A katolikus Egyház történetével párhuzamos az istentelen, erkölcstelen sátáni erők alattomos, szüntelen harca a katolikus Egyház és a krisztusi erkölcs ellen. Évszázadról évszázadra más-más formában, de mindig megújult és kifinomultabb módszerekkel törnek Krisztus alapította egyetlen Egyházra és híveire. Az évszázados harcban a második világháborúig csak kisebb-nagyobb részeredményeket sikerült elérniük, de a keresztény erők veresége a liberálisokkal és kommunistákkal szemben a világháborúban meghozta a lehetőséget, hogy a bomlasztó, romboló tevékenységüket az Egyházba hatolva, immár két fronton, belülről és kívülről folytassák.
A Második Vatikáni Zsinat alkalmával a belső modernista-liberális erők külső szabadkőműves testvérek segítségével a zsinati atyákra erőszakolták kétértelmű liberális határozataikat, amelyek modernista-progresszista értelmezésben már kimerítik az eretnekséget, valamint a vallási élet lezüllesztéséhez és gyakran a hit elvesztéséhez vezetnek. Amit az… (tovább)
Nyílt levél a tanácstalan katolikusokhoz 1 csillagozás
Enciklopédia 3
Kedvencelte 3
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 6
Népszerű idézetek
Nem lehet a szeretetre hivatkozva elvfeladásra buzdítani, mert az igazi felebaráti szeretet azt kívánja meg, hogy felebarátaink igazi javát akarjuk, és nincs nagyobb, értékesebb valódi jó az igazságnál.
24. oldal, Tudós-Takács János: Marcel Lefebvre és a teológia neo-modernista válsága. (Gede Testvérek, 2003)
A modernisták – a protestánsokhoz hasonlóan – kiemelték az evangéliumokból azt a mondatot, amit érdekükben állónak láttak: „Ne ítéljetek!” De nem számoltak azzal, amit rögtön utána az Úr mondott: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól… Gyümölcseikről ismerhetitek meg őket.” A katolikus embernek nem szabad meggondolatlanul megítélnie testvérei hibáit, személyes cselekedeteit, de Krisztus megparancsolta a hite megőrzését, és hogyan lehetne ezt teljesíteni, ha nem néznénk kritikusan, amit olvasni vagy meghallgatni elénk adnak?
123. oldal (Gede Testvérek, 2003)
A következő érvet hangsúlyozzák a terrorizált hívek felé: „Ti a múlthoz kapcsolódtok, maradiak vagytok, éljetek a magatok korában!” Egyes bizonytalanok nem tudják, mit feleljenek, pedig a válasz könnyű: itt nincs múlt, jelen vagy jövő, az Igazság minden időre szól, az Igazság örök.
179. oldal (Gede Testvérek, 2003)
Lefebvre érsek tudatosan szembe akart szállni az Egyházba trójai falóként belopakodott modernista-liberális-progresszista teológusokkal és szellemiségükkel. Magatartása nemcsak teológiai hitvallás volt, hanem antiliberális politikai állásfoglalás is, és mint ilyen, eleven cáfolata annak a megalapozatlan vélekedésnek, hogy annak, aki a liberalizmussal szembeszáll, szakítania kell a keresztény világnézettel. Éppen ellenkezője igaz: a keresztény hagyományhoz, a dogmákhoz való hűség együttjár a liberalizmus elutasításával.
21. oldal, Tudós-Takács János: Marcel Lefebvre és a teológia neo-modernista váltsága. (Gede Testvérek, 2003)
Azért gondoljuk kötelességünknek az engedetlenséget és a Hagyomány őrzését, mivel a zsinatot követő reformok és törekvések veszélyeztetik a hitünket. Tegyük itt hozzá: az a legnagyobb szolgálat, amit tehetünk az Egyháznak és Péter utódjának, hogy elutasítjuk a megreformált, liberális Egyházat. Jézus Krisztus, Istennek emberré lett Fia nem liberális és nem reformálható.
183. oldal (Gede Testvérek, 2003)
Ahogy Schillebeeckx később fogalmazott: „Kétértelmű kifejezéseket alkalmaztunk a zsinaton, és tudtuk, hogy később mit fogunk azokból levonni.”
10. oldal, Tudós-Takács János: Marcel Lefebvre és a teológia neo-modernista válsága (Gede Testvérek 2003)
Néhányan a szememre vetik, hogy sötéten látom a helyzetet, egyfajta mogorva önelégültséggel rosszalló tekintetet vetek egy fejlődési folyamatra, ami – minden egybevetve – logikus és szükségszerű. De maga a pápa, aki a II. Vatikáni Zsinat lelke volt, állapította meg sok alkalommal a bomlást, amelyről szomorúan beszélek. VI. Pál 1969. december 7-én ezt mondta: „Az Egyház nyugtalan, önkritikus órája ez, amelyet még önpusztításnak is nevezhetnék. Mintegy heveny és bonyolult belső összeomlás ez. Mintha az Egyház önmagát verné.”
A következő évben bevallotta: „Számos területen a zsinat mind ez ideig nem adott megnyugvást, hanem inkább olyan problémákat okozott, amik nem alkalmasak Isten országának megerősítésére az Egyházban és a lelkekben.” 1972. június 29-én így kiáltott fel: „A Sátán füstje néhány repedésen át behatolt Isten templomába, utat tört magának a kétség, bizonytalanság, problémázás, nyugtalanság, elégedetlenség, szembeszegülés… A kétség belépett a lelkiismeretünkbe.”
145. oldal (Gede Testvérek)
A liberális katolikusok valóban forradalmi állapotot teremtettek meg. Egyikük, Doubs szenátora, M. Prelot ezt írja a könyvében (Le Catholicisme libéral, 1969.): „Másfél százada harcolunk azért, hogy nézeteink felülkerekedjenek az Egyházon belül, és eddig nem sikerült. Most végre eljött a II. Vatikáni Zsinat, és diadalmaskodtunk. Ezentúl a liberális katolicizmus tételei és elvei véglegesen és hivatalosan el vannak fogadva az Anyaszentegyház által.”
154. oldal (Gede Testvérek, 2003)
Hasonló könyvek címkék alapján
- XVI. Benedek pápa: Deus caritas est ·
Összehasonlítás - Peter Kreeft – Ronald K. Tacelli: A katolikus hitvédelem kézikönyve ·
Összehasonlítás - Szalézi Szent Ferenc: Szalézi Szent Ferenc szive ·
Összehasonlítás - Szalézi Szent Ferenc: A boldog esztendő ·
Összehasonlítás - Szalézi Szent Ferenc: Theotimus I-II. ·
Összehasonlítás - Louis Bertrand: Sanguis Martyrum ·
Összehasonlítás - B. Élthes Eszter: A pokol országútján ·
Összehasonlítás - Lisieux-i Szent Teréz: Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza 97% ·
Összehasonlítás - A Katolikus Egyház Katekizmusa ·
Összehasonlítás - Diós István (szerk.): A szentek élete I-II. ·
Összehasonlítás