Amerikai ​lázadó 21 csillagozás

Clint Eastwood élete és filmjei
Marc Eliot: Amerikai lázadó

Clint ​Eastwood Hollywood egyik legnagyobb élő legendája, az amerikai mozitörténet számos kiemelkedő alkotását köszönhetjük neki. Eliot kíméletlen őszinteséggel ír Eastwood életének csúcs- és mélypontjairól, művészi sikereiről és bukásairól, valamint arról az izgalmas és összetett kapcsolatról, amely mesterségéhez fűzi. A szerző részletes kutatómunkát követően mutatja be, hogyan lett az egyetemről kibukott, becsvágy nélküli élvhajhászból Hollywood „szexi lázadója”, és végül minden várakozásra rácáfolva egy többszörös Oscar-díjas alkotó. A könyv kiemelt figyelmet szentel Eastwood több évtizedes, töretlenül sikeres életművének legjobb, hamar klasszikussá vált filmjeire: Egy maréknyi dollárért, Piszkos Harry, Nincs bocsánat, A szív hídjai, Titokzatos folyó, Millió dolláros bébi, Gran Torino.

A minden korábbinál részletesebb életrajz páratlan betekintést kínál Clint Eastwood magánéletébe és munkájába. A hollywoodi legenda, aki a „Névtelen férfi” szerepével vált világszerte… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Kossuth, Budapest, 2021
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635443611 · Fordította: Nimila Zsolt
>!
Kossuth, Budapest, 2021
416 oldal · ISBN: 9789635444731 · Fordította: Nimila Zsolt

Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

makitra P>!
Marc Eliot: Amerikai lázadó

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei

„Mindig is túl individualista voltam ahhoz, hogy jobb- vagy baloldali legyek.” – Clint Eastwood

A mondat második fele nélkül (de nyilván azzal együtt is), talán ez a legjelentősebb dolog, amit megtanulhatunk a Névtelen Férfi, a Magányos Lovas, Piszkos Harry alakítójáról. De az is biztos, hogy nem ebből a könyvből fogjuk megkedvelni. Legalábbis én biztosan nem.

Eastwood öntörvényűsége, hiúsága, és bosszúálló természete ugyanis nyilvánvalóvá vált a lapokról. Szexistának már csak azért nem mondanám, mert férfiakat-nőket egyformán kezelt, valami olyan hányavetiséggel, mint aki csak akkor jelenhet meg az életében, ha nem követel túl sokat tőle érzelmi szinten. Nem állítom, hogy nem lehet támogató jó barát, polgármesterségével mégiscsak vállalt közéleti szerepet, de az életrajz olvastán sokszor úgy tűnik, semmilyen elkötelezettséget nem vállal. Filmkészítőként azonban érdekes Eastwood, mind színészként, mind rendezőként, mind producerként: szerepválasztásai mögött fekvő gondolatok és célok kiemelkedő alakká, teszik, csakúgy mint szívós elszántsága és kitartása, amivel felépítette magát.

Az is egyértelmű, hogy nem szeret nyilatkozni senkinek, de legkevésbé az újságíróknak, ezért író legyen a talpán, aki tud ilyen körülmények között érdekeset alkotni. Marc Eliotnak mérsékelten sikerül. Mert az biztos, hogy rengeteg újságcikket, könyvet elolvasott, kutatott is, valahogy mégsem áll össze egy egésszé a könyv. Sokszor túlzottan mozaikos, holott az időrendi feldolgozás, bár meglehetősen unalmasnak hat helyenként, mégis egy tiszta keretet ad(hat) a könyvnek. Ennek ellenére nem tudja mégis ugrálunk az időben és az események között, az történéseknek nincs íve, a magánéleti és filmes események nem állnak össze, holott túl sok párhuzam van közöttük, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni (pl. egyik legfontosabb élettársa, a színész és rendező Sondra Locke esetében).

Másrészt zavaró az is, ahogy a rengeteg feltűnő nevet kezeli. Nyilván, Spielberget nem kell bemutatni, de túl sok olyan háttérember, producer, író, vagy csak egyszerű barát fordul meg a könyvben, akit jó lenne két szónál többel beépíteni a cselekménybe. Idegesítő, mikor egy állítólagos ősrégi ismerős a könyvnek szinte a legvégén bukkan fel, holott ennél nyilván nagyobb szerepet játsz(hat)ott Eastwood életében. off

De nem akarom nagyon bántani a szerzőt, mert ha nincs magánéleti anyag – és a színész híresen nem nyilatkozik ebben a tárgyban –, úgy nehéz könyvet írni. De akkor lehet, ennél jobban kellett volna a filmes munkásságra koncentrálni, jobban kidolgozni az egyes filmek bemutatását. Eliot érezhetően igyekezett egy fő gondolatszálra, a Névtelen Férfire és különféle iterációjára felhúzni a színész és a rendező munkásságát, de ennél sokkal többről szól számomra ez több mint 70 éves pályafutás. Eastwoodnak van mondanivalója a társadalomról, a hatalomról és benne a kisember kiszolgáltatottságáról éppúgy, mint a társadalom képmutatásáról, erről is szívesen olvastam volna (még úgy is, hogy ez nem egy filmelméleti monográfia).

Viszont felettébb érdekes, ahogy Eastwood munkásságának kritikai feldolgozását nyújtja: sokat változott a világ, hogy a fél évszázaddal ezelőtti nagyhatalmú újságírók által lenézett rendező munkássága ma már egyértelműen pozitív értékelésű. A korabeli írások hangvétele retrospektíven felettébb szórakoztató.

Kicsit széteső, de összességében érdekes betekintés ez Eastwood életébe, sok érdekességgel, különösen a korai sorozatiparról és a stúdiórendszerről, valamint a filmkészítés és finanszírozás összefüggéseiről, és arról, hogy a színész hogy lavírozott ebben felettébb sikeresen. Csak nők közelébe ne engedjük.

5 hozzászólás
nyolcadikutas>!
Marc Eliot: Amerikai lázadó

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei

Könyv, film, zene.
Ebben a sorrendben.
Hobbi, kedvtelés, szórakozás. Mondhatni: életmód.
Egy könyv mindig van a „táskámban”…
És ha a fenti háromból kettő találkozik az maga a Kánaán.
Tulajdonképpen Eastwoodon „nőttem fel”.
Sosem felejtem el, a Jó, a rossz és a csúf című westernjét a Vörös Csillag moziban láttam először. Mivel 16 éven felüliek nézhették csak meg – és a jegyszedő nénik vasszigorral szelektáltak – anyám kucsmával a fejemen vitt be a moziba, hogy magasabbnak tűnjek és ezáltal idősebbnek a koromnál.
Tátott szájjal bámultam a filmet. És úgy általában a mozit.
A Harry Calahan összes is a polcomon figyel. (Sosem fogom eladni. :-))
Szóval Eastwood maga az amerikai film. Egy ikon.
És a róla szóló könyv egy cseppet sem okozott csalódást. Azt kaptam, amit vártam.
Kronológiai sorrendben rengeteg információt a filmjeiről, sokkal kevesebbet az életéről és érintőlegesen rengeteg apró morzsát innen-onnan vele kapcsolatban. Gondolok itt például Burt Reynolds és a székláb esetére a Párbaj a városban című film kapcsán, vagy, hogy Eastwood (talán) amiatt indult a lakhelye polgármesteri választásán, mert tölcséres fagylalt nyalási tilalom volt az utcán. (Milyen hülye ország az!)
Nem lehet és nem is kell mindenkinek szeretni ezt az idén már 94 éves héroszt, de amit élete során felrakott a filmvásznakra az megsüvegelendő és megkerülhetetlen.
Gyakorlatilag a könyv minden sorát élveztem.


Népszerű idézetek

Raizo >!

A Z Ő ESETÉBEN talán minden más hollywoodi sztárnál jobban összefonódik a valódi és a filmes személyiség, alig lehet megkülönböztetni őket egymástól. Kölcsönösen hatással vannak egymásra, és nehéz megmondani, hol húzódik a hatás a filmbéli karakter és az azt játszó színész között.

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei

Raizo >!

Édesapám azt mondta, hogy a semmiért csak semmit lehet kapni. Minden ellen lázadoztam, de ezt sosem vontam kétségbe.

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei

STVN>!

A boldog házasságnak egyetlen titka van. Ha megtudom, mi az,
azonnal újraházasodok.
(Clint Eastwood)

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei

3 hozzászólás
Raizo >!

Eastwood a való életben is kemény legény volt, ezért nem esett nehezére olyan nehézfiúkat alakítani a vásznon, akik ökölharcban rendezik a nézeteltéréseket, vagy mint az Egy maréknyi dollárért, a Piszkos Harry és sok más film esetében, ahol a kézitusa metaforikus kiterjesztéseként is felfogható végső pisztolypárbajjal tesznek pontot a vita végére.

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei

Raizo >!

Produceri, rendezői és színészi pályafutása során alapvetően három Clint Eastwood-személyiséggel találkozhattunk a képernyőkön. Az első a Névtelen Férfi, a titokzatos, múlt nélküli idegen, aki senkit sem enged közel magához, végig magányos marad. Három legendás Sergio Leone-westernben tűnt fel először: Egy maréknyi dollárért (1964), Pár dollárral többért (1965) és A Jó, a Rossz és a Csúf (1966). Aztán némileg átfazonírozva szerepelt az Akasszátok őket magasra (1966) és A törvényenkívüli Josey Wales (1976) című filmekben, majd további variációkban a Nincs bocsánatig. A második személyiség ’Piszkos’ Harry Callahan, akinek alapvetően nihilista és magányos alakja sokszor visszaköszön – legutóbb a Gran Torinóban (2008) és A csempészben (2018). Végül pedig ott van a jó szándékú vidéki suttyó, aki helyett sokszor az ökle beszél. Ennek első inkarnációja Philo Beddoe az 1978-as Mindenáron vesztesben, és többször is feltűnik az 1989-es Rózsaszín Cadillacig.

Marc Eliot: Amerikai lázadó Clint Eastwood élete és filmjei


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóth Júlia Éva: Borikönyv
Müller Péter: Anyám titkos könyve
Caroline Jones: Audrey Hepburn
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Laurence Olivier: Egy színész vallomásai
Bérczes László – Mucsi Zoltán: Mucsi Zoltán
Joyce Carol Oates: Szöszi
Darvas Iván: Lábjegyzetek
Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete
Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij