Az ​istenek természete 5 csillagozás

Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete

„Sok olyan dolog van a filozófiában, amit eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s – miként te is nagyon jól tudod, Brutusom – az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti. E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei. A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel…” Cicero Az istenek természete című munkáját Havas László jegyzetei valamint szakirodalmi tájékoztató, bibiliográfia, képek ill. képjegyzék követi.

Eredeti cím: De natura deorum

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Prométheusz Könyvek Helikon

>!
Lazi, Szeged, 2004
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639416835 · Fordította: Havas László
>!
Helikon, Budapest, 1985
250 oldal · ISBN: 9632074858 · Fordította: Havas László

Enciklopédia 29


Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

bfg3 P>!
Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete

Lényegében véletlenül került a kezembe a kötet: egy fickó bejött a könyvtárba, Ciceró műveit kereste. (Nem őrült, szakdolgozatot ír :D) Kikerestem, mik vannak, mondta, melyik kell, előszedtem a raktárpolcról; ott volt mellettük ez is. Kíváncsi lettem – annyi mindent beszélnek manapság a vallásokról, de vajon mit gondoltak erről nagyon régen? Gondoltam, kiderítem ;)
Hát, nem azt mondom, hogy mai szemmel könnyű vagy olvasmányos – de azért van valami rusztikus bája ezeknek a régi filozófusoknak, ahogy hosszasan fejtegetik a spekulációikat. Legfőbb szórakozásom volt, hogy számolgattam az érvelési hibákat (mindjárt az első oldalom vagy hatot :D) De azért ha figyelt az ember, lehetett követni a gondolatmenetet is; kár, hogy pont a leghosszabb fejezet java hiányzott (elveszett az évszázadok alatt), ahol a sztoikusok világképét cincálja szét.
Ja, és mit is mondtál, @Timár_Krisztina? Sztárügyvéd úr? Hát le se tagadhatná :D Kedvenc jelenetem, mikor a római örökösödési jog segítségével fejtegeti, kinek kellett volna megistenülni, és kinek nem: https://moly.hu/idezetek/1027003

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lélle P>!

[…] a szerencsét az istentől kell kérni, a bölcsességet azonban önmagunktól kell meglelnünk.

163. oldal, Harmadik könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · Isten · szerencse
Lélle P>!

Bizony, ha az istenek gondját viselték volna az emberiségnek, akkor mindenkit jóvá kellett volna formálniuk, de ha ezt nem tették, akkor legalábbis törődniük kellett volna a jókkal.

159. oldal, Harmadik könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: emberek · Isten
Lélle P>!

[…] a természet ugyanúgy azt parancsolta az embernek: ne gondolja, hogy bármi is szebb lehet az embernél. Ez az oka, amiért az isteneket az emberekhez hasonlónak tartjuk. Mit gondolsz, ha az állatoknak lenne értelmük, talán nem tulajdonítaná mindegyik a maga fajtájának a legkiemelkedőbb képességeket?

34-35. oldal, Első könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: állat · emberek · Isten
Lélle P>!

Szerinte ugyanis azért vannak istenek, mert szükségképpen léteznie kell valami olyan kiváló természetnek, aminél semmi sem jobb; a világnál pedig bizonyára nincs nagyszerűbb, és nem kétséges, hogy aminek van lelke, érzékelése, értelme és gondolkodása, az magasabb rendű, mint az, amiből ezek hiányoznak. Ebből következik, hogy a világnak van lelke, érzékelése, gondolkodása és értelme. Ezért levonhatjuk a következtetést, hogy a világegyetem az isten.

74. oldal, Második könyv (Lazi, 2004)

Lélle P>!

Bárcsak olyan könnyen rátalálhatnék az igazságra, mint ahogy a hamisat meg tudom cáfolni.

40. oldal, Első könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: igazság
Lélle P>!

Senki sem lehet azonban boldog erény nélkül.

39. oldal, Első könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · erény
Liebestraum>!

Az abderai Protagarast viszont, akit imént említettél, s aki a maga korában talán a legjobb szofista volt, az athéniak parancsára azért száműzték a városból, fosztották meg vagyonától, s égették el nyilvánosan a könyvét is, mert ezt illesztette műve elejére:
– Az istenekről nem mondhatom sem azt, hogy vannak, sem azt, hogy nincsenek.

29. oldal

Lélle P>!

Szemünk állandó használata révén azonban lelkünk annyira hozzászokott a mindennapos dolgokhoz, hogy nem csodálja őket, és nem kutat a látvány okai után, mert az újdonság inkább ösztökéli lelkünket az oknyomozásra, mint maguknak a dolgoknak a nagysága.

95. oldal, Második könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: kutatás
Lélle P>!

A képzeletszülte koholmányokat megcáfolja az idő, és jóváhagyja a természet ítéletét.

57. oldal, Második könyv (Lazi, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: idő
Liebestraum>!

Nézzük most már a boldogságot! Ez, biztos, hogy nem lehet meg erény nélkül.

48. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Platón összes művei I–III.
Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai
Lukács László – Puskás Attila (szerk.): Karácsony titka
A filozófus megtérése
Plutarkhosz: Iszisz és Oszirisz
Egyiptomi halottaskönyv
Alexandriai Kelemen: Sztrómateisz
Galambos Ádám (szerk.): A csendesség felé
M. Terentius Varro: A mezőgazdaságról
Aurelius Augustinus: Fiatalkori párbeszédek