A ​jóslásról 1 csillagozás

Marcus Tullius Cicero: A jóslásról

Cicero ​egy olyan művének lefordítása, amely eddig még nem jelent meg magyar nyelven, önmagában is üdvözlendő teljesítmény. Hoffman Zsuzsanna ezen felül jó érzékkel választotta ki Cicerónak éppen a jóslásról (De dicinatione) című munkáját – gondoljuknk csak a jüslás különféle formái, a horoszkópok, egyáltalán az irracionális témák iránt manapság mind elevenebb érdeklődésre. Nyilván számos olyan olvasó akad, aki kíváncsi arra, hogy volt ez a „régi görögöknél, rómaiaknál”?

A munkában Cicero ismerteti, szembeállítja egymással a különböző görög filozófiai irányzatokat a jóslásra vonatkozónézeteit, a jóslatkérés különféle módozatait. Előadása számos -elsősorban római – történelmi példát ad elő ezek illusztrálására ; egyúttal kísérletet tesz a latin filozófiai műnyelv megteremtésére.

A latin nyelvű próza legnagyobb mesterének fogalmazása, stílusa ezúttal kétségtelenül nem mindig olyan gördülékeny, mint például beszédeiben, szónoklati műveiben. Ennek oka, mint jeleztem, a… (tovább)

>!
Belvedere Meridionale, Szeged, 2001
166 oldal · ISBN: 9630073900 · Fordította: Hoffmann Zsuzsanna

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
thuki
Marcus Tullius Cicero: A jóslásról

A könyvben Cicero körüljárja a jóslás kérdését mind az azt támogatók, illetve mind a téma iránt szkepticizmussal viselkedők nézőpontjából. A támogatók nézőpontja, tehát ahol a jóslás valódiságát, erejét elméleti illetve gyakorlati példákkal is alátámastják, a vártnál jóval kevésbé találtam érdekesnek, maga a különböző jóslási módok bemutatása, illetve a bizonyos megvalósult jóslatokról való értekezés egyrészt már valamilyen szinten nem mondott sok újat, másrészt pedig a mai ember számára már nem is túlságosan releváns.

Amikor azonban az ellentétes érvek következtek, az a rész pont maguk miatt az érvek miatt volt érdekfeszítő. Tanulságos is volt olvasni, hogy a logikus gondolkodással, észérvekre való hagyatkozással mennyire tisztán is lehet látni, és hogy 2000 éve hogyan is nyilvánult meg alavető emberi vonásunk, a kételkedés az akkoriba általánosnak tartoott dolgokkal szemben.
Cicero persze, amikor nemcsak a bemutatásra törekszik, hanem személyes véleményt is megfogalmaz, szintén szkeptikusnak tűnik, azonban az állam stabilitása érdekben mégse veti el a jóslás hagyományát. Ezt nevezhetjük megalkuvó magatartásnak, de nem hiába volt jelentős politikus, ismeri az egyéni és a közvélemény, egyéni és közhaszon elválasztásánák a fontosságát. Ez a része tetszett is tehát legjobban a könyvnek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Marcus Aurelius: Marcus Aurelius elmélkedései
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Lucius Annaeus Seneca: Az élet rövidségéről
Titus Livius: A római nép története a város alapításától
Iulius Caesar: A polgárháború