Sértődöttek ​/ A hang (A Garrenek műve 4.) 16 csillagozás

Márai Sándor: Sértődöttek / A hang Márai Sándor: Sértődöttek / A hang Márai Sándor: Sértődöttek / A hang Márai Sándor: Sértődöttek / A hang

A ​Sértődöttek az európai lélek legméltóbb felelete és visszahatása az elmúlt két évtizedre, s egyúttal Márai életművének legkiemelkedőbb alkotása – írták 1947-ben Márai kiadás előtt álló Sértődöttek című regénytrilógiájáról. Maga az író is fontosnak tartja regényét, ezért jegyzi meg 1946-os naplójában: Ez a kötet mindent elmond, amit akkor mondani akartam. Nem tehetek hozzá semmit; igaz, ha ez a könyv egyszer véget ér számomra, nagyon nehéz lesz még írni, másról írni. Garren Péter alakja jól mintázza a kialakuló diktatúra hatását az igazi írókra: a tömeg betört az irodalomba és elkezdődött a műkedvelők forradalma, az igazi írók számára csak e lázadás sértődött szemlélése maradt… A kötet Márai egyik utolsó, Magyarországon megjelent könyve, mely nem véletlenül váltotta ki a korabeli kritika heves támadását: az idehaza kialakuló új világrendben az igazi író már csak egyszemélyes osztálynak tekintett, megtűrt ellenálló, mert nem visszhangozza az éppen aktuálisan uralkodó hang eszméit.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1947

>!
Helikon, Budapest, 2015
604 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276335
>!
Helikon, Budapest, 2006
220 oldal · ISBN: 9632270290
>!
Helikon, Budapest, 2006
220 oldal · ISBN: 9632270304

1 további kiadás


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

jeno>!
Márai Sándor: Sértődöttek / A hang

A könyvben az a csodálatos, hogy arról ír az író, amiről sok könyvében is írt már. Mégis teljesen más szemszögből, teljesen új gondolatokkal, gyönyörű képekkel és fordulattal. Az életművén belül is kiemelkedő helyet foglal el. Persze úgy éri meg elolvasni, ha előtte sorban veszi az ember a Garrenek-ciklus darabjait. De megéri sorra venni.

Orsó>!
Márai Sándor: Sértődöttek / A hang

Márai Sándornak minden gondolatát szeretem és minden gondolatán el tudok mélyedni. A Sértődöttek – A hang viszont a kedvencem tőle … Ajánlom mindenkinek, mert egy olyan mű, amit nem szabad elmúlasztani …

Dengezik>!
Márai Sándor: Sértődöttek / A hang

Jóóóó, tele jóóóó gondolatokkal, el kell rajtuk töprengni, félretenni kicsit, kérődzni, rágódni rajta. Hosszan ír le dolgokat Márai, lassan megszokom. Ha sikerül ráhangolni élmény olvasni a könyveit. Ez a Garren sorozat betalált, első könyv szuperb, második kicsit laposabb, harmadik újból ráerősít, negyedik még rátesz 1 lapáttal. Nem győztem bejelölgetni az idézeteket, annyit találtam belőlük.
Jó hogy van egy M.S.-unk, na!

Gajárszki_Áron P>!
Márai Sándor: Sértődöttek / A hang

Ha szeretnél Hitlerről egy plasztikus leírást, vagy „csak” a világháború előtti hangulat érdekel, ez a könyv egy mestermű.

szilviakalmar>!
Márai Sándor: Sértődöttek / A hang

Kissé nehezen befogadható. Bizonyos részei hihetetlenül lekötöttek és fontos üzeneteket szűrtem le belőle, más részeket egyáltalán nem értettem. Nem világos, „mit akart mondani az író”. De a hiba nyilván bennem van, talán nekem jobb, ha kevesebbet bíznak a képzelőerőmre… sokan írják a gyönyörű képeket is. Ez igaz, de néhol az én ízlésemnek túl sok volt a „cifrázás”. De ez ízlés dolga; megjegyzéseimnek nem célja a könyv jelentőségének csökkentése.


Népszerű idézetek

jeno>!

Európa nem akkor lesz egységes, ha megszüntetik a vámhatárokat, közös pénze lesz minden nemzetnek, s valamilyen nemzetek fölötti parlamentben döntenek majd a leánykereskedelem, a fegyverkezés, a kábítószer-csempészet és a jövedelmi adó kérdéseiről: megjósolom, hogy soha nem lesz olyan kevéssé Európa, mint abban a pillanatban, mikor ez a mesterséges egység bekövetkezik e földrész lakói számára. Európainak lenni nem azt jelenti, hogy megszűnök elsőrendűen francia vagy svájci lenni, s egy útlevelet és személyazonossági igazolványt cipelek a zsebemben, okmányt, mely bizonyítja, hogy európai vagyok. Európainak lenni annyit jelent, mint megőrizni egy szerepet, ami egyszerre bolgár vagy svéd szerep, s ugyanakkor egy közös műveltség hivatásérzése. Ennyi Európa értelme.

Az estély c, fejezet

Zsucsima>!

Az ember mindig azt gyűlöli a másikban, ami önmagában hiba, s amit önmagában nem tud elintézni és közömbösíteni.

Az estély

Cata15>!

A nők is felelősek, különösen az anyák, kiknek szobrokat állítanak a városokban, s a rossz verseket és érzelgős dalokat írják hozzájuk, s az iskolákban és a jótékonysági egyesületekben ünneplik őket, s közben senki nem mondja, de mindenki érzi, hogy száz sérült, bosszúvágyó, egyensúlytalan, gyávaság és vakmerőség között kapkodó, szerencsétlen és a világ szerencsétlenségét felidéző ember közül kilencvenkilenc jellemi nyomorúságának oka az anya- ez a rejtélyes lény, akiből eszményt csináltak, és gügyögve vagy himnuszokban emlékeznek meg róla, s aki a valóságban nem más, csak rossz nemi élettől, házsártos környezettől, kielégületlenségtől, szerencsétlen társadalmi vagy anyagi körülményektől sértett, hiúságát megismerni és elviselni nem tudó nő, teremtmény, szánalmas és szomorú valaki, aki nem tudott otthon gyöngédséget adni gyermekeinek.

A virágszanatórium címá fejezetben

1 hozzászólás
jeno>!

Egy leány elment mellettem, egészen közel, olyan illatszert használt, mint mikor valaki egy utcai zenedarab számára ellop egy részletet Bachból vagy Debussy-ből – nyilvánvaló, hogy a sarki illatszerárus lemásolta Guerlain vagy Chanel egyik utolsó alkotását, az „Éjjel az erőben”-t vagy „Az utolsó pillanatot”-ot, aztán olcsón kimérte a Szent Mihály útja környékén lakó prostituáltaknak. Az illat gyöngéd volt s ugyanakkor mégis nyers és érzelmes, mint mikor valaki ugyanazon szavakból, amelyekből egy nagy költő négysoros remekművet alkot, kuplészöveget ír, ilyen címmel: És mégis tiéd a szívem. Ilyen a plagizált illat, s a nő, aki az illatot viselte és terjesztette a langyos estében, megállt és reám mosolygott.

A hang című fejezet

jeno>!

Harminchat éves voltam, mikor először hallottam a hangot, mely később beavatkozott az életembe, teljesen megváltoztatta azt.

(első mondat)

M_Titi>!

Mint az emberi szervek, melyeket a használat tart épségben, úgy a zászlók is akkor őrzik csak eredeti értelmüket, akkor tudnak csak repkedni, lobogni és lelkesedni, ha valóban nemzet van mögöttük. Máskülönben, sajnos, rongyok csak.

421. oldal

jeno>!

A hajó oly puhán úszott, mint mikor a tengerparti fövenyen vagy a lenyúzott és szőnyeggé szelídített állati bőrökön mezítláb jár az ember. S a Szajna fölött a levegőben mindig elvegyült a tenger sós lehelete a város nehéz, testi szagával, az olaj- és benzinszaggal, s a normandiai gyümölcsöskertek almaillatát is erre sodorta a szél. Úgy éreztem magam, mint aki elutazik vagy megérkezik – az élet lényeges útjainak egyike volt ez a sima és puha himbálás a folyón, ezt bizonyosan tudtam. Vannak utazások, mikor az ember tudja, hogy a vonat, a hajó vagy repülőgép nemcsak két földrajzi célpont között közvetít egy testet, hanem egy életet és mindent, ami hozzá tartozik, az életformát, az emlékeket is viszi és hozza sokkal véglegesebb célpontok között, mint két kontinens kikötője vagy a hajóhidak Párizs és Meudon között.

A virágszanatórium c. fejezet

jeno>!

Az emberek dolgáról, veszélyes pillanatokban, csak az írók és művészek tudják az igazat. Az ő ösztönük segít hozzá, a mesterséges emberi rendszerek s az eseménnyé csoportosított külső jelenségek mögött tapintani az igazságot, úgy, ahogyan egy nagyon jó belgyógyász társaságában is, mikor egy idegen ember frakkban, mellén érdemrendekkel áll szemközt vele . látszólag egészségesen, nyájas mosollyal –, tudja és tapintja, hogy az illető már nem élhet soká, mert rákja van. Honnan tudja? Milyen jelt észlelt? Végre is, a rák, kezdeti állapotban, nem kiabál. A beteg éppen azon töri a fejét, hogy szerez egy új igazgatósági tagságot vagy egy új szeretőt; s nagyon jókedvű. De a jószemű orvos már érzékeli a jókedvű emberben a betegséget, mint ahogy a forráskutató varázsvessző nélkül is érzi, séta közben, hogy vízzel töltött mélységek fölött, nyugtalan talajon jár.

A változás c. fejezetben

Chillingó>!

A nagyon finom, halálosan biztos döfések nem fájnak rögtön; mint ahogy a nagyon durva, életveszélyes ütések okozta fájdalmat sem érezzük az ütés pillanatában. Az embert megütik, s hazamegy, s csak másnap reggel észlelik, hogy kék folt virult a mellén, vagy megdagadt a térde.

Chillingó>!

A játék, az álom és a fölösleges nélkül az életnek nincs semmiféle értelme. Titokban mind gyermekek maradunk, akik szívünk mélyén nem is vágyunk másra, csak a játékra: szeretnénk elmerülten és komolyan, áhítatosan, az izgalomtól piros fülekkel valamilyen örök játék fölé hajolni.


A sorozat következő kötete

A Garrenek műve sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Varga Katalin: Barátom, Bonca
Bächer Iván: Kutya Mandovszky
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Fekete István: Téli berek
Szilvási Lajos: Egyszer-volt szerelem
Tatay Sándor: Klára
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét
Szilvási Lajos: A bojnyik
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét