Kippkopp ​és a többiek (Kippkopp 8.) 84% 33 csillagozás

Egy-két mozzanattól eltekintve, pl. mikor Kippkopp-ban dúl az agresszió, nekem ez tetszett. Pont megfelelő hosszúságúak, és megfelelő bonyolultságúak szerintem ezek a történetek a Boribonból épp csak kinőtt korosztálynak. És tetszik, hogy mindig van valami érdekes ötlet, hasznos infó a növényekről, állatokról.

Gondolkodóba estem, vajon miért nem aratott osztatlan sikert a célközönségnél, amikor jó pár újrázós Kippkoppunk van? Szerintem életkori sajátosságokban kell keresni a választ: a 2-3 évesek otthonosabban mozognak egy kerek-lassabb-részletezőbb, ám mégis igényesen szűkszavú történetben*, mint ezekben a kurta-furcsa, néha ide-oda kapkodó mesékben.
Középső csoporttól ajánlanám, mi is megpróbáljuk majd újra.

*Marék Veronika nagy mestere ennek pl. a Boribon-sorozatban, ahol a választékos megfogalmazás mellé járuló tiszta képek remekül bonthatók tovább a közös felolvasás-nézegetés alkalmával.

Tulajdonképpen tetszett, de volt benne néhány történet, ami nem egyértelmű vagy kicsit kesze-kusza. Az kifejezetten pozitívum, hogy sok benne a természettel kapcsolatos információ, még nekem is tudott újat mondani. A 3 éves kislányomat egyszeri felolvasás és néhány nézegetés erejéig kötötte le. Úgy gondolom, hogy az 1-2 évvel idősebbekket már jobban érdekelheti.

Ez nekem tetszett, bár nincs viszonyítási alapom a többi Kippkopp könyvvel.
Kedvesek a mesék, a humoros, és váratlan helyzetek. Egyszerű történetek, mégsem unalmasak. Kippkoppék nagyon segítőkészek, bár ez néha balul sül el. Jómagam sem tudtam, hogy a rigó un. fészekhagyó madár. Marék Veronika sok állatot felvonultat a könyvében. Mindegyik mese tetszett, de kedvenc talán az esőházikós és a békás lett. Engem kicsit emlékeztetnek ezek a gesztenyés történetek a Vidám mesék-re. Az illusztrációk is szépek, kedvesek. Az egész kiadás színvonalas. Ide nekem még Kippkoppot!

Első találkozásunk Kippkoppal és Tipptoppal. Merthogy felolvastam Dórinak! A kötetben rövid, 4 oldalas meséken különböző, nem túl izgalmas bonyolult dolgok történnek Kippkoppékkal. A sok színes kép már néhol lekötötte Dórit, a történetek kevésbé.
Bár jelenleg az a ritka ha megül a fenekén.

Marék Veronika azt írta, hogy „Remélem, tetszeni fog!”. Igen, tetszett! Pont azt tudja, mint a Kippkopp és a hónapok, rövid kis mesék vannak benne, és közben a gyerkőc mindenfélét megtanulhat az állatokról. Pl. eddig nem tudtam, hogy a rigók fészekhagyók.

A mesék miatt jár a két csillag, az illusztrációk elkeserítőek és illúziórombolók. :((

Először furcsa volt, hogy nem a megszokott egy oldalas rajzok vannak, hanem képregényes formában, több képpel egy oldalon olvashatjuk a gesztenyegyerekek kalandjait. Kicsit káoszosnak gondoltam, attól tartottam, hogy a kicsik nem figyelik majd, csak összevissza ugrálnak majd az illusztrációk között.
Első olvasáskor végig csüngtek a könyvön. Jó kis történetek vannak ebben is, megkedveljük szerintem elég hamar.

Visszaidézte bennem a gyerekkori Kippkopp könyveket. Amit szerettem benne, hogy kedves, nem akarja „megváltani a világot”, rövid és mégis kerek történetekkel teli.