A ​legfőbb jóról és rosszról 0 csillagozás

Marcus Tullius Cicero: A legfőbb jóról és rosszról

Cicero, a nagy római szónok, nemcsak mint államférfiú, nemcsak mint az ékesszólás felülmúlhatatlan mestere és a retorika tudományágának hivatott művelője szerzett magának és hazájának hervadhatatlan érdemeket, hanem még az a dicsőség is őt illeti meg, hogy a tudományos műveltség legszebb virágát, a filozófiát Rómában meghonosította. Kétségtelen, hogy ez a mű Cicero reánk maradt filozófiai munkái közt a legjelentékenyebb és leggondosabb, mert az ókori etika három nagy rendszerét teljes egészében és híven ismerteti. Jelentőségét ránk nézve nagyban emeli továbbá az is, hogy az epikureizmusra, a sztoicizmusra és az Antiokhosz-féle rendszerre vonatkozó eredeti, görög irodalom nagyobbrészt csak töredékesen maradt reánk, és e háromféle erkölcstannak ilyetén összefoglalását semmi más ókori munkában nem találjuk meg. A könyv tehát mint tudományos forrás is rendkívül becses, arra pedig, hogy bevezetésül szolgáljon a régi etika tanulmányába, a lehető legalkalmasabb.

Eredeti cím: De finibus bonorum et malorum

>!
Kairosz, Budapest, 2007
368 oldal · ISBN: 9739636620714 · Fordította: Vekerdi József

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 5


Népszerű idézetek

>!
András_a_László

Ahogy elhalványul és elsötétül a napfény mellett a mécses világa, ahogy eltűnik az Aegaei-tenger víztömegében egy csepp méz, Krőzus gazdagságában egy fillérnyi gyarapodás, az innen Indiába vezető úton egy lépés, úgy halványul el, foszlik szét, tűnik el szükségszerűen minden testi dolog értéke az erény fénye és nagysága mellett, mert ez a legfőbb jó, ahogy a sztoikusok határozzák meg.

215. oldal

>!
András_a_László

Azt kutatjuk, mi a legfőbb jó. De tudhatjuk-e, hogy ez miben áll, ha nem döntöttük el előzőleg egymás között, hogy ha a legfőbb jóról beszélünk, mit értünk a legfőbb, sőt egyáltalán a jó alatt?

94. oldal

>!
András_a_László

Továbbá a természet magyarázata a dolgok megismerése révén kielégíthetetlen élvezetet is jelent, az egyetlent, amelynek szükséges teendőink elvégzése után, feladatoktól szabadulva, tisztességesen és művelt emberhez méltóan átengedhetjük magunkat.

245. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások – Erkölcsi levelek
Lucius Annaeus Seneca: Az élet rövidségéről / A lelki nyugalomról
Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások
Lucius Annaeus Seneca: A lelki nyugalomról
Lucius Annaeus Seneca: Seneca leveleiből
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Marcus Aurelius: Marcus Aurelius elmélkedései