Az ​érvelés mestersége 8 csillagozás

Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Ez a tankönyv áttekinti az érvelések elemzésének és értékelésének fogalmi eszközeit, bemutatja a formális logika eszköztárát és az informális logika fontos fejezeteit. Különös gondot fordít a hibás, de gyakran meggyőzőnek tűnő – ezért veszélyes és félrevezető – érvelések bemutatására.
A kötet elsősorban a gyakorlat és az alkalmazás igényeit tartja szem előtt. Az érveléstechnikai fogalmakat és eszközöket hétköznapi alkalmazási példákon keresztül, „működés közben” mutatja be, és a háttérben meghúzódó elvont filozófiai, nyelvpragmatikai, formális logikai és pszichológiai megfontolásokat csak a minimálisan szükséges mértékben, a technika zsargont mellőzve tárgyalja. Az elméleti háttér iránt érdeklődők az irodalomban és a lábjegyzetekben találnak segítséget a további tájékozódáshoz.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Typotex, Budapest, 2007
630 oldal · ISBN: 9789639664371
>!
Typotex, Budapest, 2007
630 oldal · ISBN: 9789639664371
>!
Typotex, Budapest, 2004
328 oldal · ISBN: 9639548154

Most olvassa 2

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Rocketdog>!
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Tipikusan nem az a könyv, amit átnyújtanál bármelyik trollkommentelőnek azzal a felkiáltással, hogy „Nesze, ezek az irányelvek, tartsd magad hozzá!”.

    A könyv nagyjából fele-fele arányban foglalkozik a formális és az informális logikával.
    Nagyon hasznos leírásokkal és példákkal szolgál azok számára, akiket bővebben érdekel a formális logika és a gyakorlatban is szeretnék alkalmazni. Én nem tartozom közéjük, ezért sokszor csak átpörgettem a különböző jelölések részletes leírását. Ezen fejezetek konklúziója számomra: szinte lehetetlen nem elkövetni valamiféle érvelési hibát élőbeszédben, azokat azonnal tetten érni és kielemezni szintén alig valószínű. Utólag visszahallgatva, tagmondatonként haladva persze már egyszerűbb a feladat.
    Az informális logikáról szóló fejezetek már sokkal érdekesebbek voltak számomra. Itt kerül említésre a vitát befolyásoló számtalan nem elhanyagolható tényező, mint pl. a felek viszonya a témához, ki nem mondott közös(nek vélt) tudás, heurisztikák a pszichológiában és a döntéshozásban.

Fanniii>!
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Fú, hát annyi sok jók írhatnék. Nem csak a könyvről, hanem magáról a kurzusról, amin részt vettem és, aminek köszönhetően megismerkedtem a Margitay könyvvel. Szerintem nagyon érhető, követhető, logikus, egymásra épülő, következetes a fejezetek felépítése, az anyagok egymásutánisága. Ma sikerült éppen a saját példányomat is beszerezni. Jövő félévben, pedig (már nem kötelező tárgyként) jöhet az érveléstechnika többi területe is, már szabadon válaszható kurzusok formájában.
Életem nagy szerencséjének tartom, hogy a BME-re kerültem, ahol egyébként a könyv szerzője továbbra is aktív kutatói és oktatói munkát végez, így az órák is az ennek megfelelő professzionalizmusra épülnek.
Azt gondolom, hogy nem tudok elvonatkoztatni az órai munkától a könyv értékelése során, és az órai munka értékelése során sem tudok elvontkoztatni a könyvtől. Mindkettő szuper volt. Akit érdekel a téma, vagy csak a formális logikában kicsit járatosabb akar lenni, annak egyértelműen ajánlom, mert iszonyatosan hasznos, érdekes, érthető nyelvezetű; a szerző mindent példákkal szemléltet, ami sokkal könnyebbé teszi a feldolgozást.

kucmorgo>!
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Szerettem ezt a könyvet, mert érthetően és érdekesen tárgyalja a logikai érvelés bonyolult témakörét.
Ez volt az első egyetemi félévem kedvenc tantárgya.

pytta>!
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Laikusként is követhető, nem mondom, hogy könnyű olvasmány, de megfelelő elszántsággal meg lehet érteni többé-kevesbé :)


Népszerű idézetek

Rocketdog>!

Az árnyékbokszolás-hibát az az érvelő követi el, aki eltorzítja partnere álláspontját, és e torzított álláspont ellen érvel. A torzított álláspont rendszerint megtévesztésig hasonlít az eredetire, ám logikailag sokkal gyengébb, sokkal nehezebben védhető. Majd erről a torzított, gyenge álláspontról kimutatja a beszélő, hogy tarthatatlan, és ezzel azt a látszatot kelti, hogy megcáfolta partnere álláspontját. Az árnyékbokszolás lényege az, hogy nem a partner valódi álláspontjára, érvelésére reagálunk, hanem egy ahhoz megtévesztésig hasonló, de sokkal nehezebben védhető álláspontra vagy gyengébb érvelésre.

575. oldal

Rocketdog>!

A személyeskedéssel kapcsolatban tehát kétféleképpen merül fel a hiba lehetősége. Részben úgy, hogy erősebb érvnek tekintjük, mint amilyen valójában, részben pedig úgy, hogy visszautasítjuk, amikor pedig logikailag nem hibás.

550. oldal

Rocketdog>!

Általában úgy véljük, hogy ami világos, az érthető, ami érthető, az értelmes, és ami értelmes, az igaz. Egyik általános következtetési mechanizmusunk – úgynevezett heurisztikánk –, ez, melyet „ökölszabályként” alkalmazunk a világban való tájékozódáshoz. A mondandó „érvelésszerű”, hangsúlyozottan világos tagolásával ezt a heurisztikánkat hozza működésbe a megnyilatkozás. Ez a heurisztika gyakran tényleg segít a tájékozódásban, hiszen az szokott világos formában megjelenni, amit egy értelmes ember egyszer már logikusan végiggondolt, és a helyes eredményre jutott, így szokott lenni, de látni kell, hogy a világos, az értelmes és az igaz között nincs feltétlen kapcsolat, és ezért nincs semmi garancia a közöttük feltételezett összefüggésre.

41-42. oldal

Rocketdog>!

A hozzáférhetőségi heurisztika szerint hajlamosak vagyunk események gyakoriságát és valószínűségét aszerint megítélni, hogy milyen könnyen jut eszünkbe az eseménnyel kapcsolatos példa vagy korábbi tapasztalatunk. […] Ha van személyes példánk, akkor a heurisztika működésének következtében – ha egyéb körülmények azonosak – nagyobb valószínűséget tulajdonítunk az esemény bekövetkezésének, mint ha nincs. Pedig a tőlünk független események gyakoriságát vagy bekövetkezésének valószínűségét nyilvánvalóan nem befolyásolja, hogy történetesen hallottunk már róla, láttunk már ilyet, vagy nem. Ez a mechanizmus gyakran vezet megalapozatlan, elsietett általánosításhoz.

420. oldal

Rocketdog>!

A jelentős érzelmi töltetet és negatív értékítéletet hordozó kifejezések élezik az érzelmi konfliktust, és az álláspontok konfliktusát személyek konfliktusává alakítják át. Továbbá minél erőteljesebben hangsúlyozzuk a személy és az álláspont összefüggését, annál több érzelmet és érdeket hozunk játékba, annál személyesebb lesz a konfliktus, és annál nehezebb az igazság kiderítése.

Összegezve: a vita eredményessége, a helyes álláspont kiválasztása szempontjából három, egymással összefüggő probléma miatt tekinthető általában hibának az erős emotív jelentésű nyelv (szélsőséges érzelmi töltés és értékelés) használata a racionális vitában. 1. Nehezíti a racionális vita feltételeinek teljesülését. 2. Jelentős pszichológiai befolyást gyakorol a beszélőre és a hallgatóra egyaránt, ami miatt a racionális kritikai gondolkodás meggyengül, és érzelmi alapon fogadunk el egy álláspontot, ahelyett hogy racionálisan megvizsgálnánk.
3. Az álláspontok konfliktusát személyek konfliktusává alakítja, azaz a racionális vitát veszekedéssé, rivalizálássá változtatja.

368. oldal

Rocketdog>!

A többértelműségből eredő másik probléma az, hogy olyan álviták alakulhatnak ki, amelyeket jobb híján pusztán a szavakon való vitatkozásnak nevezhetünk. Az ilyen vitában nincsenek ütköző álláspontok, nem egymásnak ellentmondó állításokat védenek a felek, hanem a véleménykülönbség látszata azért alakul ki, mert egy vagy több kulcskifejezést két különböző értelemben használnak:

– A franciák a második világháború nagy vesztesei. Egy erkölcsileg megalázott, kifosztott, mások segítségére szoruló nép lett a büszke és hatalmas Franciaországból.
– Hogy mondhatsz ilyent?! Egyáltalán nem voltak vesztesek. Az amerikaiak, az oroszok és az angolok oldalán ők is megszállták Németországot, és részt vettek a békefeltételek meghatározásában.

Az egyik fél látszólag azt állítja, hogy Franciaország vesztes, a másik látszólag ezzel szemben azt, hogy nem vesztes. A két álláspontban azonban a „vesztes” szó két különböző értelemben szerepel. Az elsőben a veszteséget elszenvedő értelemben, a másodikban pedig a háborúban katonai-politikai szempontból vereséget szenvedő jelentésben. Franciaország vesztes az első értelemben, jelentős emberi, anyagi, erkölcsi politikai veszteségeket szenvedett, és nem vesztes a második értelemben, ugyanis a győztesek oldalán fejezte be a háborút. Mindkét állítás igaznak tűnik. A két álláspont között semmiféle ellentét nincs.

371. oldal

Rocketdog>!

Hasznos segítség írott szövegek esetében a szövegkiemelő és az aláhúzás. Ne szavakat és ne mondatokat húzzunk alá, hanem állításokat! Húzzuk össze, akár egy hosszabb részleten keresztül is, azokat a szavakat, amelyek az adott részben kifejtett állítást fejezik ki. Nem baj, ha az így kapott szavakat összeolvasva nem kapunk grammatikailag helyes mondatot. Az a lényeg, hogy mi értsük, miről van szó. Majd ezeket az állításokat a margó mentén számozzuk be – így könnyebb dolgozni velük –, azután a számok segítségével készítsük el az érvelés logikai térképét! […] Az így kiemelt állítások segítségével világosan át tudjuk tekintem az érvelést.

71. oldal

Rocketdog>!

A minta tehát önmagában nem tekinthető nagynak vagy kicsinek, elegendőnek vagy kevésnek. A minta nagyságát csak a pontosság ismeretében és az elvárt pontossághoz viszonyítva lehet értékelni.

413. oldal

Rocketdog>!

Összegezve: a minta reprezentativitásával és méretével kapcsolatban három fontos tanulság adódik: a minta nagysága nem jelent automatikusan garanciát a reprezentativitásra, a szükséges mintaméret nem becsülhető egyszerűen, továbbá a mintavételi hiba ismerete nélkül (hibahatár, megbízhatósági szint) a statisztikai adat általában nem értelmezhető, és az adatot tartalmazó premissza általában nem értékelhető az érvelés szempontjából.

415. oldal

Rocketdog>!

Ha azt már tudjuk, hogyan viszonyuljunk a konklúzióhoz, akkor a logikai elemzésnek már nem is érezzük hiányát. Kognitív lustaságunk és az emotív alapon kialakult viszonyulás következtében az igazságérték és az érvelés logikai szerkezetének vizsgálata fel sem merül bennünk. Bár a premissza információtartalmát nem rekonstruáljuk, bár az érvelést logikai szempontból nem elemezzük, ám ha mégis hiányérzetünk támadna, akkor az előítéleteink alapján most is ki tudjuk tölteni az így keletkezett űrt. […]
A demagógia hatása tehát két egymást erősítő tényező eredményeként jön létre: a homályos kifejezések alkalmazása és az emotív tartalmú kifejezések használata következtében. A kognitív tartalom homályossága, nehezen hozzáférhető jellege felerősíti az emotív tartalom befolyásoló hatását. Demagógia lehet az erős érzelmi töltetű és világos állásfoglalást kifejező szöveg. Ám, ahogy csökken a racionálisan hozzáférhető és értékelhető információtartalom, úgy nő meg a mondottakkal kapcsolatos állásfoglalásunk szempontjából az emotív tartalom jelentősége. Ezért előfordul, hogy egy nagyon homályos kifejezés esetén meghatározóvá válhat egy majdnem semleges kifejezés egyébként jelentéktelen emotív tartalma is.

375-376. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóbiás Áron (szerk.): Filmkönyvek könyve
Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1.
Szabó Borka: Mit csinál a tördelő?
Lakatos Róbert Árpád: Sajátos audiovizuális struktúrák és formák
Nánay István: Tanodától – egyetemig
Zentai István: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban
Zalai Ernő – Virág Gábor: Matematikai közgazdaságtan
Szabó Miklós: Trivium
Dános Béla: Farmakobotanika