Az arcnagyközeli képek az elmúlt évszázadban olyan jól integrálódtak a filmek cselekményébe és képi világába, hogy mára már semmi különöset nem találunk abban, ha hatalmas méretű, a teljes képteret kitöltő arcok néznek vissza ránk a filmvászonról vagy televíziók, házimozik képernyőiről. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy − erőteljes hatásukat megőrizve − alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet fel.
Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállakozik. E kapcsolat filmelméleti és -történeti vonatkozásainak, valamint az arc szinte kimeríthetetlen, multidiszciplináris témájának vizsgálata során fokozatosan válik láthatóvá az, hogy az arc termékeny szerkezetnek, alakzatnak, látványnak és metaforának bizonyul a filmképpel való kölcsönhatásában is. Mindez új… (tovább)
Az arcnagyközeli képek az elmúlt évszázadban olyan jól integrálódtak a filmek cselekményébe és képi világába, hogy mára már semmi különöset nem találunk abban, ha hatalmas méretű, a teljes képteret kitöltő arcok néznek vissza ránk a filmvászonról vagy televíziók, házimozik képernyőiről. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy − erőteljes hatásukat megőrizve − alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet fel.
Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállakozik. E kapcsolat filmelméleti és -történeti vonatkozásainak, valamint az arc szinte kimeríthetetlen, multidiszciplináris témájának vizsgálata során fokozatosan válik láthatóvá az, hogy az arc termékeny szerkezetnek, alakzatnak, látványnak és metaforának bizonyul a filmképpel való kölcsönhatásában is. Mindez új megvilágításba helyezi azt a provokatív deleuze-i mondatot, ami egyben a könyv kiindulópontjául szolgált, és mely szerint: „(…) nem létezik arcnagyközeli, az arc maga a nagyközeli, a nagyközeli eleve arc (…)”.
