A klasszikus latin próza legnagyobb mesterét mint irodalmi és – ha nem is életútját tekintve – erkölcsi példaképet szellemi életünk hajnalától kezdve a közelmúltig, a XI. századtól Bornemisszán, Rákóczin át Kazinczyig és Kölcseyig eltéphetetlen szálak fűzik a magyar művelődéshez.
Kötetünk a sokarcú Cicero bemutatására vállalkozik, a senatusi szószékről mennydörgő szónok, az ármányos politikus, a pallérozott tollú bölcselő, az „írástudók felelősségét” kényesen számon tartó esztéta és a könnyeden-szellemesen csevegő levélíró műveiből ad gazdag ízelítőt.
Marcus Tullius Cicero válogatott művei 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófia alapművek Európa
Enciklopédia 60
Szereplők népszerűség szerint
Caius Laelius Sapiens · Marcus Porcius Cato Maior · Scipio Aemilianus Africanus
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 5
Kölcsönkérné 1
Népszerű idézetek
Akinek a füle pedig annyira süket az igazmondás előtt, hogy még barátjától sem képes meghallgatni az igazat, az elveszett ember. Mert találó Catónak egyebek között ez a megállapítása is: „Némelyeknek jobb szolgálatot tesznek ádáz ellenségeik, mint mézesmázos barátaik: amazok gyakran megmondják az igazat, ezek soha.”
368. oldal, Filozófia, Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)
Igaz tehát az, amit, úgy hiszem, a tarentumi Archytas állapított meg – öregeinktől hallottam emlegetni, akik a régi öregektől hallották: „Ha valaki az égbe emelkednék s megismerné a világegyetem rendjét és a csillagok szépségét, kietlennek találná ezt a csodálatos látványt; de gyönyörűségére szolgálna, ha lenne valakije, akinek beszélhetne róla.”
367-368. oldal, Filozófia, Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)
A színlelés ugyan mindenben bűn (mert lehetetlenné teszi az igazság megállapítását s meghamisítja azt), a barátsággal azonban teljesen összeegyeztethetetlen: lehetetlenné teszi ugyanis az őszinteséget, ami nélkül a barátság nem lehet méltó a nevére. Hiszen a barátságnak az a jelentősége, hogy több lélekből szinte egy lesz: ám hogyan volna ez lehetséges, ha az egyes embernek a lelke se volna mindig egy és ugyanaz, hanem ingadozó, változékony és állhatatlan?
369. oldal, Filozófia, Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)
[…] aki nem képes a maga erejéből jó és boldog életre tenni szert, annak minden életkor terhes; aki ellenben minden javát önmagából meríti, az előtt semmi sem tűnhetik fel rossznak, amit a természet rendje hoz magával. Márpedig az ilyen dolgok közé tartozik az öregség; elérni mindenki kívánja, és mégis vádolják, ha elérték.
310-311. oldal, Filozófia, Az idősebb Cato vagy az öregségről (Európa, 1974)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek 92% ·
Összehasonlítás - Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei ·
Összehasonlítás - Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái ·
Összehasonlítás - Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II. ·
Összehasonlítás - Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei ·
Összehasonlítás - Velleius Paterculus: Róma története ·
Összehasonlítás - M. Terentius Varro: A mezőgazdaságról ·
Összehasonlítás - Cornelius Nepos: Híres férfiak ·
Összehasonlítás - Platón: Gorgiasz 82% ·
Összehasonlítás - Iulius Caesar: A polgárháború ·
Összehasonlítás