A ​holland szűz 21 csillagozás

Marente de Moor: A holland szűz

1936 szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban?
Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Libri, Budapest, 2016
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633105672 · Fordította: Zákányi Viktor
>!
Libri, Budapest, 2016
320 oldal · ISBN: 9789633109496 · Fordította: Zákányi Viktor

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Elek Ilona · Stuart Mária


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Marente de Moor: A holland szűz

Annak ellenére, hogy nem teljesen volt számomra megfogható a cselekmény minden mozzanata, nem értettem mindig a szereplők érzelmeit, cselekedeteit, mozgatórugóit, sokszor csak úgy áradtak össze-vissza a gondolatok, az érzések, mégis volt egy olyan hangulata a könyvnek, ami miatt szívesen olvastam, mert néha jó az embernek belemerülni egy kis titokzatosságba, érthetetlenségbe, nyomasztóba, hogy aztán fellélegezhessen, hogy ő csak egy olvasó.
Azt gondolom, olvasnék még az írónőtől, mert sikerült megragadnia a figyelmemet, és megdolgoztatni a gondolataimat, igyekeztem magyarázatokat találni a cselekményekre, próbáltam megérteni az embereket, az eseményeket, és nem utolsósorban olvasmányosan, szépen ír.
Bővebben a könyvről:http://konyvutca.blogspot.hu/2016/08/marente-de-moor-ho…

Ildó P>!
Marente de Moor: A holland szűz

Teljesen magával ragadott ez a történet, az írásmódja, a korszak, a témája.
1936-ban játszódik a történet, amikor a világ még az I. világháborút sem heverte ki, de már készülőben van a következő. Terjed a nemzetiszocializmus, a horogkereszt, a Heil Hitler mint új köszönési, tisztelgési mód, amelyek mind meghatározták a korszak hangulatát, a politikai állapotokat.
Ekkor kerül egy holland lány egy egykori német katona – aki a lány orvos apjának ismerőse még az I. világháborúból –, birtokára, hogy tanulhasson tőle. A férfin nyomott hagyott a háború fizikailag is, de főként lelkileg. A két férfi kapcsolatának részletei sokáig homályban maradnak, de mindenképp valami negatív sejtelmet vonnak az események köré.
Ami az egész történetet pedig igazán különlegessé teszi, az pedig a vívás. A lány ugyanis tőrvívó szeretne lenni, így apja elküldi egy mesterhez, hogy fejlődhessen. Bár én csak néhány hónapja tanulok kardvívást, sok minden így is ismerős volt már nekem is, és ez irtó jó érzés volt. :)
Az írónő pedig hihetetlen tisztelettel és lelkesedéssel ír erről a gyönyörű sportról, és ez a lelkesedés rám is teljesen átragadt. Bizonyos mondatai annyira jól megragadták a vívás a lényegét, a különlegességét, akár az asszók előtti tisztelgésről van szó a vívók között, ami még elegánsabbá teszi az amúgy is tradíciókat tisztelő küzdősportot; akár az ellenfélhez való viszonyulásról; akár arról, mennyire ott kell lenni fejben is, nagyon összetett sport ez.
Aztán persze mivel mégiscsak egy tizennyolc éves, csapongó fiatal lányról van szó, jönnek a lányos témák is, mint például az első szerelem, ami mégsem annyira lányos, mert nem ilyennek kellene lennie. Túl hirtelen történik meg a felnőtté válás, és a keserű titkokra is fény derül. Egy olyan könyvben pedig, ahol kardok és tőrök vannak, vérnek is folynia kell.
Az pedig talán számomra is egy megválaszolatlan kérdés marad, hogy vajon akkor is annyira tetszett volna-e ez a könyv, ha nem vívnék. Biztos, hogy teljesen más szemmel olvastam volna, a vívásról szóló részek nem lettek volna rám ekkora hatással, nem éreztem volna át ezek jelentőségét egészen, de ez a miliő, akkor is mély benyomást tett volna rám. Ez az értékelés vissza sem adja azt, amit én most a könyv befejezte után érzek. Nekem tökéletes volt így az elejétől a végéig.

2 hozzászólás
theodora>!
Marente de Moor: A holland szűz

Ez tipikusan az a könyv, amit többször kell olvasni, mert új rétegeket fed fel a következő alkalommal. (Ezért majd meg is fogom venni és újraolvasom :).) Megfogott a baljóslatú hangulat, a titkok és a szenvedélyes érzelmek váltakozása.
Érdekes volt a két háború közötti helyzet, a világnézetek ütközése, és egy megnyomorodott ember gondolatainak világa. Na és persze Janna, akinek fiatalon kell szembenéznie ezekkel – de meglepően erős: az ábrándozó kislányból pár hét alatt érik nővé. Az elbeszélésmód néhol zavaros, mivel Janna szemszögén keresztül látjuk a dolgokat, tele van elhallgatással, álmokkal.

Gabye>!
Marente de Moor: A holland szűz

Olyan kár érte..Mert ez egy nagyon jól megírt, érdekes történet. Végigkövethetjük egy lány egy nyarát, az első szerelmet – nem, nem a klasszikus rózsaszínfelhős történet – háttérben a világháború előkészületeivel. És még annyi minden más. Kicsit titokzatos, kicsit belelátunk a vívás hogyanjába egy vidéki kúria életébe, az egyéni sorsokba. Szóval végig nagyon tetszett, érdekelt. Aztán az utolsó oldalakkal ezt az egészet egy jól irányzott mozdulattal agyoncsapta a szerző. Miért kellett ezt így?? :-(

1 hozzászólás
Jacket>!
Marente de Moor: A holland szűz

Annak, hogy az ifjú hölgy holland, történetesen semmi jelentősége nincs. Az hogy szűz, csak félig-meddig igaz. Vívás is csak elvétve akad. Van viszont néhány furcsa barátság, amit meghatároz az első világháború. Vannak első szerelmek és felnőtté válás, amelyre rányomja bélyegét a második előszele. És van egy írónő, aki a sok egymást elviselni alig tudó ember széttartó sorsából egy kerek egészet alkot. Szép munka.

Alíz_Simon>!
Marente de Moor: A holland szűz

A korszak és a vívás téma miatt érdekelt a könyv, de sajnos kissé csalódtam. Hiába az elgondolkodtató eszmefuttatások, nekem nem jött be az írói stílus, túl darabosnak és érzelemmentesen távolságtartónak éreztem. A szereplők pedig egyáltalán nem voltak szerethetők számomra, sőt kifejezetten bosszantottak néha a reakcióik.

zanni>!
Marente de Moor: A holland szűz

Nekem nincs bajom a végével. Nagyon hangulatos, tartalmas könyv, jó a stílusa. Érdekes a háborúkról így olvasni, olyan ember szemszögéből, aki igazából nem törődne ezzel, őt a vívás érdekli meg a szerelem, nem a politika. Mégis látni hogyan hatol be az ő életébe is. A kapcsolatok is érdekesek benne, mert nagyon elzártan élnek a külvilágtól. Még arról is olvashatunk benne, milyen az, mikor meg akarsz menteni valakit, aki nem akarja, hogy megmentsék.

szofisztikáltmacska>!
Marente de Moor: A holland szűz

Ez a könyv már több, mint két éve áll a polcomon, úgyhogy nagyon is ideje volt már elolvasni. Ha nem jelentkezem idén a várólista csökkentésre, a valószínűleg további éveket porosodott volna olvasatlanul, mert ugyan nagyon lelkesen vásároltam, az olvasásához már nem volt akkora kedvem. Pedig minden megvan benne, amit szeretek: coming of age, harmincas évek, első szerelem, jó karakterek, mégis, mintha éreztem volna, hogy ez nem az én könyvem lesz. És tényleg nem lett az, pedig csodaszép módon megírt történet, de borzasztóan nyomasztott olvasás közben és még utána is.
Le kell szögeznem: nem értek a víváshoz, és a legkevésbé sem érdekel, mint sport. Talán ez is volt a baj, hiszen a könyv központi eleme a tőrvívás, gyakorlatilag a történet váza és lelke, sava és borsa. A vívásról szóló és a víváson keresztül levezetett gondolatok, elmélkedések sokszor untattak, emiatt át is ugrottam részeket, hiába a csodaszép nyelvezet, és az esetleges mondanivaló.
Bővebben: https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2019/01/26/marente_…

Agota_Varga_Ribánszky>!
Marente de Moor: A holland szűz

A hangulat magával ragadó, Bertolucci meets Öngyilkos szüzek – végig ez volt róla a benyomásom. Talán egy kissé hatásvadász lett a vége, nem biztos, hogy kellett az az utolsó nagy fordulat a cselekményhez, bár annak a képei is gyönyörűek voltak és tökéletesen beleillettek a légiesen baljós atmoszférába. De nem biztos, hogy jót tett a könyvnek, hogy konkrét formát öltöttek a háttérben meghúzódó árnyak.

Eboli>!
Marente de Moor: A holland szűz

Nagyon erőteljes, sokrétű, hihetetlen hangulatú könyv.


Népszerű idézetek

Bea_Könyvutca P>!

– A természetben sosincs egyedül az ember – mondta határozottan. – Magányos állatok, fák, sehova nem tartó kis patakok. Ez a dolgok rendje, senki nem láthat rosszat benne. A városban viszont kénytelen másokkal is összejárni az ember, máskülönben magányosnak nevezik.

117. oldal

Bea_Könyvutca P>!

A borítékot Gustav nyithatta ki. Színjáték volt persze: nézd milyen ügyes a nyulam, és nézd, mennyire nem érdekel, mit írt az apád. Az állat gépies, óvatos figyelemmel rágta végig a boríték szélét. Mikor a csücskéhez ért, rántott is rajta egyet, amitől kinyílt. Egy papírvágó kés sem végzett volna szebb munkát.

39. oldal

Bea_Könyvutca P>!

Minden sebnek be kell gyógyulnia, mintha a tapasztalat, az emlékek nem számítanának. Mintha az élet nem hagyhatna nyomot egy emberen. Ma már a lélek sebeit is tisztogatják, pucolják. Mint a szorgos háziasszonyok: külső, belső, mindent szépen rendbe kell tenni.

95. oldal

Ildó P>!

Csak a halál döbbent rá minket az életre.

115. oldal

Bea_Könyvutca P>!

Leni jóformán be sem lépett a konyhába, de rögtön kiosztott Gustavnak egy nyaklevest. A nyulat azonban ez a legkevésbé sem tudta kizökkenteni.
– Ez a dög megrágta az összes szőnyeget. És mit látok? Még több kaka mindenhol. Kérem, uram. Könyörgök. A beteg térdemre kérem, tegyük ki ezt az állatot egy hétre. Annyival könnyebb lenne nekem, az éjszakák pedig melegek még.
– És velem mi lesz? Mi melegítsen fel egy ilyen magányos férfit?

37. oldal

Ildó P>!

Hosszú csöndek nélkül csak vagdalkozás a vívás.

71. oldal

zanni>!

Ha egy férfi főz, mindig demonstratívan teszi: széles, felesleges mozdulatokkal, erős fűszerezéssel. Ha az apám kisütött egy húst, akkor hirtelen mindent akart: beirdalni késsel, szalonnába göngyölni, babérral átkötni, szerecsendió-virággal meghinteni. Az anyám szeretettel nézte, a végeredményt végül is meg lehetett enni, de ő jobban csinálta volna.

II. rész 4.,177. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szerecsendió
orvosi_székfű>!

Julia a vacsora alatt Stuart Máriáról beszélt.
– Amikor lefejezték, a bárd megakadt a csontjai között – mondta, miközben a kezével szétszedte a csirke combját. – A hóhér egyetlen sújtással szerette volna levágni a nyakát, de elakadt a porcok között. Szörnyen kellemetlen lehetett.
– Akkor valószínűleg azt is tudod – szólt Egon –, hogy az ajkai még egy negyedórát mozogtak azután, hogy levágták a fejét. Ti nők sokat beszéltek.

II. rész 3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Stuart Mária
Ildó P>!

– Látta már, hogy vívnak az ikrek egymás ellen? – kérdezte. – Lenyűgöző. Teljes összhangban vívnak, mert tudják, mit tervez a másik. Nem egy ikertestvérre vágyik mindenki? A közös élet biztonságára. Arra, hogy legalább egy ember van a földön, aki nem árul el minket, hiszen egy velünk.

113. oldal

Ildó P>!

…lehet, hogy a vívás maga a megkerülhetetlen életművészet…

10. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Chimamanda Ngozi Adichie: Az aranyló fél napkorong
Závada Pál: Természetes fény
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Jan de Hartog: Isten után az első
Cees Nooteboom: A következő történet
Harry Mulisch: A menny felfedezése
Cees Nooteboom: Mindenszentek
Michel Faber: A felszín alatt
Jónína Leósdóttir: Halálkomoly