A ​magányos lovag (Jéghegyek Népe 9.) 46 csillagozás

Margit Sandemo: A magányos lovag

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Jéghegyek Népéből való, magányos és boldogtalan Mikael Lind egész életében alávetette magát mások akaratának. Akkor is, amikor kényszerítették rá, hogy feleségül vegye a bigottan vallásos Annette-et, majd amikor a gyűlölt háborúba küldték. A végső csapás akkor éri, amikor idegen földön találkozik a titokzatos, feketeruhás hölggyel…

Eredeti cím: Den ensomme

Eredeti megjelenés éve: 1982

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Cesam Hungary, Budapest, 1994
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 963837411x · Fordította: Somogyi Gyula

Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Ibanez MP
Margit Sandemo: A magányos lovag

Egy kevésbé kedvelt történet a sorozatból, mivel a bigott vallásosság aztán nem az én asztalom, csak felidegesít, ha megjelenik egy könyvben. Hát még akkor, ha valaki – legyen akármilyen lovagias is – feladja saját életét, hogy egy ilyen nővel összekösse… Mikael ráadásul nem lázad a sorsa ellen, mindenbe beletörődik (mai szóval mulyának is titulálhatnánk), bár érthető, hogy köszönettel tartozik nevelőszüleinek. Mégis úgy érzem, kissé „sok” volt, amennyire feladta önmagát, illetve nem is hagyott magának lehetőséget, hogy önmagára találjon. Dominic megjelenése – és méginkább a három gyerek –, valamint Mikael bekapcsolódása a családba feldobja a könyvet és a végén még a francia nőcskét is elfogadjuk (jó, valahol érthető, mért lett olyan, amilyen…) :-D

3 hozzászólás
>!
Zsuzsanna_Makai 
Margit Sandemo: A magányos lovag

Nyilván imádtam ezt a részt is.
Dag fája után Are fáját is megsirattam, már csak egy maradt.
Amikor Are újra találkozott Mikaellel, zokogtam. Aztán persze bőgtem akkor is, amikor kéz a kézben megtalálták őket.
Dominicot imádtam. Nagyon jó arc. Ez volt az első rész, ahol a sárga szemet borostyánnak nevezték. Elég érdekes csavar, h három is lett belőle a következő generációban, valamér a nővére miatt Villemora gyanakszom.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Margit Sandemo: A magányos lovag

Ugyan öt csillagot adtam, mert nagyon tetszett a történet, de ez most tényleg nagyon magányos volt.
Szinte éreztem a saját félelmeimet, magányomat közben, pedig nem is vagyok magányos.
Ez pedig arra utal, hogy teljesen magával ragadott.

>!
orska1106 P
Margit Sandemo: A magányos lovag

Kissé vegyes volt nekem ez a rész, de talán pont ettől tetszett ennyire. Kifejezetten örültem, hogy a változatosság kedvéért most nem volt első látásra szerelem, sem fizikai vonzalom a főszereplők közt. Ahogy fogytak a lapok, egyre jobban drukkoltam Anette-nek, hogy nyíljon már meg kissé, illetve Mikael-nek, hogy jusson már eszébe hazalátogatni rokonaihoz. Viszont azt valahogy nehéz volt elfogadnom, hogy utóbbi ennyire labilis személyiség, és bár értem én, hogy művészlélek, nem igazán értettem ezt az örökös depressziót – monjuk ezzel úgy általánosságban nem tudok mit kezdeni.
Összességében jó kis rész volt. :)

>!
Sziszikee
Margit Sandemo: A magányos lovag

Mikael története, egy kicsit kiszakított minket Norvégiából és Dániából. Örülök, hogy az írónő megírta az ő történetét is, mert eddig rengeteg szó esett róla. Mikael karaktere hasonlít Tarjei-re, de a bizonytalansága már saját személyiséggé emeli. Annette-ben pedig látom az igyekezetet a változásra, de megbékélni vele csak a történet vége felé tudtam. Dominic pedig nagyon szerethető benne.

>!
KNW I
Margit Sandemo: A magányos lovag

Klassz kis rejtély követi az előző két, gyilkosságot nyomozó kötetet. MS ügyesen gyűri a sztorikat, változatosak az egyes kötetek, nem csak az osztálykülönbségre épülnek a szerelmi szálak.

>!
szb
Margit Sandemo: A magányos lovag

Megérintett Mikael hányatott sorsa, ahogy kereste a helyét a világban. Örülök, hogy Annette-nek is sikerült felülkerekednie a belé nevelt beteges erkölcsösségen, és egymásra találtak Mikael-lel.

>!
laci83
Margit Sandemo: A magányos lovag

A sorozat 9. kötete a magányról, elhagyatottságról szól, megfigyelhetjük Mikael Lind vergődését az életben, katolikus felesége mellett, aki minden férfitól iszonyodik, anyja torz eszméivel azonosulva megvonja magát férjétől, aki végül a halálba próbál menekülni. Nekem nagyon tetszett ez a kötet, az egész köteten a magányosság érzése vonul végig, itt-ott az élet lehetősége is megcsillan ugyan, de a hangulatot a magány uralja. Sajnos, nagyon is azonosultam Mikaellel, mert nagyon is jól ismerem a magányt, volt, hogy könnyekig meghatott. A kötet lezárása némileg pozitív, bár néhol a megoldások sablonosaknak tűnnek. A 4 csillag mégis jár neki, a hangulatért, lélekábrázolásért.

>!
Aurora_Serenity_White I
Margit Sandemo: A magányos lovag

Ez a rész kicsit kevésbé tetszett, mint az előzőek, de azért jó volt. Még Anettet is megkedveltem a végére.


Népszerű idézetek

>!
Aurora_Serenity_White I

– Ha kilencvenkilenc ember szépnek mond, egy pedig csúnyának, biztosan az utóbbira hallgatsz és neki hiszel, sőt, sohasem tudod elfelejteni a szavait.

131

>!
Aurora_Serenity_White I

Tapasztalatom szerint, ha az ember bizonytalan afelől, megtegyen-e valamit vagy sem, rendszerint nem a válasz.

131

>!
Pötty_lány

Tapasztalatom szerint, ha az ember bizonytalan afelől hogy megtegyen-e valamit vagy sem, rendszerint nem a válasz.

131. oldal

>!
Pötty_lány

Mi az oka annak, hogy valakit az öröm és a boldogság ellenállhatatlan érzése fog el, amikor egy bizonyos személyre gondol?

69. oldal


A sorozat következő kötete

Jéghegyek Népe sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Celia Rees: Bűbájos Mary
Robin LaFevers: Sötét diadal
Philippa Gregory: A folyók asszonya
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 2.
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Mary Hooper: Eliza Rose
Bányai D. Ilona: Boszorkánykör
Tanja Kinkel: A bábjátékosok
Nagy Borbála: A csíki boszorkány
Aba Iván: A szegedi boszorkányok