Marco ​Polo utazásai 19 csillagozás

Marco Polo: Marco Polo utazásai Marco Polo: Marco Polo utazásai Marco Polo: Marco Polo utazásai Marco Polo: Marco Polo utazásai Marco Polo: Marco Polo utazásai Marco Polo: Marco Polo utazásai

Marco ​Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti – egyszóval egyetemes emberi… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Téka, Világjárók – Klasszikus útleírások

>!
Könyvmíves, Budapest, 2008
398 oldal · ISBN: 9789639778788 · Fordította: Vajda Endre
>!
Osiris, Budapest, 2003
506 oldal · ISBN: 9789633895160 · Fordította: Vajda Endre
>!
Kriterion, Bukarest, 1986
318 oldal · ISBN: 9630735679 · Fordította: Réz Ádám · Illusztrálta: Josef Lada

3 további kiadás


Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Kolumbusz Kristóf

Helyszínek népszerűség szerint

Tibet · Kína · Örményország · Vietnam


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Olympia_Chavez P
Marco Polo: Marco Polo utazásai

Marco Polo útleírása a korabeli olvasó számára, minden bizonnyal kuriózum, egzotikus izgalom volt, melyben kikerekedett szemmel olvashatott a közönség, a tatárokról, a nyomorult* bálványimádókról és szaracénokról, és a rengeteg különleges állatról és növényről. Még akkor is, ha sok mindent nem hittek el belőle, – ezért is nevezték el a művet Il Milione, „Az Egymilliónak” , utalva a benne olvasható képtelenségek számára. S ugyan vannak értékei a könyvnek, de a mai olvasót már sokkal kevésbé hozza lázba. A kelet-ázsiai részt leszámítva, nem sok érdekes, írástechnikailag értékes részbe botlunk, szinte egy sémát követve számol be a különböző tartományokról: a nép saját nyelvét beszéli, a kán uralma alatt áll és adót fizet neki, fizetési eszköze ez és ez, vallása meg emez, és néhány mondattal a fő kereskedelmi cikkekkel le is zárja. Messire Marco nem a történész szemével utazta végig Ázsiát spoiler, hanem a keresztény velencei kalmárokéval, így ezt nem is róhatjuk fel neki. Ennek ellenére időnként meglepően érdekes és alkalmanként humoros írással lep meg, ez persze a mű összességét nézve biztosan nem szándékos, de pont elég ahhoz, hogy kizökkentse az olvasót a monotóniából és könnyezve nevessünk a zangibári** férfiak kinézetét érintő megfigyelésen, vagy a rossziai*** hidegről szóló pikáns történeten.

Mindenesetre tény, hogy messire Marco hazatérése után Velence egyik leggazdagabb embereként élte életét, a Rustichello által leírt kalandjainak pedig óriási hatása volt a földrajztudományra, a történelemre és az irodalomra. Katalizátorként hatott Európa vállalkozó kedvű felfedezőire.

* Ez Marco Polo szóhasználata, amit igen gyakran alkalmaz, érzékeltetve azt amit később több helyen példákkal is alátámasztani igyekszik, ti. hogy miért és mennyivel jobbak a keresztények MINDENBEN, mint a muszlimok, vagy a más vallásúak. Jó jó, persze a keresztes háborúk korában ez nem róható fel egy taljánnak.
spoiler
** Zanzibár
***Oroszország

>!
Kovács_Laci
Marco Polo: Marco Polo utazásai

Nagy kedvencem (Osiris kiadása), örülök, hogy egy szemináriumon magam választhattam témámnak.
Útleíráshoz képest meglepően pontos képet adott a XII. század végének, és a XIII. század elejének közel-keleti, és ázsiai valóságáról. Csak azt mondta tollba, amiről maga is merte állítani, hogy valóság.
Kereskedőhöz méltóan lépten-nyomon árakat ad meg. Nagyon pontosnak találták a kutatók a különböző termékek árait, és egyéb kereskedelmi vonatkozású leírásait (kínai papírpénz).
Ami pontatlan, az az arab és perzsa ismerőseitől hallott sok mese. Akkor ferdített csak az igazságon szánt szándékkal, ha saját keresztény hitét sértette valami, például Buddha élettörténetének csonka, pejoratív lezárású változatával. Én megbocsátom neki, mert kora gyermeke volt, és ehhez képest elismerően nyilatkozik a buddhista szerzetességről.
Ajánlom akár szórakoztató olvasmánynak is. A Kelet egy őszinte, középkori, európai ember szemével.

>!
Nokimaki
Marco Polo: Marco Polo utazásai

Sajnos, azt kell mondanom, hogy csalódás volt. Nagy lelkesedéssel álltam neki, de a sok ismétlődés, az elnagyolt leírások, a túlzások hamar elvették a kedvemet… Pedig olyan jó is lehetett volna…

>!
AnitaZoé P
Marco Polo: Marco Polo utazásai

Biztos, hogy a korabeli emberek nem is hitték el, hogy van ilyen. Ázsia meseszép vidékeit járhatjuk be Marco Polo, édesapja és nagybátyja segítségével. Még XXI. századi szemmel is hihetetlen és túlzónak tűnik néhány dolog.
Maga a leírás érdekes, jó stílusban íródott.

>!
petitrenard
Marco Polo: Marco Polo utazásai

Ez nem útleírás, hanem leltári jegyzék! Borzasztóan szenvedtem vele, pedig nagyon szeretem az útikönyveket. Értem én, hogy egyedülálló a maga nemében, és épp ezért kapta meg tőlem az egy egész csillagot, semmi másért. Bár megtartom a kötetet, de nem fogom ráerőltetni a gyerekeimre.


Népszerű idézetek

>!
Olympia_Chavez P

A georgiai határ felé egy olajhoz hasonló forrás buzog fel a földből nagy bőséggel, olyannyira, hogy egyszerre száz hajórakományt lehetne vele megtölteni. Ez az olaj étkezéshez nem használható, de jól ég, és amellett alkalmas rühes emberek és tevék bedörzsölésére, mert elmulasztja a fekélyeket és kiütéseket. Az emberek messze földről eljönnek az olajért, mert a környező országokban olaj sehol sem található.

56. oldal, Első könyv, 3. fejezet - Nagy Örményország leírása (Gondolat, 1963)

Kapcsolódó szócikkek: gyógyítás · kőolaj · Örményország · teve
9 hozzászólás
>!
Olympia_Chavez P

Most pedig azt mondom el, hogy utazás előtt miképpen vizsgálják meg, vajon egy hajó szerencsével jár-e, vagy sem. A hajó legénysége vesz egy fűzfavesszőfonadékból készült nagy lapot, s ennek minden sarkára és minden oldalára egy kötelet köt, vagyis összesen nyolc kötelet, melyek egy közös kötélben futnak össze. Aztán fognak egy hülye, vagy holtrészeg embert, és rákötik a fonadékra; józan vagy értelmes ember ugyanis nem kockáztatna meg ilyet, mert a próbát viharos szélben végzik el.
A fonadékot a szél ellenében állítják, mely azt az emberrel együtt égbe ragadja. Ha a levegőben a fonadék oldalt billen, megrántják a tartókötelet, hogy ismét egyenesen álljon, s a kötélen is eresztenek egyet, így a fonadék emelkedik. Ha újra bukik, megint rántanak a kötélen, hogy újra emelkedjék, s még hosszabb kötélre veszik; ha a kötél elég hosszú, a fonadék olyan magasra felszáll, hogy látni is alig lehet. A próba értelme ennyi: ha a fonadék egyenesen repül fel az égbe, a hajó melynek kedvéért a kísérletet végezték, gyorsan és szerencsésen teszi meg útját; amire a kereskedők tüstént elfoglalják benne helyüket. De ha a fonadék lenn marad, egyetlen kereskedőnek sincs kedve erre a hajóra szállni, mert véleményük szerint nem ér célba, és sok baj éri útközben; úgyhogy abban az évben a hajó ki sem mozdul a kikötőből.

285. oldal, III. könyv, 1. fejezet - Manzi kereskedelmi hajói, melyek az Indiai-tengeren úsznak

Kapcsolódó szócikkek: hajó · jóslás · Kína · részegség
11 hozzászólás
>!
Olympia_Chavez P

A városok népe különös szokást követ a házasságban; rögtön elmondom milyet. Az ország egyetlen férfia sem venne feleségül semmi áron olyan lányt, aki szűz, mert azt mondják, a nő semmit sem ér, amíg nem volt jó néhány férfinak ágyastársa. És valóban, úgy tartják, hogy az olyan nőt, akinek még nem volt dolga férfival, rossz szemmel nézik az istenek; nem törődnek tehát velük, sőt kerülik őket; viszont azokat, akikre isteneik kegyes szemmel néznek, kívánják és szeretik.
(…) Az a szokás dívik náluk, hogy mikor utasok érkeznek más országból, és sátrat vernek valamelyik tanya vagy falu közelében, mert a bennszülötteknél nem szívesen vesznek szállást, a helység öregasszonyai felkészülnek, magukkal viszik eladó hajadon lányaikat és azok lányismerőseit, az áthaladó idegen elé járulnak, és rimánkodnak, hogy itt-tartózkodása idejére vegye magához együtt hálásra azt a fiatal nőt, amelyik megtetszik neki.

209. oldal, II. rész, 45. fejezet - Tebet tartományról

Kapcsolódó szócikkek: házasság · Tibet
1 hozzászólás
>!
Szürke_Medve P

Tudjátok meg, hogy akik mégis elvetődtek a még délebbre fekvő nagyszámú szigetekre, melyeket a hajók az erős tengeráram miatt saját önszánjukból már nem látogatnak, azt beszélik, hogy arra találhatók a rettentő griffmadarak, helyesebben: dél felől szállva ott bizonyos évszakokban megjelennek. Leírásuk azonban teljességgel különbözik a mi történeteink és képeink ábrázolásától, melyeken félig madárnak, félig oroszlánnak tűnnek. Mert azok a személyek, kik arra jártak és látták őket, úgy mesélték el messire Marco Pólónak, hogy mindenképpen földi madarak: két lábuk van, sashoz hasonlítanak, csupán roppant nagyok; akkorák, hogy kiterjesztett szárnyuk harminc lépés, tollaik pedig tizenkét lépés hosszúak, és testük vastagsága is ezzel arányos. Olyan erősek, hogy karmaikkal az elefántot is elbírják, felviszik a magasba és leejtik, hogy összezúzódjék. Miután így megölte, a griff lecsap rá, és kedve szerint lakmározik belőle, így hát nem is tudom biztosan, vajon valóban griffről van-e szó, vagy pedig más nagy madárfajtáról. De azt biztosra vehetitek, hogy nem felerészben oroszlánok és madarak, mint történeteink eladják, mert alakjuk sas, csupán mérhetetlenül nagyok.
Ezt állítják ama hajósok is, akik saját szemükkel látták ezeket a madarakat.

A Nagy Kán kutatókat küldött, hogy járjanak utána a különös dolognak. A küldöttségnek fel kellett továbbá kutatnia egy másik csoportot is, amely idejött, de fogságba esvén nem tudott visszajutni; mind a két társaság visszatérésekor rengeteg csodálatos dolgot mesélt a Nagy Kánnak ama különös szigetekről és az említett madarakról. Úgy mesélik, hogy elhozták a Nagy Kánnak ama ruk madár egy tollat, mely, miként jómagam, Marco Polo is megnéztem, kilencven arasz hosszú volt, míg a toll száras részének két tenyér a kerülete, ami valóban
csodálatos. A kánnak nagy gyönyörűsége telt benne, és megajándékozta azokat, akik hozták….

De térjünk vissza még egy kissé a griffmadárhoz. A szigetlakók csak ruknak hívják, más nevét nem ismerik; hogy milyen valójában a griff, arról mit sem tudnak. Én azonban úgy vélem, ha igaz, amit nagyságáról mondanak, csak ez lehet a griff, és semmi más.

33. Fejezet - Madeigaszkár szigetéről

1 hozzászólás
>!
Nokimaki

Egyes tatárok elismerik Krisztus Urunkat, azonban gőgös úrnak tartják, mert nem hajlandó közösködni más istenekkel, hanem az egész világon mindenki felett uralkodni akar.

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus
>!
Olympia_Chavez P

Az egész nép, vagy legalábbis nagy része bőrén tűvel szúrt jeleket visel, melyek oroszlánokat, sárkányokat, sasokat, darvakat és tudom is én, micsodát ábrázolnak, és ezek a képek úgy beleevődtek a bőrbe, hogy többé ki nem törölhetők. Ilyen jelekkel van tele arcuk, mellük, nyakuk, karjuk, kezük, hasuk is, egyszóval az egész testük; úgy csinálják, hogy először a kliens ízlése szerint való figurákat feketével rárajzolják az egész testre. Ezután kezét, lábát összekötözik, és két vagy három segéd megfogja; a mester pedig, kinek ez egyetlen foglalkozása, öt tűt vesz elő, melyek négyszög alakban vannak megerősítve, az ötödikkel a középen; ezekkel mindenhová odaszúr, ahol rajz van; közvetlenül ezután tintát öntenek a szúrásokra, amitől az előrerajzolt ábra megjelenik. Munka közben a kliens úgy szenved, hogy az felér a purgatórium kínjaival. Mégsem mondana le róla, mert ezt az előkelőség jelének tekintik, és azt csodálják legjobban, aki leginkább eléktelenítette magát. Sokan bele is halnak a festésbe, mert közben túl sok vért veszítenek.

229-230. oldal, II. rész, 56. fejezet - Beszámoló Kaudzsigu tartományról

Kapcsolódó szócikkek: tetoválás · Vietnam
>!
ppayter

A sevillai Columbiana-könyvtárnak pedig féltve őrzött kincse az az Il Milione-kötet, amelyet világtörténelmi útjára Kolumbusz Kristóf vitt magával és széljegyzetelt észrevételeivel, kétségeivel és ujjongó megjegyzéseivel. Ez a példány Kubilájt mint Kubla kánt, de gyakran mint Kanibát emlegeti. Kolumbusz tehát haláláig azt hitte, hogy valahol a Marco Polo leírásaiban szereplő földeken vagy azok közelében járt. A nyugat indiai szigetvilág bennszülöttjei így lesznek Kaniba alattvalói, azaz kannibálok.

14-15. oldal - Milliók könyve-milliókról (Dáné Tibor bevezetője)

Kapcsolódó szócikkek: kannibál · Kolumbusz Kristóf · Kubiláj kán · Marco Polo

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Julianus barát és Napkelet fölfedezése
Colin Falconer: A selyemút
Jean-Pierre Montcassen: Szamuráj és gésa
Dzsingizkán nyomában
Györffy György (szerk.): Napkelet felfedezése
Fabian Lenk: Marco Polo és a Titkos Szövetség
A mongolok titkos története
D. Nagy Éva – Balázs Dénes – Sebes Tibor (szerk.): Ázsia
Nick Middleton: Extrém kalandok a selyemúton
Kesselyák Péter: Túl a Kínai Nagy Falon