Szakácskönyv ​a római korból 1 csillagozás

Marcus Gavius Apicius: Szakácskönyv a római korból

A Római Birodalom állami tisztviselőjeként működő Marcus Gavius Apicius nevéhez fűződik a Kr. u. 1. században kiadott egyik legkorábbi szakácskönyv. A könyv a teljes receptgyűjteményt közli, külön fejezet foglalkozik a mű írójával, a történeti háttérrel. Képet kapunk a római császárkori háztartásról, étkezési szokásokról, és ezek pannoniai vonatkozásairól. Az ókori és mai fűszernövények szakszerű azonosítása egészíti ki a kötetet. Képanyaga a pannoniai emlékekből ad válogatást, edények, konyhai felszerelések, lakoma-ábrázolások teszik teljessé a kultúrtörténeti anyagot.

>!
Enciklopédia, Budapest, 2003
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638477741 · Fordította: Hegedűs Zsuzsa, Orlovszky Géza
>!
Enciklopédia, Budapest, 1996
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638477210 · Fordította: Hegedűs Zsuzsa, Orlovszky Géza

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Arianrhod P>!
Marcus Gavius Apicius: Szakácskönyv a római korból

Elhatároztam, hogy főzök valami ókorit, ezért elolvastam a rómaiak hírneves ínyencmesterének receptes könyvét. És rájöttem, hogy nem fogok ókori ételt főzni, vagy legalábbis nem ezekből a receptekből kiindulva. Mert borzasztó bonyolultnak tűnnek, és nincs szinte egy olyan étel sem, amihez minden hozzávaló a rendelkezésére állna egy mai szakácsnak. Leglalábbis egy otthonában főzőcskéző önjelölt séfnek.

Vannak olyan fűszerek, amiket ma már vagy nem használunk, vagy nem tudunk beszerezni. És az, hogy mindent halszósszal kell elkészíteni, kétségbeejtő. Utálom a halszószt, és milyen lehet egy sült csirke, vagy egy zöldségből készült főzelék halszósszal és mézzel? El nem tudom képzelni. Aztán például nem tudom, mi az a bordamag. És az szinte az ételek feléhez kellene.

Nagyon érdekes volt az előszó a szakácskönyv megírásának körülményeiről és történelmi hátteréről, és külön érdekes a rómaiak étkezési szokásai felelevenítése. Külön tetszett, hogy Pannónia provincia ásatási leleteit is bemutatják a fordítók, és megismerhetjük a magyar területen dívó római főzési és lakmározási szokásokat is.

8 hozzászólás

Népszerű idézetek

Arianrhod P>!

A termős csalánt, ha a nap a Kos jegyében jár, betegség ellen fogyaszd, ha akarod.

lauranne>!

Az aquincumi éttermi hulladékhoz hasonló ábrázolás látható az egyik
Róma-városi középület éttermének a padlóján: lerágott csirkecomb, üres
kagylók, rák ollója, halgerinc, gyümölcshéjak, törött edények díszítik a
nagyméretű színes mozaikot. A magas művészi színvonalon kivitelezett
művészi alkotás hitelesen idézi a másnaposság hangulatát.

Arianrhod P>!

Többnyire az étkezés befejezése után ittak, de a borozgatás már a harmadik fogással is megkezdődhetett. A vidám hangulatú társas összejöveteleken szokássá vált a borkirály választása. A rex bibendi-t kockavetéssel sorsolták ki: tőle függött, kinek az egészségére kell inni. A borkirály határozta meg az egyes borok keverési arányát. Ilyenkor italkancsókat osztogattak. Az ivótársaság hangulatát emelte az ilyen poharak, vagy füleskancsók formája: szatírfej, részeg Bacchus, szőlőlevéllel díszített Pán torz arcvonásainak látványa fokozta a mulatságot. Több ilyen emlék maradt fenn pannóniai fazekasműhelyekből, többségük iparművészeti remekmű.

lauranne>!

Apiciusról, a mű szerzőjéről
[…]
Többen említik híres ínyencként, s írnak arról, hogy különleges ételeket
kreált, amelyek szenzációként hatottak. Halálát is ez a szenvedélye okozta.
Apicius ugyanis előkelő és gazdag családból származott, s vagyonát Róma-szerte
híres lakomáira tékozolta (Seneca: de vita beata 11,4.). Amikor egy
napon kiderült, hogy már „csak” 10 millió sestertiusa maradt, úgy találta, hogy
életszínvonala fenntartásához ez az összeg már nem elégséges, mérget ivott,
így végzett magával.

lauranne>!

Hogyan csinálj vörös borból fehéret. Tégy a palackba bablisztet vagy három
tojásfehérjét, és jó sokáig rázogasd. Másnapra a bor kifehéredik. Ugyanezt
éred el a fehérszőlő venyigéjének hamujával is.

lauranne>!

Hamis szardellafelfújt. Sült vagy főtt hal húsát vagdald össze apró
darabokra, s tölts meg vele egy tetszés szerinti nagyságú sütőformát. Törj
össze borsot és egy kevés rutát, önts hozzá annyi garumot, amennyi
szükséges, üss rá tojásokat, s kavard bele. Adj hozzá kevés olajat és az
egészet keverd össze a hallal a sütőformában, hogy az egész egyetlen
masszát képezzen. Majd a tetejébe rakj medúzákat, de óvatosan, nehogy a
tojásokkal összefolyjanak. Ezután tedd gőzbe, hogy egybe ne csússzanak a
tojásokkal. Ha [a medúzák] kiszáradtak, szórd meg őrölt borssal, s tálald. Az
asztalnál senki sem fog rájönni, mit eszik.


Hasonló könyvek címkék alapján

Hoffmann Zsuzsanna: Ételek és italok az ókori Rómában
Spiró György: Fogság
Titus Livius: A római nép története a város alapításától
Publius Cornelius Tacitus: Germánia
Iulius Caesar: A polgárháború
R. Facsády Annamária: „Forma bonum fragile est…”
Tóth István: Pannoniai vallástörténet
Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Marcus Aurelius: Marcus Aurelius elmélkedései
Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból