A klasszikus latin próza legnagyobb mesterét mint irodalmi és – ha nem is életútját tekintve – erkölcsi példaképet szellemi életünk hajnalától kezdve a közelmúltig, a XI. századtól Bornemisszán, Rákóczin át Kazinczyig és Kölcseyig eltéphetetlen szálak fűzik a magyar művelődéshez.
Kötetünk a sokarcú Cicero bemutatására vállalkozik, a senatusi szószékről mennydörgő szónok, az ármányos politikus, a pallérozott tollú bölcselő, az „írástudók felelősségét” kényesen számon tartó esztéta és a könnyeden-szellemesen csevegő levélíró műveiből ad gazdag ízelítőt.
Marcus Tullius Cicero válogatott művei 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófia alapművek


Enciklopédia 44
Szereplők népszerűség szerint
Caius Laelius Sapiens · Marcus Porcius Cato Maior
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 3
Kölcsönkérné 1
Népszerű idézetek




Igaz tehát az, amit, úgy hiszem, a tarentumi Archytas állapított meg – öregeinktől hallottam emlegetni, akik a régi öregektől hallották: „Ha valaki az égbe emelkednék s megismerné a világegyetem rendjét és a csillagok szépségét, kietlennek találná ezt a csodálatos látványt; de gyönyörűségére szolgálna, ha lenne valakije, akinek beszélhetne róla.”
367-368. oldal, Filozófia - Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)




(…) vajon elébe kell-e helyeznünk új barátainkat, akik méltók a barátságunkra, a régieknek, mint ahogy a kivénült lovaknak szokás elébe helyezni a csikókat. Emberhez méltatlan meggondolás ez! A barátsággal ugyanis sosem szabad betelni úgy, mint egyéb dolgokkal: minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását. S igaz az a szólásmondás, hogy sok véka sót kell együtt megenni ahhoz, hogy a barátság betöltse hivatását.
361-362. oldal, Filozófia - Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)




Szentesítsük tehát a barátság első törvényeként a következőket: barátainktól csak becsületes dolgot kérjünk, kedvükért is csak ilyent tegyünk meg, s ne is várjuk, hogy kérjenek, mindig legyünk készek rá, sose habozzunk, s legyen bátorságunk őszintén véleményt nyilvánítani.
354-355. oldal, Filozófia - Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)




(…) az erény az, ami létrehozza és fenntartja a barátságokat. Mert az erényben van meg a teljes összhang, a szilárdság és az állhatatosság. Amikor megjelenik s megmutatja a maga fényét, ugyanazt megpillantja s felismeri egy másik emberben, akkor közel jut hozzá és ő is magába fogadja azt, ami a másikban van. S ennek hatására fellángol vagy a szeretet (amor), vagy a barátság (amicitia) – mert mindkét szó a „szeretek” (amo) igéből származik. Szeretni ugyanis nem más, mint vonzódni ahhoz, akit szeretünk, anélkül, hogy rá lennénk utalva, vagy hasznot várnánk tőle.
371. oldal, Filozófia - Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei ·
Összehasonlítás - Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái ·
Összehasonlítás - Cornelius Nepos: Híres férfiak ·
Összehasonlítás - Appianos: Róma története ·
Összehasonlítás - Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II. ·
Összehasonlítás - Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2. ·
Összehasonlítás - Xeravits Géza: Átalakuló hagyományok ·
Összehasonlítás - M. Terentius Varro: A mezőgazdaságról ·
Összehasonlítás - Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei ·
Összehasonlítás - Velleius Paterculus: Róma története ·
Összehasonlítás