Krimi ​és Ki mit tud? (Egy hatodikos nindzsa naplója 5.) 1 csillagozás

A legfőbb célom még mindig csak annyi, hogy sikerüljön úgy átvészelnem az évet, hogy senki nem veri be a képem.

– A világ összes pingvine benne van a nagy átverésben, hogy úgy tesznek, mintha nem tudnának repülni. Egy nap azonban az emberiség felnéz majd az égre, és az fekete lesz a repülő pingvinek rajától, akik hadat üzennek minden nőnek, férfinak és zokogó gyermeknek. A világ egy emberként kiáltja majd: Segíts! Ments meg minket! A Föld azonban elfordul majd tőlünk, és azt suttogja: soha.
Egy lány, aki a közelünkben állt, tátott szájjal bámult rám.
-– Ez durva – suttogta.
-– Mint a nindzsaélet! – mondtam én.
-– Nindzsa ki a négy kereked… – mondta Brayden és nekidőlt ő is a falnak. Tudtam, hogy csak viccel, mert ő is tagja a nindzsaklánomnak.

– Az a pingvin kiszökött a ketrecéből!
Az a srác azt mondta, hogy „pingvin”? Becsuktam a szekrényem ajtaját, neki dőltem, és olyan bamba képpel bámultam, amilyennel akkor szoktam, amikor totál össze vagyok zavarodva. Biztos te is szoktál ilyet – például amikor valami büdöset érzel, de nem tudod, honnan jön. Na, ilyen arcot vágtam én.