Anna ​és a király 46 csillagozás

Margaret Landon: Anna és a király

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Sziám ​(Thaiföld) történetének menetét egy ízig-vérig angol hölgy gyökeresen átalakította. A fiatal özvegyet és anyát 1860-ban kérte fel Sziám uralkodója, Mongkut király, hogy segítsen a külföldi kormányokkal való kapcsolattartásban, és hogy gyermekeinek, valamint kedvenc ágyasainak tanára legyen. A londoni gőzösről lelépve Anna Leonowens egy egzotikus országban találta magát: buja táj, misztikum, különös emberek várták, és fejedelmi pompával csillogó, ősi szokásokkal és háremi viszonyokkal terhes királyi palota. Egyik tanítványára, Csulalongkorn hercegre különösen nagy hatással voltak Anna nyugati eszményei. Tanárnője révén a herceg megismerte Lincoln életét és a demokratikus elveket, és évekkel később Sziám leghaladóbb uralkodója lett, országát a modern társadalommá való alakulás útján indította el. Aprólékos gonddal felkutatott tényeit gyönyörűen elképzelt díszletek közé helyezve, Margaret Landon egy egzotikus ország felejthetetlen portréját festi meg. A regényt nyelvek… (tovább)

Anna és a sziámi király címen is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1944

>!
K.u.K., Budapest, 2006
520 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637437657 · Fordította: Varga Ferenc

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Anna Leonowens

Helyszínek népszerűség szerint

Sziám


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 55

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Margaret Landon: Anna és a király

Bármennyire is hosszúnak tűnik a kötet, számomra az ellenkezőjét váltotta ki, még olvastam volna.
Sziám (Thaiföld) történetének menetét, egy angol hölgy gyökeresen megváltoztatja.
A különböző film feldolgozások egyike sem tudja vissza adni, azt a szívbemarkoló érzést, ami hatalmába kerített az olvasás folyamán.
Gyönyörű leírásokon át, a történelmi háttérig, egy csipetnyi romantika és fullasztó sok dráma jellemzi a könyvet.
Nekem az egyik legnagyobb kedvencem és minden évben újra olvasom.
Csak ajánlani tudom.

4 hozzászólás
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Margaret Landon: Anna és a király

Ez egy csodálatos történet volt, imádtam. A borítója is csodaszép és izgalmas.
Eszméletlenül gyönyörű helyszínen játszódott, nekem szívem csücske a mai Thaiföld, voltám már ott és teljesen lenyűgözött.
Nagyon izgalmas és érdekes volt a történelme, és a buddhista vallás rejtelmeibe is betekintést nyújtott. Ez egy igen kedvemre való, megengedő vallás.
A szereplők is nagyon szimpatikusak voltak, persze az a világ európai szemmel igen erkölcstelen volt a királlyal és a temérdek gyermekével.
De az még más világ volt, ma már ott is monogámia van.
Érdekes módon ott egész másként kezelik ezt a történetet, be van tiltva és még beszélni sem szabad róla. Szerintem nem olvasták, mert ha megengedték volna maguknak, hogy elolvassák, biztos nem tiltakoznának ellene, hiszen semmi elmarasztaló, vagy botrányos nincs benne, egy csodaszép plátói szerelem története.

4 hozzászólás
Pumukli82 >!
Margaret Landon: Anna és a király

Vártam az értékelés megírásával, mert nem is tudom igazán mit olvastam.
Vártam ezt a könyvet már csak azért is, mert történelmi és idén nyitni szeretnék jobban a kelet felé, tehát minden adott volt egy jó olvasáséleményre. Sajnos mégsem volt teljesen pozitív a benyomásom.
Az előszó a könyv megszületésének körülményei érdekesek voltak. Aztán elkezdödött a könyv és valahogy döcögött. Most pár nap utan azt gondolom nem sikerült a naplót igazán átülteni, gördülékenyen olvashatóvá tenni.
Renegeteg érdekes leírás a tájról , a palotáról, a Thai emberekről, Bankokról de hiányzott a párbeszéd. Mindig csak Anna gondolatait halljuk, amik sokszor ismétlik magukat. Olyan érzelemmentes volt az egész számomra.
Nem vitatom Anna jelentőségét bár sokszor inkább „szerencséje” volt, már ezen könyv tanulsága alapján.
Ez a könyv számomra inkább egy jó, és részletes útleírásnak jobban tetszett mint romantikus? regénynek.

Bogas>!
Margaret Landon: Anna és a király

A regénynek inkább az lehetne a címe, hogy Anna és Sziám, mert maga az ország legalább annyira főszereplője a történetnek, mint Mongkut király. Nagyon élveztem a színes-szagos leírásokat, bár a történelmi körítést a sok idegenül csengő név (és mellékelt tisztség) miatt néha kissé nehéz volt követni. Azt mondanom sem kell, hogy eddig nem sokat tudtam az 1860-as évek Sziámjáról/Thaiföldjéről, és az, hogy a regény nyugati szemszögből tálalja öt év Kelet élményeit, azt hiszem, elég sokat könnyített a befogadáson. (Egyébként nemcsak a sziámiaknak voltak – számomra – furcsa szokásaik; a 21. századi látásmódommal szinte felfoghatatlan volt, hogy Anna a fiát magával vitte, a lányát viszont Szingapúrból elhajóztatta Angliába tanulni. Noha egyszer ő maga már járt úgy, hogy elindult hajóval Angliába, de Ausztráliában kötött ki!)
A sok leírás közt a történet nagyon szórakoztató is tud lenni. Moonshee kincskeresése kifejezetten mulatságos, de emlékezetes az is, ahogy Annát lerántják a földre a rémült háremhölgyek, ahogy az iskolában nem hiszik el neki, hogy létezik a világon hó…
Nem tudom, mennyit változtatott Landon a valóságon (a regény alapjául felhasználta Anna Leonowens két igen nehezen hozzáférhető művét), nem tudom, maga Mrs Leonowens mennyire formálta saját nézőpontja szerint a tapasztalatait, nem tudom, hol az igazság, mekkora volt a befolyása az országreformokra, de egy biztos: hogy én a több mint két óra hosszú, hihetetlenül giccsesnek tűnő (és nem könyvű…) filmadaptációt nem fogom megnézni. Inkább újraolvasom ezt a regényt, és képzeletben ismét elutazom Bangkokba.

6 hozzászólás
Jeffi P>!
Margaret Landon: Anna és a király

A könyv sokkalta jobb mint a film, még akkor is ha első ránézésre túl hosszúnak tűnik :)

8 hozzászólás
Aliko P>!
Margaret Landon: Anna és a király

Valamikor réges- régen a kilencvenes évek végén láttam egy filmet. Történelmi volt és egy nő szerepelt benne, aki nevelőnőnek állt Sziámban. Na kb ennyi maradt meg nekem anno az Anna és a királyból. Nem túl sok mi? Aztán, amikor idén a keleti kihíváshoz elkezdtem összerakni a listámat belefutottam a regénybe és naná, hogy polcra raktam a könyvet (hátha most több ragad meg bennem). A kötetet kézbe véve kicsit ugyan elriasztott a mérete, viszont szeretem a történelmiregényeket és imádom a megtörtént esetes sztorika, így adtam egy esélyt neki és nem bántam meg.

Kaptam egy művet tele gyönyörű leírásokkal, ahol a szerző egy olyan világot tárt elém (amit doráma függőség ide vagy oda, annyira még) nem ismertem. A történelmi háttér nagyszerűen kidolgozott, viszont sajnos érződik rajta egyfajta naplószerűség és sajnos a furcsa nevek sem teszik olvasóbaráttá a szöveget. Hiába az évek rutinja a koreai, japán, és kínai nevekkel többször kellett visszalapoznom, mire rájöttem, hogy az adott szereplő kicsoda. Sajnos a történet is hullámzó, a közepe -vége fele voltak részek, amiket untam (nem kicsit) ám a zárással megvett magának a szerző. Én a megtörtént esetes filmeknél is imádom a kivel mi lett utolsó perceket, így ez a rész kenyérre kent.

anesz P>!
Margaret Landon: Anna és a király

borító: 4
tartalom: 5
stílus: 5
szereplők: 5
élmény: 5
mondanivaló: 4

Végre egy olyan történet, ahol a címszereplők nem lesznek szerelmesek egymásba, csak barátokká válnak. De milyen barátokká! Érdekesen kezdődik a kapcsolatuk, és nagyon különös szerepe volt az ország történetébe Annának. Olyan jó, hogy ez egy igaz történet! Nagyon olvasmányosan és szórakoztató a stílusa. Biztosan újraolvasós lesz, mert ezek a nehéz évek tartogattak eseményeket, drámákat és érzelmeket bőségesen. Az udvari élet és az ország teljesen furcsa lehetett hősnőnk szemében, aki egy igazi bátor asszony, aki a félelmei ellenére megállja a helyét a 19. században. Barátnőm nagy kedvence a könyv, megértem, hogy miért.

Belle_Maundrell >!
Margaret Landon: Anna és a király

Kicsit csalódott vagyok, jobbra számítottam. Az eleje jól is indult, érdekes és hangulatos volt, aztán a felétől valahogy egyre érdektelenebb és epizódszerűbb lett, Anna csak asszisztált az újabb és újabb sziámiak drámáihoz.
Jó volt olvasás közben belegondolni, hogy mindez tényleg megtörtént és Anna valós személy volt, de talán pont emiatt mintha kicsit élettelen maradt volna az egész. Úgy értem, szerintem az írónő nem is mert hozzányúlni Anna naplóihoz, és csak tényszerűen leírta, mi történt vele, mint egy dokumentumregényben. Valami kis varázslat nagyon hiányzott nekem.
Ettől függetlenül érdekes volt megismerni Sziámot és a miénktől teljes mértékben különböző kultúráját. Néha kedvem lett volna bemászni a könyvbe, de csak mint turista, ez a nagy hajlongás rettenetesen idegesített.
Kivételesen jobban tetszett a film (a Jodi Fosteres), mert az inkább Annára fókuszál, mint a regény, és itt a király végtelenül eviselhetetlen volt. Nem is tudtam, hogy most nevessek a gyerekes viselkedésén, vagy háborodjak fel, (et cetera). :P
A vége viszont visszarángatta a színvonalat, örülök, hogy megtudhattam, kivel mi történt a későbbiekben. Csulalongkorn nagyon jó uralkodó lehetett, és olyan jó, hogy annyira hálás volt a tanárának és felnézett rá. Meg egyszerűen szeretek arra gondolni, hogy élt egyszer egy ilyen erős, intelligens és befolyásos nő.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, voltak jó és rossz pillanataink is, de nem hiszem, hogy újra leveszem majd a polcról. Inkább maradok a filmnél.

Luna_Iceshard>!
Margaret Landon: Anna és a király

Nagyon sok ideig tartott az elolvasása, szinte szégyellem magam. Azért meg még jobban, hogy most értékelés közben nem jut eszembe semmi épkézláb gondolat, és ez annak köszönhető, hogy szinte semmi nyomot nem hagyott bennem a regény. Maximum a vége, megható visszaemlékezés-hangulata volt, ahogy Anna visszagondolt a Sziámban töltött időre, ami végül is megérte minden nehézség ellenére, mert az ő tanári munkája jelentősen hozzájárult, hogy Csulalongkorn egy haladó szellemiségű, emberséges és rátermett uralkodó legyen, aki alapjaiban reformálja meg az országot. Szép volt az a rész, ahogy a tanárára visszagondol és hálás neki:)
De egészen eddig a pontig olyan érzésem volt, hogy nem történik semmi. Évek telnek el, epizódszerű események zajlanak, amik felfedik, mennyire idejétmúlt és kegyetlen a rendszer Sziámban, Anna megment jó néhány embert, de valahogy mégis olyan érzésem volt, hogy nem jutunk A pontból B-be. Anna alakja távoli maradt, megismertük a gondolkodását, véleményét egyes dolgokról, de nem érzem úgy, hogy bele tudtam volna bújni a bőrébe, az írónő három lépés távolságot mért ki az olvasói és a karaktere közé. Jobban mernie kellett volna hozzányúlni Anna naplóihoz, hogy érezhessem, hogy ő hús-vér ember, és a könyv főszereplője.
A király borzasztó hisztis volt, nem tudtam mit kezdeni vele. Kedvencem az volt, amikor vádiratot küld Annának, hogy ellopott egy könyvet, miközben csak nem emlékezett, hogy a másik szobában hagyta *lemondó sóhaj * . Szóval rászabadítottam volna a Szuperdadát :P A filmet szégyen szemre nem néztem meg, pedig megvan DVD-n, de tudom, hogy az egészen másmilyen, és a könyvben is számítottam valami szerelmi szál-félére, de arról itt szó sincs – bár talán úgy könnyebben fogyasztható lenne.
Összegezve: Nem igazán kötött le, de nem is mondanám rossznak, egyszeri olvasásnak elment, Anna meg a maga korában igazán kivételen személyiség volt. Felemelő lehet ilyen befolyást gyakorolni egy tanítványon keresztül egy egész országra. Most pedig megnézem a filmet:)

2 hozzászólás
Szencsike P>!
Margaret Landon: Anna és a király

Annak idején, amikor a híres filmet (Jodie Foster, Chow Yu-Fat, Tom Felton) láttam, egészen elvarázsolt a történet. Bevallom, nem hittem volna, hogy olvashatok erről magyarul is, így interneten kutakodtam valamennyit az önéletrajzok után, és láttam, értettem, hogy sok mindent megváltoztattak a filmben.
Nagyon örültem, amikor rátaláltam a könyvre, végre egy hiteles forrás! Margaret Landon Anna és a környezetének visszaemlékezései segítségével írta meg az életrajzi történetet. Igazán lenyűgöző és szép munka. Nem tudom, hogy ebben is mennyi „változás” van, de már megérte elolvasni, mert egy elképesztő világról és elképesztő életekről mesél.
A könyv nem az a romantikus szerelmi történet, mint amit a film ábrázol, sőt. Nehézséggel teli életek tömkelegébe, egy ázsiai rejtett ország hétköznapjaiba és a királyi udvarba ad betekintést. Egy fiatal európai családanya, egy mindenható és ennek megfelelően kegyetlen/hisztis/belátó/haladó szellemű király, egy ország, egy világ története ez a lenyűgöző könyv. Szó nincsen vélt vagy valós szerelemről, maximum egy kölcsönös tiszteleten alapuló barátságféléről van szó (ha lehet ezt a szót használni, de ez sem feltétlenül a legjobb választás/jellemzés a viszonyukra), amiben kétségtelen, hogy Anna nagy hatással bírt a királyra és az udvari életre. Oda kell figyelni, mert hajlamos elveszni a részletekben és néhol nagyon száraz, de nagyszerű olvasásélmény.


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell >!

Először ébredt rá, milyen szörnyű bűnt követnek el a britek Indiában, ahogy birtokolják földjét, és megrabolják javait.

22. oldal, (2) Walesből Indiába

Kapcsolódó szócikkek: Anna Leonowens · India
Belle_Maundrell >!

Minden túl simán ment, mint valami regényben.

465. oldal, (37) A paklati út

Belle_Maundrell >!

Talán az önzetlenség csak az önzés másik szintje.

322. oldal, (27) A templomi áhítat

Kapcsolódó szócikkek: önzetlenség
Belle_Maundrell >!

Ámde mint jól tudott, az emberi élet olyan, akárcsak a szabadban meggyújtott gyertyaláng […]

265. oldal, (22) Fa-jing halála

Belle_Maundrell >!

Szellem száll a finom légben
Árnyak lengnek az esti szélben
És kedves dzsinnek oly szép szemmel,
Mint a csillagfény a fák közt éjjel.

476. oldal, (38) A csiengmai hercegnő

Luna_Iceshard>!

Volt már otthona, menedéke, szentélye. Otthon! A szó újra és újra visszhangzott fülében. Képzeletben más helyekre repült, ahol ugyanez a mélységes béke vette körül, vissza anyja ölébe, ahova kislányként hajtotta fejét, és felnézett a mély és csendes fényű szemekbe, amelyekben sohasem csillant meg harag vagy rosszindulat. Édesanyja ajkára gondolt, és hogy mennyire szerette dúdolni a messzi és boldog Wales dalait, a vigaszra és reményre, az erőre és bátorságra, a győzelemre és békére, mely édesanyját mindig elkísérte.

133-134. oldal

Belle_Maundrell >!

A háremben az a szóbeszéd járta, hogy az angolok szakállasok – ami roppant visszataszító egy szakállt nem ismerő népnek –, reggelire gyerekeket esznek, és ebédre fiatal lányokat falnak fel. Amellett sok angolnak gonosz szeme van, rettentő kék szeme, mellyel egyenesen az áldozat veséjébe lát, és örökre rabul ejti szerencsétlen lelkét.

197-198. oldal, (17) A király angolja

Kapcsolódó szócikkek: angol · szakáll
Belle_Maundrell >!

Ezekben a hetekben született meg Anna szellemi függetlensége. Soha el nem múló, nyughatatlan meggyőződésként fogalmazódott meg benne, hogy minden emberi lénynek, bármilyen bőrszínű, fajú vagy nemű legyen is, vannak bizonyos elidegeníthetetlen jogai, melyeket más emberi lényeknek nincs joguk megsérteni.

23-24. oldal, (2) Walesből Indiába

Kapcsolódó szócikkek: Anna Leonowens
Belle_Maundrell >!

A teraszon alkonyodott. A nap a festett üveg rózsaszínjében és aranyában játszó hosszú csíkokkal bukott az égbolt alá. A külső ragyogás és homály találkozott és elvegyült a belső ragyogással és homállyal. A fények és árnyak félálomban hevertek szanaszét, és úgy tetszett, az élet utolsót sóhajtva lustán elalél, és bágyatag folyamba merülve sodródik tova a halál óceánja felé.

68. oldal, (7) A Kralahom háza népe

Belle_Maundrell >!

A város körüli tájon sok jel utalt a hősi múltra: erődök, falak, várak, kastélyok, dolmenek, kolostorok romjai. Erre a földre vonultak vissza a hódítók sorozatos betörései elől az ősi britonok. A rómaiaknak sohasem sikerült teljesen leigázni őket, hasztalan húztak fel Wales földjén annyi helyőrséget. E hadi erődök közül az egyik legnagyobb vonalai még mindig tisztán kivehetők a várostól alig félmérföldnyire – Segontiumé, mely ma már csak torz árnyéka önmagának. Claudius császár parancsára innen tört ki légióival Suetonius Paulinus a druidák elpusztítására. A druidák fanatikusan ragaszkodtak szülőföldjük szabadságához, és esküdt ellenségként gyűlölték a rómaiakat. A kegyetlen tábornok saját oltáruk tüzén égette el a kelták szakállas papjait, ledöntötte a fagyönggyel borított szent tölgyfákat, és a kromlechek – a kör alakú áldozati kőoltárok –, valamint a carneddnek nevezett temetkezőhelyek kivételével lerombolta a hit minden látható nyomát. Csakhogy a rómaiak a szabadság szeretetét nem tudták kiirtani a walesiek szívéből.

17-18. oldal, (2) Walesből Indiába

Kapcsolódó szócikkek: Caernarvon · druida

Hasonló könyvek címkék alapján

Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Diane Chamberlain: Ellopott házasság
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Daisy Goodwin: Viktória
Jennifer Ashley: Lord Cameron bűnei
Kate Quinn: Alice hálózata
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Bauer Barbara: A leggazdagabb árva