Hinni kell a fejlődésben ahhoz, hogy megtörténjen”- mondogatta mindig saját magának, és mindenkinek, akivel esetleg ilyesmikről beszélt.

254. oldal, 23. fejezet - Margot Lee Shetterly: A számolás joga (Harlequin,2017)


Hasonló könyvek címkék alapján

Shelley Emling: Marie Curie és lányai
Barbara Leaming: Kennedy özvegye
Ungváry Krisztián: Hősök?
John Lukacs: A párviadal
Marina von Neumann Whitman: A marslakó lánya
Deirdre Bair: Al Capone
Rebecca Skloot: Henrietta Lacks örök élete
David G. Marwell: Mengele
Ross King: Dühödt ámulat
Eve Curie: Madame Curie