Zendülők (A Garrenek műve 1.) 51 csillagozás

Márai Sándor: Zendülők Márai Sándor: Zendülők Márai Sándor: Zendülők Márai Sándor: Zendülők Márai Sándor: Zendülők Márai Sándor: Zendülők

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​zendülők érettségiző fiatalemberek, akik sajátos módon lázadnak a város, a polgárok, a szüleik életformája ellen. Egyetlen nagy tivornyában akarnak létezni, addig, ameddig csak eltarthat az ilyesmi. Nem tudják, hogy most élik át a Garrenek művének szétesését. A város, a kultúra, de Európa is a halál szélén áll. Nekik, a minden élvezetet egyetlen nap alatt átélni akaró fiúknak csak valahol agyuk mélyén kísért a háború.
Azt tudják, hogy sorkötelesek, az érettségi után irány a front, ahonnan egyikük bátyja már vissza is jött, nemcsak az egyik karja nélkül, hanem minden erkölcsi érzék iránti bizalomban megrendülten. Az apák a fronton harcolnak, vagy már kiszuperáltan hazajöttek onnan eszüket vesztve, anyáik a betegségekbe menekültek, vagy csendesen elhervadtak, a városban csak a durva erőszak meg az alattomos pénzsóvárgás mozgatja az életet. A négy fiatalember rövid idő alatt érik felnőtté, még akkor is, ha a valódi érettségi vizsgán elbuknak. Amadé, a színész és balettmester,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1930

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Az új magyar regény Pantheon Irodalmi Intézet · Márai Sándor művei Helikon, Akadémiai

>!
Helikon, Budapest, 2014
360 oldal · ISBN: 9789632275987
>!
Helikon, Budapest, 2005
254 oldal · ISBN: 9632089677
>!
Helikon, Budapest, 2005
254 oldal · ISBN: 9632089669

3 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 5

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

Teetee>!
Márai Sándor: Zendülők

Az a helyzet, hogy Márai tudálékos és rátarti, de valamit mégis nagyon ért az életből meg a viszonyokból. Egészen megdöbbentő, mennyi kortárs olvasmányommal találtam kapcsolódási pontokat a Zendülők olvasása közben. A cselekmény az első világháború alatt játszódik, a környezet, a nyelv, a manírok ezt tükrözik, a helyzetek viszont teljesen maiak.
Egy baráti társaság ("banda") regénye ez a könyv. Ábel, Ernő, Tibor és Béla gyermek- és felnőttkor határán elutasítanak mindent, ami a felnőttekhez kapcsolható, öncélúan pazarolnak (ez nagyon idegesített az elején), próbálgatják a határaikat.
A társaságba bekerül egyikük frontról (fél karja nélkül) visszatért bátyja, meg a színész. A színész, akit bizalmatlanul méregetnek az elején (mint kémet, aki a másik világból került közéjük), de aki mégis egy meghatározó előadást szervez nekik.
A könyv első oldalától az utolsóig másfél nap telik el, de nyilván megismerjük az előzményeket. A fiúk az érettségi után berúgnak, este elmennek a színésszel a színházba, másnap pedig jön az érettségi bankett. Mennyire triviális helyzetek, és mennyi minden megtörténhet közben. S ami történik, az ma is megtörténhetne (és ez a könyv 1930-ban íródott!)
Dühít, hogy Márai mennyire lenézi a nőket, hogy a nők csak a következő alakokban tűnhetnek fel a regényeiben: despota anya, kurva, ideggyenge szerető/feleség, egyéniség nélküli cseléd. A barátságról (férfibarátságról?) viszont sokat tud, annyira érzi az apró rezdüléseket, a barátság különféle megéléseit (ami valakinek létszükséglet, a másiknak már terhes), s mindezt olyan jól mutatja meg, hogy hajlandó vagyok elnézni a fölényeskedését.
A könyv azzal indul, hogy Ábel, az orvos fia rádöbben, a kártyapakliban, amivel játszani szoktak, két piros ász van (és más lapok is megkettőzötten szerepelnek benne). Valaki csalt. A barátság idilljébe belopakodik az árulás. Ez pedig 2015-ben is ugyanolyan örökérvényű helyzet, mint száz évvel ezelőtt.

Véda P>!
Márai Sándor: Zendülők

Ez most tényleg nem a megszokott szint Máraitól, még akkor sem, ha még így is bőven színvonalon belül maradt. A tőle jól megszokott ízekre szedő analízis és belső mozgatórugók boncolgatása olybá tűnt, most éppen az élvezeti szempontot rontotta, túlságosan is soknak érződött a könyvben ezekből.
Ugyanakkor, ha csak azt vesszük, hogy milyen mesterien ír le pl. egy olyan mozdulatot, amellyel apa a fiát magához inti, s aki tapasztalt már hasonlót, s tudja, hogy abban a viszontlátás minden öröme-félelme, a régmúlt emléke benne van, akkor azt kell mondanom, ez az ember még egy gyengébb regényében is zseni. Lenyűgözött az is, ahogyan egy kis közösség belső folyamatait, a nagy egészre vetítette ki; s az is ahol az átvitt értelmű dolgok egy-egy szereplő konkrét jellemében köszöntek vissza. Nem tehetek róla, nálam Márai az egyik „leg”, igen jelentős mérce.

Dengezik>!
Márai Sándor: Zendülők

Év végén újraolvastam. Az itteni 72%-os értékelés ellenére nekem nagyon tetszett. Az 5 könyvből álló regényfolyam eddig olvasott 2 kötetből nekem ez a favorit. Talán pont azért, mert ez kevésbé Márais. Van íve a regénynek, egyenes történetvezetés, nem 2 ember beszélget, minek során szép lassan összeáll a kép, hanem mozognak a szereplők, tesznek vesznek,itt-ott egy nagyobb monológ, de a cselekvések kellően kommentálva, a mozgatórugók viszont már Máraitól megszokott filozófiai mély merüléssel felszínre hozott okfejtések, bölcseletek.

Hangulatában valamelyest az Aranysárkányt idézi, fiatal fiúk az élet kapujában állva mindent elkövetnek, hogy onnan visszalépjenek és ne kelljen még elkezdeni ezt a felnőttesdit. De nem, mégse, attól eltekintve, hogy itt is ott is érettségi előtt álló fiúkról szól más hasonló nincs, tán még a kor.(És ami nagyon meglepő, már akkor is úgy érezték a srácok, hogy a 10 meg 20 évvel korábban érettségizett diákok sokkal férfiasabbak, korábban érők voltak, mint ők. Ehhez képest ma már annyira későn érünk, hogy babafotóval kéne szerepelnünk az érettségi tablón)

Szóval Márai erősen bekezd, aztán – így a 3. könyv harmada felé járva – tőle megszokott módon folytatja. DE a Zendülő srácok… simán lehetne ajánlott olvasmány, vagy kötelező. Jó problémát feszeget, más korban igaz, de az akkor még ki nem agyalt „kapunyitási pánik” itt lopásban, szerepjátékban teljesedik ki, jelenik meg. Még tetőpontja is van, valaki öngyilkos lesz, sőt még zaklatási botránya is van a történetnek, igaz nem nőt molesztálnak, de már akkor is a színészek… pederaszta. Egy szó mint száz, aktuális.

jeno>!
Márai Sándor: Zendülők

Kicsit nekem nehezen indul, de végül érdekes kis kaland. Diákcsínyek a felnőtté válás küszöbén, valamikor a két világháború között…

Breena>!
Márai Sándor: Zendülők

Rettenetes volt!
Hogy ezek, hogy nem találtak valami jobb életcélt vagy hobbit. Eszméletlen, hogy a végsőkig húzták inkább a húrt.
Nehezen tudom elhinni, hogy még a családjuk se tudjon enyhíteni a fájdalmukon. Borzasztó, ha tényleg voltak olyan fiatalok akik ennyire el tudtak kajlódni a nagy események közepette.

Balintsoma>!
Márai Sándor: Zendülők

Érdekes felnővés történet. A Garrenek-műve sorozat önállóan is olvasható darabja. Érdekes karakterek, folyamatos feszültség.

Rea>!
Márai Sándor: Zendülők

Márai kedvenc íróm, elfogultságom miatt kapja meg most a négy csillagot, de ez a könyve nem annyira jött be. Megértem én a fiúk lázadásának okát, csak épp a kivitelezéssel egy percig sem voltam képes azonosulni.. Remélem a következő részekben már felnőttként látom viszont a szereplőket.

7 hozzászólás
Gajárszki_Áron>!
Márai Sándor: Zendülők

Fontos tanulságok az apa nélkül maradt fiúkról és az első világháború otthoni hétköznapjairól.


Népszerű idézetek

Dün P>!

A szülőváros pedig nem templomtorony és nem tér szökőkúttal, s virágzó kereskedelem és ipar; a szülőváros egy kapualj, ahol először gondoltál valamire, pad, amelyen ültél és nem értettél valamit, pillanat a folyóvíz alatt, mikor valamilyen régi létezés emlékébe szédültél vissza; simára csiszolt kavics, melyet megtalálsz a régi asztalfiókban, s már nem tudod, mit akartál vele; a hittantanár kalapja, melyen barna folt éktelenkedett, szorongás egy történelemóra előtt, különös játékok, melyeket senki nem ért, és következményeiről álmodsz egy életen át, tárgy egy ember kezében, hang, amit éjjel hallasz a nyitott ablakon át és nem tudod elfelejteni, egy szoba világítása, két bojt egy függöny alján.

70. oldal

5 hozzászólás
melloncollie>!

Nagyon nehéz megmondani, mi az, ami összekapcsolja az embereket, különösen egészen fiatal korban, mikor érdekek még nem szövik-fonják a barátságokat.

50.

melloncollie>!

Mert az apa már emlék volt, zavaros és elhomályosult lény, képzet és istenség és a halál fogalmai között.

115.

Enola87 P>!

Az ember él egy ember mellett, s nem tud róla sokáig semmit. Egy napon megérzi, hogy nincs már hozzá semmi köze.

28. oldal

melloncollie>!

Az álarcban volt valami megnyugtató. Az ember élt mögötte, s gondolhatott, amit akart.

163.

melloncollie>!

Szigeten éltek, ahonnan egészen elmenekülni talán soha nem lehetett.

152.

Cheril>!

Amíg csinál az ember valamit, ártatlan. A bűn ott kezdődik, amikor kiszállsz a körből és nézed.

172. oldal

melloncollie>!

Amíg csinál az ember valamit, ártatlan. A bűn ott kezdődik, mikor kiállsz a körből és nézed.

172.

melloncollie>!

Soha és sehol, életének egyetlen órájában sem volt biztos afelől, nem csomagol-e éjszaka, s nem utazik-e odébb? Szorongott, szimatolt, nyugtalanítót érzett a levegőben. Pusztulást érzett mindenfelé.

132.

melloncollie>!

Bizonyos korban az ember már kerüli a nyilvános feltűnést.

212.


A sorozat következő kötete

A Garrenek műve sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Ruby Saw: Lucy
Varga Gy. Brian: Két nap az élet
Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Bakóczy Sára – Bányai D. Ilona – Cselenyák Imre – Fábián Janka – Gál Vilmos – Gáspár Ferenc – Hacsek Zsófia – Izolde Johannsen – Jezsó Ákos – Kapa Mátyás – Nemere István – Novák Andor – Schmöltz Margit – Soós Tibor – Szélesi Sándor – Trux Béla: Buda & Pest
Palotás Petra: A kastélykert álma
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét