Elmélkedések 73 csillagozás

Marcus Aurelius: Elmélkedések Marcus Aurelius: Elmélkedések Marcus Aurelius: Elmélkedések Marcus Aurelius: Elmélkedések Marcus Aurelius: Elmélkedések Marcus Aurelius: Elmélkedések Marcus Aurelius: Elmélkedések

Marcus Aurelius, a császár és filozófus, az ókori Róma egyik legelőkelőbb családjában született. Hadrianus császár udvarában nevelkedett, s időszámításunk után 161-ben került a világbirodalom élére. Uralkodása a germán törzsek elleni szakadatlan háborúskodásban telt el. De a csaták közti rövid éjszakai pihenőkön a sztoikus bölcselet meggondolkodtató, szép sorait vetette papírra. Olvassunk csak bele:
„Abban senki sem akadályozhat meg, hogy természeted törvénye szerint élj, s a közös természet törvénye ellenére semmi sem érhet.”
Császár volt, vagy filozófus? Mindenekelőtt ember, aki mindnyájunkhoz tud szólni a múltból.

Franklin-Társulat / Parthenon, 1943-as kiadása magyar és görög nyelvű kétnyelvű kiadás.

Marcus Aurelius elmélkedései címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek, Filozófiai kiskönyvtár

>!
Helikon, Budapest, 2020
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634795179
>!
Helikon, Budapest, 2019
166 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793335 · Fordította: Huszti József
>!
Helikon, Budapest, 2016
166 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632274461 · Fordította: Huszti József

7 további kiadás


Enciklopédia 33


Kedvencelte 25

Most olvassa 43

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 77


Kiemelt értékelések

DoraCraiban IP>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Pár héttel ezelőtt vettem egy könyvet 999 forintért. (Köszi, Helikon Zsebkönyvek!)
Ezen a pénzen megkaptam volna egy kapucsínó+süti kombót, egy akciós gyorskaja menüt, vagy éppen egy pár kesztyűt. Ami tök jó, csakhogy jelenleg úgy érzem, életre szóló tanácsokat és bölcsességet kaptam, olyasvalamit, amiről nehezen fogadom el, hogy tényleg ezer forintért vettem.
Marcus Aurelius rendet tett a fejemben. Olyan egyetemes erkölcsi megfigyelésekről és gyönyörűen levezetett, logikusan kikövetkeztetett végső igazságokról olvastam, hogy néha elég volt felütnöm a könyvet, csupán két sort elolvasnom, már csóváltam is a fejem: „A fenébe, hogy lehet ennyire igaza?!” Mellbevágó soraival szinte kijózanító kérdéseket vet fel. Pontosan erre volt szükségem most, és a legjobb az egészben, hogy bármikor felüthetem ezt a könyvecskét, mert akárhol nyitom ki, egy-egy gondolatmenet és elmélkedés nem hosszabb egy rövid bekezdésnél, mégis megfogja az egész élet kvintesszenciáját, ezáltal máris helyre rántja az agyamat és a lelkivilágomat. Még akkor is, ha nem értek egyet az összes gondolatával; elérte a célját, megtanított szelektálni a vélemények között.
Egyszerűen felvidított! Sokkal tisztábban látok. Volt olyan gondolat ebben a könyvben, amit már most idézni tudnék, mert igyekeztem bevésni a fejembe, hogy mindig ott legyen „kéznél”. Úgy vélem, felbecsülhetetlen értékű segítséget és útmutatást kaptam, valamint újabb megerősítést, hogy igenis érdemes nyitottnak lennem a filozófiára.
Szóval 999 forintért vettem. Azzal, hogy elolvastam, visszaigazolást és magyarázatot kaptam az értékrendemmel és a gondolatvilágommal kapcsolatban. Ez a durva.
Avagy, Marcus Aurelius stílusában: elmélkedj gyakran és állandóan az írott szó és a könyvek értékéről!

1 hozzászólás
sebzek>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Marcus Aurelius, éveken át írta saját magának az intelmeit, hol így, hol úgy fogalmazva, de az alapvető értékektől nem eltávolodva. Mindezt úgy, hogy ő volt a Római Birodalom uralkodója. Az utolsó nagy császár, ami szomorúan hangzik, hiszen a helyes utód kiválasztását kivéve jól vette az akadályokat. Egy szép adalék a történetéhez, és egy intő példa arra, hogy a hibákat nem lehet elkerülni (ahogy ő is mondaná), viszont egy ilyen helyzetből a következő generációk rengeteget tanulhatnak (már ha nem hamisítják meg a történelmet). A kötet legnagyobb erénye a hitelesség és kitartás mellett a helyes értékek ismerete. A leírtak erkölcsileg végig egyenesek, és értelmesek maradnak. A cselekedeteit belső késztetés alapján veti papírra, és nem ferdíti őket a korszellem szerint, vagy az uralkodásának döntéseit magyarázva. Az erény számára egy lehetőség, számtalan másik ösvény között, ami mellett letette a voksát, mert ennek látta a legtöbb értelmét. Sok alkalmazott istenítené a főnökét, ha az ilyen naplót vezetne. (Mostanában olvastam a Nagy Gatsby-t, ahol hasonló makacssággal van letéve egy irány. Ott a főszereplő másnak látta értelmét.)

Érdekes még a kapcsolata az Istenekkel. A világképének legfőbb oszlopa a felsőbb hatalom igazságosságába vetett hit. Az, hogy minden terv szerint, céllal létezik. Mégis mekkora véletlen lehet az, hogy léteznek madarak, akik az égen cikáznak, vagy virágok, amik a napból erőt gyűjtve kibontják szirmaikat, vagy méhek, akik a táplálékszerzésükkel őket szolgálják. Ő ezt az Istenek asztalára pakolja a hálájával kísérve.

3 hozzászólás
Nuwiel P>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Amikor még az iskola padjait koptattam, mire elkezdődött a tanév, én már elolvastam a történelemkönyveimet. A rómaiak a kedvenceim közé tartoztak (naná, melyik fiú ne akart volna római legionárius lenni, mielőtt eljutott volna a lovagokig?), különösen Marcus Aurelius. A filozófus császár képe elég jól megragadt bennem, nagy híve lettem volna, ha egy korban élünk.

Az Elmélkedések felénél olyan érzésem volt, hogy kezd önismétlésbe fulladni, mintha a tizenkét könyv igazából egy lenne, csak itt-ott másképp megfogalmazva. Majd pár oldal múlva már arra gondoltam, hogy ha lennének dátumok is a könyveknél, akkor valószínűleg igazolnák a gyanúmat, hogy azért hasonló annyira a legtöbb gondolat, mert sikerült tartania magát azokhoz az elvekhez, amiket leírt, következetes volt, és a többi. Nem mondom, hogy mindenben egyetértek vele, de többségében szimpatikus gondolatai vannak, szívesen elbeszélgetnék vele.

2 hozzászólás
Lunemorte P>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Érdekes, hogy ennek a szerzőnek műve igazán időtálló. Aki most előveszi ezt a könyvet, éppen olyan sok aktualitást találhat a műben, mint aki majd ezer év múlva olvassa el. Illetve ezt csak feltételezem már. :)
Sok gondolata van a szerzőnek, melyek közül számossal egyet értek vagy inkább megfontolok. Van 1-2 olyan is persze, amivel nem értek egyet. Néha már untam is ezt az egészet, ezek miatt vonok le egy csillagot. Egyébként érdemes ezt is elolvasni szerintem.

morin5>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Az időszámításunk szerint 180-ban elhunyt római császár gondolatainak szó szerinti idézeteiből ügyes vágásokkal kreálni lehetne egy amolyan „16 tipp, hogy miként élj önazonos életet” című (az átlagnál értelmesebb) cikket, anélkül, hogy bárki észrevenné, hogy a szöveg nem kortárs.

Egyszerre meghökkentő és megnyugtató a tény, hogy ezer évek ide vagy oda, a környezet változik, az ember nem.

CaptainV IP>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

A legtöbb, amit nyertem ez által a könyv által, hogy világossá vált, hogy az ókori Rómában is hasonló módszerekkel keresték az egyensúlyt és a nyugalmat, mint napjainkban. New age, agykontroll, keleti módszerek, Marcus Aurelius – mind azt mondja, hogy első sorban magadat tedd jobbá, magadban keresd azt a változást, amit magad körül akarsz látni, te csak akkor lehetsz igazán boldog, ha megtettél mindent a köz boldogságáért, hiszen egyek vagyunk, stb. Szép gondolatok, hajlok afelé, hogy igazak is lehetnek, csak hát mind tudjuk, milyen nehéz ezt a mindennapokban szem előtt tartani. Mindegy is, a fő üzenet az, hogy relax és keresd meg azt, amibe szívesen fekteted az energiádat, valamint ne árts, ezzel pedig maximálisan egyet tudok érteni. Igaz, szerintem egy kicsit több hévre és tűzre van szükség a haladáshoz, mint amennyit Marcus egészségesnek tart, de ezen nem fogok már vitatkozni.

anemona P>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Erről hogy nem hallottam eddig? És most is csak „véletlenül” került a kezembe. Szégyen.
Elképesztő. Füveskönyv, A Most hatalma és nagyon sok bölcsesség egy könyvben. Letisztult és szép igazságok. Hiába ókori, fényévekkel előttünk jár a szellemisége.
Első olvasás után ennyit tudok mondani. Biztos, hogy még sokszor visszatérek hozzá.

monseigneur>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Marcus Aurelius filozófiája nagyon nem egyezik az én gondolkodásommal. Jobban hiszek a személyiség és az individualizmus erejében, mint a filozófus császár, aki azt tanácsolja, hogy minden tettedet rendeld alá egy olyan képlékeny, és kultúránként változó dolognak, mint az erényesség. Szóval nem okozott nagy filozofikus felfrissülést, mégis élveztem olvasni, hiszen az Elmélkedések a római identitás egyik legtündöklőbb foglalata. Marcus Aurelius letisztult stílusban ír a bátorságról, a mértékletességről, a becsületről és a kitartásról. Ilyen és ehhez hasonló elvekre alapozták Rómát a város első urai. És ha mi ma elolvassuk Marcus Aurelius sorait, egy kicsit többet érthetünk meg a történelem egyik legnagyobb birodalmából.

balazs>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

A sztoikus filozófia egyre népszerűbb, sok az új könyv, blogbejegyzés a témában, még egy sztoikus podcastbe is belebotlottam nemrég. Rohanó világunkban, a sok bizonytalansággal körülvéve nem rossz ötlet valami régi, jól bevált recepthez visszanyúlni.

Ami Marcus Aureliust érdekessé teszi, az az, hogy ő volt a „filozófus császár”, tehát feltételezhető hogy az elmélkedés mellett kőkemény élettapasztalatokra és emberismeretre is szert tett élete során. Mellette szól még, hogy könyve kiállta az idő próbáját, illetve hogy rövid és emészthető.

A könyv egy része egyfajta világmagyarázat a páralélekről, vezérlő értelemről, a testről meg a világanyagról. Ezekre én annyira nem figyeltem oda, annál inkább a császár életfilozófiájára. Bölcsességei inkább önmagának szóló „emlékeztetőknek” tűnnek, sokat ír az elmúlásról, a körülmények elfogadásáról. Személyiségfüggő hogy valakihez utat találnak-e ezek a gondolatok.

Személy szerint praktikus bölcsességekre vágytam, amikkel vissza tudom nyerni a lelki békémet ha tömeg van az IKEA-ban, vagy üvölt gyerek, illetve amiket napi cirka 10 percnyi olvasási időben kicsit csócsálni lehet. Ilyenekből nem túl sokat kaptam, ami lehet alkati kérdés is: csak most jöttem rá, hogy a pár soros bölcsességek helyett inkább a vers az a forma ami szűk időkeretben és később is előhívható módon képes megemelni a hangulatomat…

kratas P>!
Marcus Aurelius: Elmélkedések

Bölcs gondolatok és mennyire aktuálisak és megfontolandóak lennének minden időben.
Az egy csillag levonás azért van csak, mert gyűlölöm az ilyen 'majd én megmondom a tutit, hogy hogyan kellene gondolkodnod' típusú könyveket, mert véleményem szerint ezekre egy gondolkodó embernek nincs szüksége, ezekre rá kell hogy jöjjön mindenki magától.
Szóval ez nem az író és nem a könyv hibája, hanem az enyém, elnézést érte.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Mi a mesterséged? Hogy jó ember légy!

222. oldal, Tizenegyedik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: mesterség
7 hozzászólás
Sli P>!

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál ilyesmi után vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen módodban áll, mikor csak akarsz, önmagadba visszavonulnod. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul, vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, akinek olyan a belső világa, hogy annak szemléleténél azonnal beáll a teljes lelki béke. A békesség ez esetben azonos a lélek harmóniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást s újhodjál meg lélekben.

48. oldal, Negyedik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

4 hozzászólás
Sli P>!

Reggel, ha nehezedre esik a felkelés, gondolj tüstént rá: «Arra ébredek, hogy mint ember munkálkodjam». Rosszul esnék-e annak végzésére indulnom, amiért születtem, aminek kedvéért a világra jöttem? Vagy arra rendeltettem-e, hogy párnámon heverészve melengessem magam? – Mindenesetre ez élvezetesebb! – Hát élvezetre születtél-e? Általában: tétlenségre-e, vagy tevékenységre? Nem látod-e, hogy a növények, a verebek, a hangyák, a pókok, a méhek megteszik a magukét és a maguk részével hozzájárulnak a világ harmóniájához? S te nem akarsz emberi kötelességeidnek eleget tenni? Nem sietsz a természetedtől kijelölt cél felé?

72. oldal, Ötödik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Sli P>!

Ne fecséreld el élted hátralevő részét másokról való képzelgésekben, hacsak ezeket valami közhasznú célra nem vonatkoztatod. Bizony mondom, más kötelességed látja kárát. Mert, ha azon töröd a fejed, mit is csinál ez és ez, miért csinálja, mit beszél, mit kíván, min mesterkedik? – minden ilyen megzavar és elvon téged saját vezérlő értelmed figyelmes szolgálatától. Zárj ki tehát gondolataid köréből minden ötletszerűt, minden hiábavalóságot, még inkább minden hiuságot és rosszindulatot.

36. oldal, Harmadik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Lunemorte P>!

Ilyen emberek között híresnek lenni micsoda üres semmiség!

2 hozzászólás
Lunemorte P>!

Hogyan is vehetné el valaki tőlünk azt, ami nem is a mienk?

NLaci_21>!

Az emberi élet tartama pillanat; az anyag változó, az érzékelés homályos; egész testünk összetétele könnyen romlandó; a lélek ide-oda kapkodás; a szerencse kifürkészhetetlen; a hírnév bizonytalan. Egyszóval: minden testi dolog rohanó vízfolyás, minden lelki jelenség álom és ködkép, az élet harc és számkivetés, az utókor dicsérete feledés. Mi hát a biztos vezető?

10. oldal, Második könyv

Sli P>!

Szoktasd magadat hozzá, hogy más beszédére a legpontosabban figyelj s mintegy helyezd át magad a beszélő lelkébe.

118. oldal, Hatodik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: beszéd

Hasonló könyvek címkék alapján

Demosthenes: Demosthenes beszédei I-II.
Parmenidész: Töredékek
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Menandrosz: Ítéletkérők
Hésziodosz: Munkák és napok
Gennádiosz Szkholáriosz: Petrus Hispanus mester logikájából
Arisztotelész: Τα μετά τα φυσικά / Metaphysica
Dér Terézia – Nótári Tamás: Exemplaria Graeca
Kapitánffy István: Kapitánffy István válogatott tanulmányai
Diószegi György – Diószegi Krisztina: Adalékok az 1848–1849 évi dicsőséges szabadságharc tisztikara görög eredetű hőseinek arcképvázlatához / Στοιχεια των ελληνικης καταγωγης αξιωματικων της ουγγρικης επανάστασης του 1848-49