Marc Vernet könyve, A hiány alakzatai: A láthatatlan és a mozi az Apertúra on-line folyóirat gondozásában készülő Apertúra Könyvek második köteteként jelent meg. A könyv műfaját tekintve bizonyos filmi jelenségek (a szerző alakzatoknak nevezi ezeket) filmelméleti igényességű definiálása és ezen alakzatok mentén különféle filmek, filmcsoportok többszempontú elemzései között egyensúlyoz. Ennek köszönhető, hogy miközben a kifejezetten teoretikus érdeklődésű olvasó számára is igen tanulságosak a kamerába nézést, az úgynevezett szubjektív kamera jelenségét, vagy az egymásra fényképezést tárgyaló szakaszok, a filmelemzés és értelmezés praktikusabb szintjeinek megértésére vágyó olvasók is haszonnal forgathatják e fejezeteket.
A könyv eredetileg 1988-ban jelent meg, a szerző – amint azt a jelen kiadáshoz készült utószavában is írja – Christian Metz tanítványa, és így a filmszemiológiai iskola örököse. Ebből a szempontból különösen fontos a könyv elkészültének időpontja, vagyis az,… (tovább)
A hiány alakzatai 2 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2010
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Apertúra Könyvek Pompeji Alapítvány
Kedvencelte 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Marc Vernet: A hiány alakzatai A láthatatlan és a mozi
A szerző öt filmes „alakzatot” (filmnyelvi elemet) mutat be. Ezek „mindegyike egy-egy képi hiányt idéz meg”, ahogyan Füzi Izabella fogalmaz a bevezető tanulmányban, legyen az a közönség, a látható tér vagy akár egy szereplő hiánya. Ezeknek az alakzatoknak a megértése segíthet a filmek elemzésében, közelebb hozhatja hozzánk őket, nagyobb rálátásunk lehet, ha több (más) nézőpontból is megvizsgálunk egy-egy filmet, egy-egy jelenetet. Mindegyik alakzat különböző, újabb és újabb nézőpontot tár fel.
A kamerába nézés például bevonja a közönséget a filmi világba és elmossa a film fikciós tere és a közönség valós tere közötti határokat, az innen vagy a kamera tekintete, ami keretet ad, egyúttal a kamera látószögén kívül eső tereket is megképezi, melyek léte (vagy nemléte) újabb kérdéseket vet föl. Az egymásra fényképezés (pl. áttűnés) technikájának és filmnyelvi szerepének vizsgálatakor nemcsak gótikus horrorokat, de fényképeket és plakátokat is elemez. Az utolsó kettőnél nem annyira formai-technikai elemről, mint inkább tartalmiról beszélhetünk: a Holt lelkek portréja c. fejezetben olyan filmeket (főleg irodalmi alkotások filmes adaptációit) vesz sorra, melyekben valamilyen szerepe van egy képnek (portré, festmény, plakát), a női főszereplő szemszögéből. Pszichoanalitikus olvasattal indít, de más szempontokat is figyelembe vesz (pl. a társművészetek szempontjait: film és festészet kapcsolatát.) Elsősorban Hitchcock A Manderley-ház asszonya c. filmjére koncentrál, de más filmek is szóba kerülnek.
Az utolsó részben az Egy levél három asszonynak c. film szoros olvasatát kapjuk; az egész fejezet ennek a filmnek az elemzése.
Összességében érdekes kötet, nekem a kamera tekintetéről és a festészet és film kapcsolatáról szóló fejezetek tetszettek leginkább, no meg Füzi Izabella bevezető tanulmánya, amit mindenképpen érdemes elolvasni a többi előtt, hiszen (azon túl, hogy ad egy érdekes elemzést az Alkonyat-széria második részének egyik álomjelenetéről) bevezeti a szerző által használt terminológiát, és így később sokkal könnyebb Vernet szövegeiben elhelyezni ezeket a kifejezéseket, megérteni a gondolatmenetét.
Népszerű idézetek
Dorian Gray arra példa, miként kebelezi be a festmény a szereplő lényét abban a hagyományban, amely szerint a kép (visszatükröződés, tükör, árnyék, fénykép) a modell lelkét ragadja meg, így kettőzve meg az elbeszélés munkáját, amelyről azt feltételezzük, hogy anyagát a valóságból meríti. E hagyományt kigúnyoljuk az úgynevezett primitív népeknél, hogy aztán örömet szerezzen a fikcióinkban, és hogy meglepetten kiáltsunk fel igazolványképünk láttán.
134. oldal - Holt lelkek portréja
Marc Vernet: A hiány alakzatai A láthatatlan és a mozi
→ |
---|
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. ·
Összehasonlítás - Szergej M. Eisenstein: Válogatott tanulmányok ·
Összehasonlítás - Király Jenő: Frivol múzsa I-II. ·
Összehasonlítás - Walter Murch: Egyetlen szempillantás alatt 92% ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos: Tarkovszkij 92% ·
Összehasonlítás - Király Jenő: A fantasztikus film formái ·
Összehasonlítás - Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája ·
Összehasonlítás - Szabó Z. Pál: Lázadás a halál ellen ·
Összehasonlítás - Király Jenő: Karády mítosza és mágiája ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint: A modern film irányzatai 90% ·
Összehasonlítás