Anna ​és a király 32 csillagozás

Margaret Landon: Anna és a király

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Sziám ​(Thaiföld) történetének menetét egy ízig-vérig angol hölgy gyökeresen átalakította. A fiatal özvegyet és anyát 1860-ban kérte fel Sziám uralkodója, Mongkut király, hogy segítsen a külföldi kormányokkal való kapcsolattartásban, és hogy gyermekeinek, valamint kedvenc ágyasainak tanára legyen. A londoni gőzösről lelépve Anna Leonowens egy egzotikus országban találta magát: buja táj, misztikum, különös emberek várták, és fejedelmi pompával csillogó, ősi szokásokkal és háremi viszonyokkal terhes királyi palota. Egyik tanítványára, Csulalongkorn hercegre különösen nagy hatással voltak Anna nyugati eszményei. Tanárnője révén a herceg megismerte Lincoln életét és a demokratikus elveket, és évekkel később Sziám leghaladóbb uralkodója lett, országát a modern társadalommá való alakulás útján indította el. Aprólékos gonddal felkutatott tényeit gyönyörűen elképzelt díszletek közé helyezve, Margaret Landon egy egzotikus ország felejthetetlen portréját festi meg. A regényt nyelvek… (tovább)

Anna és a sziámi király címen is megjelent.

Eredeti cím: Anna and the King of Siam

Eredeti megjelenés éve: 1944

>!
K.u.K., Budapest, 2006
520 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637437657 · Fordította: Varga Ferenc

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Anna Leonowens

Helyszínek népszerűség szerint

Sziám


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Margaret Landon: Anna és a király

Bármennyire is hosszúnak tűnik a kötet, számomra az ellenkezőjét váltotta ki, még olvastam volna.
Sziám (Thaiföld) történetének menetét, egy angol hölgy gyökeresen megváltoztatja.
A különböző film feldolgozások egyike sem tudja vissza adni, azt a szívbemarkoló érzést, ami hatalmába kerített az olvasás folyamán.
Gyönyörű leírásokon át, a történelmi háttérig, egy csipetnyi romantika és fullasztó sok dráma jellemzi a könyvet.
Nekem az egyik legnagyobb kedvencem és minden évben újra olvasom.
Csak ajánlani tudom.

4 hozzászólás
>!
Jeffi SP
Margaret Landon: Anna és a király

A könyv sokkalta jobb mint a film, még akkor is ha első ránézésre túl hosszúnak tűnik :)

8 hozzászólás
>!
Bogas P
Margaret Landon: Anna és a király

A regénynek inkább az lehetne a címe, hogy Anna és Sziám, mert maga az ország legalább annyira főszereplője a történetnek, mint Mongkut király. Nagyon élveztem a színes-szagos leírásokat, bár a történelmi körítést a sok idegenül csengő név (és mellékelt tisztség) miatt néha kissé nehéz volt követni. Azt mondanom sem kell, hogy eddig nem sokat tudtam az 1860-as évek Sziámjáról/Thaiföldjéről, és az, hogy a regény nyugati szemszögből tálalja öt év Kelet élményeit, azt hiszem, elég sokat könnyített a befogadáson. (Egyébként nemcsak a sziámiaknak voltak – számomra – furcsa szokásaik; a 21. századi látásmódommal szinte felfoghatatlan volt, hogy Anna a fiát magával vitte, a lányát viszont Szingapúrból elhajóztatta Angliába tanulni. Noha egyszer ő maga már járt úgy, hogy elindult hajóval Angliába, de Ausztráliában kötött ki!)
A sok leírás közt a történet nagyon szórakoztató is tud lenni. Moonshee kincskeresése kifejezetten mulatságos, de emlékezetes az is, ahogy Annát lerántják a földre a rémült háremhölgyek, ahogy az iskolában nem hiszik el neki, hogy létezik a világon hó…
Nem tudom, mennyit változtatott Landon a valóságon (a regény alapjául felhasználta Anna Leonowens két igen nehezen hozzáférhető művét), nem tudom, maga Mrs Leonowens mennyire formálta saját nézőpontja szerint a tapasztalatait, nem tudom, hol az igazság, mekkora volt a befolyása az országreformokra, de egy biztos: hogy én a több mint két óra hosszú, hihetetlenül giccsesnek tűnő (és nem könyvű…) filmadaptációt nem fogom megnézni. Inkább újraolvasom ezt a regényt, és képzeletben ismét elutazom Bangkokba.

6 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 
Margaret Landon: Anna és a király

Kicsit csalódott vagyok, jobbra számítottam. Az eleje jól is indult, érdekes és hangulatos volt, aztán a felétől valahogy egyre érdektelenebb és epizódszerűbb lett, Anna csak asszisztált az újabb és újabb sziámiak drámáihoz.
Jó volt olvasás közben belegondolni, hogy mindez tényleg megtörtént és Anna valós személy volt, de talán pont emiatt mintha kicsit élettelen maradt volna az egész. Úgy értem, szerintem az írónő nem is mert hozzányúlni Anna naplóihoz, és csak tényszerűen leírta, mi történt vele, mint egy dokumentumregényben. Valami kis varázslat nagyon hiányzott nekem.
Ettől függetlenül érdekes volt megismerni Sziámot és a miénktől teljes mértékben különböző kultúráját. Néha kedvem lett volna bemászni a könyvbe, de csak mint turista, ez a nagy hajlongás rettenetesen idegesített.
Kivételesen jobban tetszett a film (a Jodi Fosteres), mert az inkább Annára fókuszál, mint a regény, és itt a király végtelenül eviselhetetlen volt. Nem is tudtam, hogy most nevessek a gyerekes viselkedésén, vagy háborodjak fel, (et cetera). :P
A vége viszont visszarángatta a színvonalat, örülök, hogy megtudhattam, kivel mi történt a későbbiekben. Csulalongkorn nagyon jó uralkodó lehetett, és olyan jó, hogy annyira hálás volt a tanárának és felnézett rá. Meg egyszerűen szeretek arra gondolni, hogy élt egyszer egy ilyen erős, intelligens és befolyásos nő.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, voltak jó és rossz pillanataink is, de nem hiszem, hogy újra leveszem majd a polcról. Inkább maradok a filmnél.

>!
Luna_Iceshard
Margaret Landon: Anna és a király

Nagyon sok ideig tartott az elolvasása, szinte szégyellem magam. Azért meg még jobban, hogy most értékelés közben nem jut eszembe semmi épkézláb gondolat, és ez annak köszönhető, hogy szinte semmi nyomot nem hagyott bennem a regény. Maximum a vége, megható visszaemlékezés-hangulata volt, ahogy Anna visszagondolt a Sziámban töltött időre, ami végül is megérte minden nehézség ellenére, mert az ő tanári munkája jelentősen hozzájárult, hogy Csulalongkorn egy haladó szellemiségű, emberséges és rátermett uralkodó legyen, aki alapjaiban reformálja meg az országot. Szép volt az a rész, ahogy a tanárára visszagondol és hálás neki:)
De egészen eddig a pontig olyan érzésem volt, hogy nem történik semmi. Évek telnek el, epizódszerű események zajlanak, amik felfedik, mennyire idejétmúlt és kegyetlen a rendszer Sziámban, Anna megment jó néhány embert, de valahogy mégis olyan érzésem volt, hogy nem jutunk A pontból B-be. Anna alakja távoli maradt, megismertük a gondolkodását, véleményét egyes dolgokról, de nem érzem úgy, hogy bele tudtam volna bújni a bőrébe, az írónő három lépés távolságot mért ki az olvasói és a karaktere közé. Jobban mernie kellett volna hozzányúlni Anna naplóihoz, hogy érezhessem, hogy ő hús-vér ember, és a könyv főszereplője.
A király borzasztó hisztis volt, nem tudtam mit kezdeni vele. Kedvencem az volt, amikor vádiratot küld Annának, hogy ellopott egy könyvet, miközben csak nem emlékezett, hogy a másik szobában hagyta *lemondó sóhaj * . Szóval rászabadítottam volna a Szuperdadát :P A filmet szégyen szemre nem néztem meg, pedig megvan DVD-n, de tudom, hogy az egészen másmilyen, és a könyvben is számítottam valami szerelmi szál-félére, de arról itt szó sincs – bár talán úgy könnyebben fogyasztható lenne.
Összegezve: Nem igazán kötött le, de nem is mondanám rossznak, egyszeri olvasásnak elment, Anna meg a maga korában igazán kivételen személyiség volt. Felemelő lehet ilyen befolyást gyakorolni egy tanítványon keresztül egy egész országra. Most pedig megnézem a filmet:)

2 hozzászólás
>!
Manawydan
Margaret Landon: Anna és a király

Az írónő egy nagyon különleges világba kalauzolt el bennünket, ami valós eseményeken alapul. A történet nagy lendülettel indult, szinte faltam a sorokat, hogy mi történik Annával. De őszintén szólva a regény háromnegyedének elolvasása után kezdett olyan érzésem lenni, hogy kifulladt a történet. Az írónő anekdotázásba kezdett, egyes udvari személyekről, eseményekről, különleges sziámi szokásokról. Ami végülis érdekes volt, de Anna nélkül önmagában nem volt annyira fogyasztható, inkább már dokumentumjellege volt. Szóval a kezdeti lendület után nehezen fejeztem be. A filmre nagyon kíváncsi vagyok, remélem lesz lehetőségem egyszer megnézni.

>!
Diana3021_
Margaret Landon: Anna és a király

Varázslatos könyv! Bámulatos történetet, amely egy ismeretlen, egzotikus országba viszi el olvasóját. 1862-ben Anna Leonowens, angol tanárnő fiával, a távoli Sziámba utazik, hogy Mongkut király gyermekeit és feleségeit az angol nyelvre és a tudományokra oktassa. A regényből megismerhetjük a palota és a hárem lakóit, és azoknak sokszor igen embertelen életét. Anna az idegen országban töltött évek során kemény harcot vív az igazságtalansággal, és életét nem féltve próbál segíteni az arra rászorulóknak, ha lelkiismerete úgy tartja helyesnek.

>!
Knekató P
Margaret Landon: Anna és a király

Érdekes volt betekinteni Thaiföld történelmébe. Anna személyisége általában pozitív volt, de az számomra érthetetlen volt, hogy ha a fia vele lehetett, a lánya miért nem? Kicsit terjengős volt és nem mindig tudott lekötni.

>!
Hörcsibald
Margaret Landon: Anna és a király

267/518. oldalnál félbehagyom. Én jellemzően a metrón olvasok reggel-este, mert ez olyan holtidő, amit így egy más világban tölthetek. Ha nagyon tetszik egy könyv, akkor otthon is olvasom, félretéve más tennivalókat, tévét, alvást. Ezt a könyvet is a metrón kezdtem olvasni, és egész jól is haladtam vele. Aztán eljött a karácsonyi szabadság és valahogy nem került a kezembe, így telt el két hét, és amikor újra menni kellett dolgozni, akkor már a metróra sem vittem magammal. Hát ez egy ilyen könyv. Érdekes, de annyira nem, hogy kedvem legyen olvasni. Sajnos nem szépirodalom, nagyon érződik, hogy egy naplót dolgoztak át, furcsa módon épp azért nem áll össze egy egész történetté, mert ez egy valós történet. De ez valahol érthető, hisz ha az én életemet folyamatosan vennék kamerával, abból egy szar film lenne, hiába valós, ellenben ha egy hozzáértő ember írna belőle egy forgatókönyvet, akkor még mások számára is érdekes lehet. Hát ilyen ez a könyv. Egy rosszul megírt érdekes történet, adathalom. Ameddig eljutottam, abban is voltak érdekes részek, de egyszerűen nem sodort magával a történet. Kár, mert amúgy meg tetszett, hogy egy ismeretlen világról szól. Talán majd megnézem a filmet, hátha az jó.


Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell 

Először ébredt rá, milyen szörnyű bűnt követnek el a britek Indiában, ahogy birtokolják földjét, és megrabolják javait.

22. oldal, (2) Walesből Indiába

Kapcsolódó szócikkek: Anna Leonowens · India
>!
Belle_Maundrell 

Minden túl simán ment, mint valami regényben.

465. oldal, (37) A paklati út

>!
Belle_Maundrell 

Talán az önzetlenség csak az önzés másik szintje.

322. oldal, (27) A templomi áhítat

Kapcsolódó szócikkek: önzetlenség
>!
Belle_Maundrell 

Ámde mint jól tudott, az emberi élet olyan, akárcsak a szabadban meggyújtott gyertyaláng (…)

265. oldal, (22) Fa-jing halála

>!
Belle_Maundrell 

Szellem száll a finom légben
Árnyak lengnek az esti szélben
És kedves dzsinnek oly szép szemmel,
Mint a csillagfény a fák közt éjjel.

476. oldal, (38) A csiengmai hercegnő

>!
Luna_Iceshard

Volt már otthona, menedéke, szentélye. Otthon! A szó újra és újra visszhangzott fülében. Képzeletben más helyekre repült, ahol ugyanez a mélységes béke vette körül, vissza anyja ölébe, ahova kislányként hajtotta fejét, és felnézett a mély és csendes fényű szemekbe, amelyekben sohasem csillant meg harag vagy rosszindulat. Édesanyja ajkára gondolt, és hogy mennyire szerette dúdolni a messzi és boldog Wales dalait, a vigaszra és reményre, az erőre és bátorságra, a győzelemre és békére, mely édesanyját mindig elkísérte.

133-134. oldal

>!
Belle_Maundrell 

A háremben az a szóbeszéd járta, hogy az angolok szakállasok – ami roppant visszataszító egy szakállt nem ismerő népnek –, reggelire gyerekeket esznek, és ebédre fiatal lányokat falnak fel. Amellett sok angolnak gonosz szeme van, rettentő kék szeme, mellyel egyenesen az áldozat veséjébe lát, és örökre rabul ejti szerencsétlen lelkét.

197-198. oldal, (17) A király angolja

Kapcsolódó szócikkek: angol
>!
Belle_Maundrell 

Szeretett tanítani. Elképzelte, amint segít egy felvilágosult uralkodónak mintaiskolát alapítani, és ezzel a középkorból épphogy kiemelkedő ország közoktatásának alapjait is megvetheti. Szívrepesve várta, hogy a királyi család művelődésén keresztül egy egész nemzetre hasson. Olyan szenvedélyesen hitt az emberi szabadságban, az emberi méltóságban, az emberi lélek sérthetetlenségében, hogy azt gondolta, ha esélye nyílik beférkőzni a hárembe, a feudalizmus és szolgaság sziámi rendszerének szívébe, akkor Isten őt Sziám felszabadítójának szánta. Talán – álmodozott – a leendő királyt is taníthatja majd, és a gyermek elméjét egy új, szebb világ megteremtésére nevelheti.

128. oldal, (12) Az új otthon

Kapcsolódó szócikkek: Anna Leonowens · Sziám
>!
Belle_Maundrell 

Fény és sötétség! Ilyen volt Sziám a kezdetektől a végéig. Megérte a kevés jó, amit Annának tennie sikerült, a sok küszködést és szenvedést? A szegények gyámolítása, a sértett lelkek gyógyítása, a néhány ember, akit olykor-olykor megmentett, a tanító szó? L'Ore-t Anna megmentette. Tuptimot elvesztette. Olykor nehéz volt eldönteni, a kevés, amit elért, kioltja-e a sok szenvedő fájdalmának látványát, akiken nem tudott segíteni.

500. oldal, (39) Gyülekező árnyak

Kapcsolódó szócikkek: Anna Leonowens · Sziám
>!
Belle_Maundrell 

Mély hálával és alázattal mondta el Annának a király, hogy az ország reformjait mind az ő tanításában lefektetett elvek alapján tervezte meg. Kitartott elhatározása mellett, hogy Sziámot szabad országgá teszi. Nem volt könnyű dolga, és még mindig sok volt a tennivaló. De Sziámon mélyen és feltartóztathatatlanul végigsöpört az igaz változás áramlata, tele reményekkel a jövőre nézve, hiszen a változások alapjául a demokratikus elvek szolgáltak – az emberi élet értékének eszménye, melyre Anna segített ráébreszteni a királyt.

517-518. oldal, (40) Beteljesülés

Kapcsolódó szócikkek: Anna Leonowens · Sziám

Hasonló könyvek címkék alapján

Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Lucinda Riley: Gyöngynővér
Paige Toon: Egy darab a szívemből
Sándor Anikó: Thaiföldi feleség
B. A. Paris: Zárt ajtók mögött
Kaiser Attila László: Sziámi délibáb I-II.
Michel Houellebecq: A csúcson
Evelyn Marsh: A Siva ölelése
Torey Hayden: Szellemlány