Kippkopp ​és Tipptopp (Kippkopp 4.) 95% 148 csillagozás

Marék Veronika könyvei nem véletlenül népszerűek, a most két és fél éves unokámnak is sokáig a Boribon könyvek voltak a kedvencei. Ez pedig a negyedik Kippkopp könyve, az első hármat (Kippkopp a fűben, Kippkopp karácsonya, Kippkopp és a hónapok) imádja.

A történet a természetben játszódik, így a gyönyörű, őszi színekben pompázó, hangulatos illusztrációk a két gesztenyegyereken kívül szinte csak növényeket és állatokat ábrázolnak, ötletesen, bájosan, élethűen. Kedvencem a borzas tüskéjű sündisznó, és a barlanglakás a gombaasztallal, csigaház vázával, kökény csillárral…

Az állatok vonatkozásában csekély ismeretterjesztő információt is hordoz a könyv, hol, hogyan élnek, mit esznek, hogyan néznek ki.

A történet tanulságos. Légy önmagad! Ne akarj másokat utánozni, mert mindenkinek mások a képességei, az igényei és csalódni fogsz, ráadásul így nem lehet barátokra lelni.

Kippkopp és Tipptopp egymásra találása oly kedvesen van megírva, nekem most itt barátságnak tűnik, de beleolvasva a sorozat többi kötetének fülszövegébe, már tudom, szerelem ez vagy az lesz majd belőle.

Ezt a szeretnivaló történetet nagy élvezettel olvastam. Ilyennek kell lennie egy mesekönyvnek! Gratulálok a szerzőnek! Szerintem Gyurka is szeretni fogja, de majd meglátjuk…

Aranyos történet volt, imádtam Tipptoppot, a gesztenyekislány nagyon jó színt vitt a történetbe. Tanulságos volt, remélem, a gyermek olvasók is így gondolják.

Kippkopp és Tipptopp rájönnek, nem jó egyedül. Sokkal jobb ha együtt vannak. Vidámabbak boldogabbak. Kedves történet a gyesztenye gyerekekről.

Első lávsztori óvodás korúaknak :) Nem is lehet elég korán bevésni a gondolatot, hogy mindig legyél önmagad, ne próbálj másnak tűnni, mint amilyen vagy, mert úgy nem lehet igazi barátot/társat találni.

Első Kippkopp könyv, amit olvastam. Nagyon cuki! Szegény Tipptopp, hogy akar tartozni valahova. Még jó, hogy ott van Kippkopp! :)))

Azt a részét nem értettem, miért kellett egy gesztenyének az állatokat utánoznia.
Az utána már pedig minden rendben volt.

Ez egy szuper mesekönyv, Lili oda volt érte. Aranyosak a rajzok, érthetően, mégis szépen van megfogalmazva a mese, az egész könyv szépen egyben van. Azt hiszem, meg kellene ismerkednünk Marék Veronika többi mesekönyvével is, mert eddig nem sokat tudunk felmutatni az olvasásainkból. De sorba vesszük mindet, és remélem, ugyanilyen jók lesznek. Lili élvezettel hallgatta, én élvezettel olvastam.

Cuki mese arról, hogy ha irigyelsz, vagy utánozol másokat, amikor belelépsz a cipőjükbe, rájössz, nem is olyan kényelmes, és ráadásul a barátság és a szerelem mindig akkor bukkan fel, amikor nem várod. Hopp, és még egy tanulsága van a mesének: akiket nagyon megszeretünk, azoktól mindig megijedünk az elején.
Azért Andris is élvezte a mesét, a délutáni szunyókáknál határozottan szerette a képeket nézegetni, és elmesélte a sztorit a saját kis babanyelvén.

Első Kippkopp könyvem ez volt, és nagyon tetszett. Ez most annyira nem vett le a lábamról, de azt megjegyezném, hogy Marék Veronika ért a kicsik nyelvén. Mesehallgatás közben tanulni is lehet. Ezúttal néhány állat lakhelyét ismerhetjük meg. Tipptopp pedig egy igazi átváltozó művész. Ja, és hát ugye nem csak az ember társas lény, hanem a gesztenye is!
Az őszi színek, képek szépek. Kedvencem a sünös rajz, mert annyira élethűek a tüskéi. Kócosan meredeznek.

El is felejtettem, hogy ez milyen cuki és milyen szépek a képek.

(Tita meglátta a boltban és egyből azt mondta, hogy "Ezt vigyük haza.")