Brrr… brrr… Nini, mi ez?
Egy piros autó!
Sss… sss… Nini, mi ez?
Egy sárga vitorlás!
Mivel menjünk tovább?
Utazz te is Boribonnal és barátaival!
Brrr… brrr… Nini, mi ez?
Egy piros autó!
Sss… sss… Nini, mi ez?
Egy sárga vitorlás!
Mivel menjünk tovább?
Utazz te is Boribonnal és barátaival!
Eredeti megjelenés éve: 2019
Kiadói ajánlás: 0 éves kortól · Tagok ajánlása: 1 éves kortól
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Boribon babakönyvek Pagony
Kedves, habkönnyű mese kicsiknek.
Színes, vidám képekkel díszített.
Egyediségét főleg abban látom, ahogy a rajzok pontozása, vonalvezetése ki lett alakítva, a szemet nyugtatja, így a kisgyermekek zavartalanul élvezhetik a kötet tartalmát.
Korosztályának megfelelőnek tartom.
Egy kis cukiság a javából.
A kötet úgy épül fel, hogy Boribon elindul egyedül egy járművön, majd mindig új járműre száll át, és új állatka csatlakozik hozzá.
Maga a mese nagyon szórakoztató, egyszerű, mégis aranyos. Alapvetően nem a tanítás a célja, hanem a szórakozás, ellenben nagyon jól használható járművek megismerésére, állatok és színek tanítására is. Grafikailag egyszerű, mégis nagyon színes, ingerekben gazdag letisztultsága ellenére is.
Nagyon szórakoztató kis könyvecske. Ha már az anyuka is a Boribonon nőtt fel, akkor a gyereknek is szórakoztató lesz ez az újfajta lapozó.
Boribon kipróbál minden közlekedési eszközt ami az útjába kerül. Rollerrel indul de hamarosan talál egy piros autót. Nem is kérdés, hogy ezzel mennek tovább. Közben mindig előkeról 1-1 jóbarát aki vele megy. Mentek kis vonattal, hajóval. Végül a tisztáson megterítettek és jól megették az ennivalójukat. Érdekes ismerkedés a közlekedési eszközökkel, jó szókincs fejlesztésnek.
Boribon bárhogy jó.
Lelle is olvas, zsűríz (8), azt mondja nagyon tetszik neki.
Az én életemből Boribon teljesen kimaradt. :( Vannak ugyan kósza emlékképeim a maciról és az Annipanni névről, és természetesen a karakter létezésével és „életével” is tisztában vagyok, de én nem ezen nőttem fel. Mivel nem vagyok rajongó, és már a kötet célközönsége sem, a macin kívül más annyira nem is nyerte el a tetszésem. A lapozó aranyos, és ezen kötet forgatása során a gyerekek megismerkedhetnek a különböző járművekkel, melyekből minden oldalpáron bemutatkozik egy-egy újabb, de azon túl nem sokat ad. Annak viszont rendkívül örülök, hogy a mai napig kaphatóak a piacon új formában a régi kedvencek, a régi mesék, a régies rajzstílus, mely sokak kedvence, és a mai, modern kiadásokkal ellentétben számtalan olyan szülő van, aki szeretné, ha ezeket az ikonikus karaktereket a gyermekei is ismernék. Ez fantasztikus gondolat! :)
Nagyon-nagyon édes. Mi Marék Veronika örök nagy titka? Nincsenek a könyvei agyonzsúfolva. Néhány, bűbájos figura (jelen esetben főképp Boribon, pár állat és jármű, s a végén megjelenő Annipanni), egyszerű, kedves, jól követhető történet, benne ritmikusan ismétlődő részekkel, mert azt szeretik és várják a kicsik – „nini, mi ez? -egy sárga roller, egy piros autó, stb.utazzunk vele!” Újabb állatkák érkeznek, együtt utaznak, s a végén Boribon kis gazdájához, a bűbájos, copfos Annipannihoz érkeznek meg, aki már nagyon várja őket. (Szinte már hallom Marci unokám hangját, aki a „happy end” után azonnal és ellentmondást nem tűrően kéri: Még egyszer!!) Mert persze neki vettem a kis mesekönyvet. Valaha, régen volt már egy kislány, akinek Boribon és a hét lufi történetét kellett mesélnem újra, meg újra….