Marcus ​Fabius Quintilianus Institutio oratoria czimü művének tizedik könyve 1 csillagozás

Marcus Fabius Quintilianus: Marcus Fabius Quintilianus Institutio oratoria czimü művének tizedik könyve

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
70 oldal · puhatáblás · Fordította: Holub Mátyás

Enciklopédia 19


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Midőn ez történetesen látta, hogy Secundus, ki még ekkor iskolába járt, szomorkodik, kérdé tőle, mért szedné úgy ráncba homlokát? Az ifjú nem titkolá, hogy már harmadik napja és minden erőfeszítése dacára a feldolgozásra szánt tárgyhoz nem talál bevezetést, honnan nem csak jelen fájdalma, hanem jövőre nézve is reményvesztése. Ekkor Florus mosolygva így szól hozzá: hát jobban akarsz beszélni mint képes vagy? A dolog így áll: azon kell lenni, hogy minél jobban fejezzük ki magunkat, mégis azonban tehetségünkhez képest. Mert az előmenetelhez szükséges ugyan a törekvés, de nem a boszankodás.

44-45. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: beszéd · törekvés
>!
Sli SP

Hosszú időn át csak a legjobb irókat kell olvasni, és különösen olyanokat, kik a bennök helyzett bizalmat egyáltalán meg nem rendítik, ez azonban lelkiismeretesen és majdnem a fogalmazáshoz megkivántató gondossággal teendő, az egész nem csak részletenkínt vizsgálandó, hanem az elolvasott könyv ujból és egészben is át- és átgondoltassék, különösen valamely beszéd, melynek szépségei gyakran szándékosan is elburkoltatnak. A szónok ugyanis gyakran egyet-mást előkészít, eltitkol, lest vet, és beszéde első részében mondja el azokat, a mik csak a végrészben lesznek hasznára. Miért az ilyen a maga helyén kevésbbé tetszik, mivel még nem tudjuk, mi okból mondatott, azért is, ha már minden ismeretes, ismételni kell.

6-7. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: beszéd · könyv · olvasás
>!
Sli SP

Tudom, némelyek a hasonérteményű szókat be szokták tanulni, részint hogy a sok közől egy annál könnyebben jusson eszökbe, részint hogy, ha már egygyel éltek és kis időköz után arra ismét rászorulnak, ismétlés kikerülése végett mással élhessenek, melynek érteménye ugyanaz. Ez azonban nem csak gyerekes és szerencsétlen foglalkozás, hanem egyúttal kevéssé hasznos is; mert az illető csakis szóhalmazt gyűjt, melyből válogatás nélkül a legközelebbiket rántja elő.
Nekünk azonban, minthogy a szónoki hatályosság és nem a kontár nyelvforgatás lebeg szemünk előtt, józan itélettel kell szert tenni a szóbőségre. Ezt az által érjük el, ha a legjobb műveket olvassuk és a legjobb szónokokat hallgatjuk. Mert ez úton nem csak a tárgyak neveit tanuljuk meg, hanem egyszersmind azt is, hogy melyik szó hol alkalmazható legjobban. Majdnem minden szót, kivéve nehány szeméremsértőt, lehet a beszédben alkalmazni.

3. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: beszéd · olvasás · szó · tanulás
>!
Sli SP

Vannak pedig olyanok, a kik semmivel sem elégednek meg; mindent meg akarnak változtatni, mindent máskép mondani, mint természet szerint eszökbe jut; némelyek hitetlenek és saját elmebeli tehetségök iránt méltánytalanok, mivel gondosságnak tartják azt, ha az irás elé nehézségeket gördítenek maguknak. Nehéz meghatározni, kik tévednek inkább, valjon a kiknek mindenök tetszik vagy semmi.

44. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: írás
>!
Sli SP

Azt sem szabad e helyütt elhallgatnom, a mit ugyancsak Cicero javall, hogy t. i. semmiféle beszédünk ne legyen sohasem hanyag. Minden, a mit bárhol is mondunk, legyen, persze hogy aránylag, tökéletes.

67. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: beszéd · Marcus Tullius Cicero
>!
Sli SP

Midőn olvasunk, biztosabban itélünk, ettől a hallgatót vagy a szónok iránti rokonszenv vagy a magasztalók tetszésnyilvánítása fosztja meg. Restelünk ugyanis más véleményen lenni és bizonyos néma szerénység tart vissza, hogy többet bizzunk magunkban, pedig néha a többségnek a hibás is tetszik és a kérve összegyüjtött hallgatóság azt is dicséri, a mi nem is tetszik neki.

6. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
Sli SP

(…) több jeles iróra fűggeszszük szemünket, hogy mindegyiktől mást és mást sajátítsunk el és mindent a maga helyén alkalmazzunk.

40. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: írás · író
>!
Sli SP

Mert mindenekelőtt azt kell megállapítani és arra szert tenni, hogy a lehetőleg legjobban írjunk; a gyorsaságot a szokás majd magával hozza. Lassankínt könnyebben kinálkoznak a gondolatok, a szavak megfelelők lesznek, a szerkezet majd utána jön, végre mint jól rendezett házban minden szolgálatunkba szegődik. A dolog lényege ez: gyors fogalmazás által nem érjük el, hogy jól fogalmazzunk, de jó fogalmazás által elérjük, hogy gyorsan fogalmazzunk.

43. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: gyorsaság · írás
>!
Sli SP

Nem kell a tunyaságra vezető okokat ápolni. Mert ha azt hiszszük, hogy csak felüdülten, vidáman és minden más gondtól menten lehet tanulni, akkor mindig akad ürűgy, melynél fogva magunknak megbocsássunk. Azért a gondolkodó szellem teremtsen magának magányt a zajban, az úton és még a lakomákban is.

48. oldal (Lampel, 1873)

Kapcsolódó szócikkek: magány · tanulás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marcus Tullius Cicero: M. Tullius Ciceronak válogatott levelei
Charlotte M. Yonge: Elbeszélések a római világból
Voltaire: Zaire
Szontagh Miklós: Képes kalauz a tátraalji fürdőkbe és a Magas Tátra hegyvidékére
Bayer József: A nemzeti játékszín története
Ballagi Károly – Király Pál: A magyar birodalom leírása
Katona Mihály: Közönséges természeti föld-leirás
Bayer József: A magyar drámairodalom története
Lázár Gyula: Az orosz birodalom történelme I-IV.
Gerster Béla: A korinthusi földszoros és átmetszése