Az ​istenek természete 5 csillagozás

Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete

„Sok olyan dolog van a filozófiában, amit eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s – miként te is nagyon jól tudod, Brutusom – az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti. E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei. A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel…” Cicero Az istenek természete című munkáját Havas László jegyzetei valamint szakirodalmi tájékoztató, bibiliográfia, képek ill. képjegyzék követi.

Eredeti cím: De natura deorum

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Prométheusz Könyvek

>!
Lazi, Szeged, 2004
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639416835 · Fordította: Havas László
>!
Helikon, Budapest, 1985
250 oldal · ISBN: 9632074858 · Fordította: Havas László

Enciklopédia 28


Most olvassa 4

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
bfg3 P
Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete

Lényegében véletlenül került a kezembe a kötet: egy fickó bejött a könyvtárba, Ciceró műveit kereste. (Nem őrült, szakdolgozatot ír :D) Kikerestem, mik vannak, mondta, melyik kell, előszedtem a raktárpolcról; ott volt mellettük ez is. Kíváncsi lettem – annyi mindent beszélnek manapság a vallásokról, de vajon mit gondoltak erről nagyon régen? Gondoltam, kiderítem ;)
Hát, nem azt mondom, hogy mai szemmel könnyű vagy olvasmányos – de azért van valami rusztikus bája ezeknek a régi filozófusoknak, ahogy hosszasan fejtegetik a spekulációikat. Legfőbb szórakozásom volt, hogy számolgattam az érvelési hibákat (mindjárt az első oldalom vagy hatot :D) De azért ha figyelt az ember, lehetett követni a gondolatmenetet is; kár, hogy pont a leghosszabb fejezet java hiányzott (elveszett az évszázadok alatt), ahol a sztoikusok világképét cincálja szét.
Ja, és mit is mondtál, @Timár_Krisztina? Sztárügyvéd úr? Hát le se tagadhatná :D Kedvenc jelenetem, mikor a római örökösödési jog segítségével fejtegeti, kinek kellett volna megistenülni, és kinek nem: https://moly.hu/idezetek/1027003

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sli SP

(…) a szerencsét az istentől kell kérni, a bölcsességet azonban önmagunktól kell meglelnünk.

163. oldal, Harmadik könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · Isten · szerencse
>!
Sli SP

Bizony, ha az istenek gondját viselték volna az emberiségnek, akkor mindenkit jóvá kellett volna formálniuk, de ha ezt nem tették, akkor legalábbis törődniük kellett volna a jókkal.

159. oldal, Harmadik könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség · Isten
>!
Sli SP

(…) a természet ugyanúgy azt parancsolta az embernek: ne gondolja, hogy bármi is szebb lehet az embernél. Ez az oka, amiért az isteneket az emberekhez hasonlónak tartjuk. Mit gondolsz, ha az állatoknak lenne értelmük, talán nem tulajdonítaná mindegyik a maga fajtájának a legkiemelkedőbb képességeket?

34-35. oldal, Első könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: állat · ember, emberiség · Isten
>!
Sli SP

Szerinte ugyanis azért vannak istenek, mert szükségképpen léteznie kell valami olyan kiváló természetnek, aminél semmi sem jobb; a világnál pedig bizonyára nincs nagyszerűbb, és nem kétséges, hogy aminek van lelke, érzékelése, értelme és gondolkodása, az magasabb rendű, mint az, amiből ezek hiányoznak. Ebből következik, hogy a világnak van lelke, érzékelése, gondolkodása és értelme. Ezért levonhatjuk a következtetést, hogy a világegyetem az isten.

74. oldal, Második könyv (Lazi, 2004)

>!
Sli SP

Bárcsak olyan könnyen rátalálhatnék az igazságra, mint ahogy a hamisat meg tudom cáfolni.

40. oldal, Első könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: igazság
>!
Sli SP

Senki sem lehet azonban boldog erény nélkül.

39. oldal, Első könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · erény
>!
bfg3 P

… [az] egyiptomiak is azért tekintenek szentnek egy állatot, mert azok hasznot hajtanak nekik. Így példul az ibiszek nagy mennyiségű kígyót pusztítanak el, mert erős combú, jól megtermett madarak hosszú szarucsőrrel (…). Beszélhetnék az egyiptomi fürkészmenyétek, krokodilok és macskák hasznáról is.

46-47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: íbisz · krokodil · macska · mongúz
2 hozzászólás
>!
Sli SP

Szemünk állandó használata révén azonban lelkünk annyira hozzászokott a mindennapos dolgokhoz, hogy nem csodálja őket, és nem kutat a látvány okai után, mert az újdonság inkább ösztökéli lelkünket az oknyomozásra, mint maguknak a dolgoknak a nagysága.

95. oldal, Második könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: kutatás
>!
Sli SP

A képzeletszülte koholmányokat megcáfolja az idő, és jóváhagyja a természet ítéletét.

57. oldal, Második könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: idő
>!
bfg3 P

Mit mondasz? Azt, hogy Apollo, Volcanus, Mercurius és a többi isten létezik, de kételkedel Herculesben, Aesculapiusban, Liberben, Castorban és Polluxban? De hát az utóbbiak is ugyanúgy tiszteletben részesülnek, sőt néhány nép körében még nagyobb becsben is állnak. El kell tehát fogadnunk, hogy ezek az istenek halandó anyától születtek. Nos, akkor miért nincs helye az istenek sorában Aristaeusnak, akit az olajfa feltalálójának mondanak, Theseusnak, aki Neptunus gyermeke, s a többinek sem, akinek apja isten volt? S mit mondjunk azokról, akiknek az anyja volt isten? Úgy gyanítom, hogy ezek még inkább istenek, hiszen a polgári jog szerint szabad az, akinek az anyja szabad nő; ugyanígy a természeti jog alapján szükségképpen isten az, aki istenanyától született. Ezért Astypalea-sziget lakói rendkívüli vallásos tiszteletben részesítik Achillest, s amennyiben ő isten, akkor Orpheus és Rhesus, a Múzsák szülöttei is azok, feltéve, hogy, a tengeri nász nem részesül előnyben a szárazföldivel szemben.

148-149. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

M. Terentius Varro: A mezőgazdaságról
Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Iulius Caesar: A polgárháború
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Quintus Horatius Flaccus: Ódák és epódoszok
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Cornelius Nepos: Híres férfiak
Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái
Caius Valerius Catullus: Catullus versei