Márai Sándor műveinek olyan gyűjteményét adjuk közre, amely az író 1918 és 1922 között keletkezett, ez idáig kötetbe nem rendezett, ismeretlen írásait tartalmazza. A kötet különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen a benne megjelentett cikkek egy része az 1919-es kommunista rémuralom időszakában látott napvilágot, amikor a fiatal Márai a Vörös Lobogó – amely akkor az ún. irodalmi baloldal markáns fórumának volt tekinthető –, és több más, egyértelműen kommunista befolyás alatt álló lap munkatársa volt.
Március 6 csillagozás

Enciklopédia 3
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


Márai Sándor már „irodalmi tájékozódásának kezdetén” érdeklődött a különböző szépirodalmi és publicisztikai műfajok iránt. Versek, novellák, riportok és recenziókat egyaránt írt különböző sajtóorgánumokba. Ebben a kötetben publicisztikai írásai szerepelnek, amelyek többek között a Vörös Lobogó, a Magyarország, a Társaság, a Soproni Napló, a Borsszem Jankó, a Nyugat és a Kassai Napló hasábjain jelentek meg eredetileg, 1918 és 1922 között.
Írásai a legkülönbözőbb témakörökben íródtak, frissen megjelent könyvekről, bírósági perekről, Ady Endre temetéséről, színházi bemutatókról szólnak, vannak közöttük szépirodalmi írások is „egy pillanatnyi hangulat, lelkiállapot szövegbe rögzítésének kísérletei.”
Márai korához képest széles műveltségű szerző volt. Szeretem irodalmi műveinek legkülönbözőbb műfajait, érdeklődéssel ismerkedtem meg publicisztikai tevékenységével, egy kicsit hiányzott az igazi élményhez az egyidejűség, és nem is minden kötetről és szerzőről vannak információim. Változatlanul Naplóit és regényeit olvasom legnagyobb érdeklődéssel.


Ha csak feleannyira jó publicisták lennének ma Magyarországon, mint amilyen Márai volt, biztosan gyakrabban forgatnám a lapok publicisztikai rovatát.
A gyűjtemény azért is különösen érdekes, mert Márai első korai publicisztikai zsengéi közé tartoznak darabjai, amelyek közül néhány a Tanácsköztársaság idején született – bizony éltetve a rendszert. Aztán lassan-lassan kiforr belőle Márai sajátos, minden szélsőséget következetesen elutasító világképe. Érdekes volt látni ezt a személyiségfejlődést.


A 100 évvel ezelőtti írások nagy része színházi vagy irodalmi művek értékelése, ami miatt sok írás a műveket nem ismerőnek nem jelent semmit (szemben pl. Kundera A függöny című, az európai regényről írt művével). Sokszor olyan rébuszokban ír Márai, ami kontextus nélkül kevésbé érthető. De itt-ott felimerhető már a később kibontakozó publicisztikai véna, pl. az Április című írásban.
Népszerű idézetek




– Az író a nagy Magányos… – mondta Babits, és hangja szomorú volt, mint egy verssor. Babits komoly, fekete ember, angolbajusza van, és választott, sűrű, tömött, fekete haja. És ugye – Babits, a Nyugat, az írói kulturáltság, tudás, ész, hideg és előkelő ötvöstehetség, nagyszerű birkózás a nyelvvel és formával, sok kötet és írói magyar nimbusz együttvéve a katedrán, s a szemek felcsillognak feléje. Kik ott ülnek, valamennyinek van valami köze ahhoz a méreghez, ami az írás.
(….)
– Az író mindig egyedül van – mondja Babits –, nem áll a Társ viszonylatában a világgal. Az író egyedül van és benne van a világ. Ami kívül van, a tárgyak, dolgok, emberek, események nem tartoznak hozzá, nincs is mélyebb közük egymáshoz… –
Babits Mihály az egyetemen
„Az író a nagy Magányos…”
105-106. oldal




A boldogság bennetek van; az egész nagy kozmosz, a csillagos ég, a felhők fehér derűje, a messze, szép, napsugaras vidékek, az asszonyok békére ölelő karja, a munka fáradtan-boldog mámora, minden ringató szomorú boldogság bennetek van, a szívetekben, a rossz ruhátok mögött magatokban hordjátok a boldogságot. Befelé csináljunk egyszer már rendet. Vagy csináljunk forradalmat befelé, úgy is jó.
Mi maradt meg?
80. oldal




A tömeg választott. Kétezer év előtt, s azóta: mindig Barnabást. Azóta itt jár szabadon közöttünk.
Április, Lazi Kiadó, 2006. 208. o.




… évekre emlékszem, az egész életre, ahogy volt, amikor „élmény” volt az olvasás – mint egy titkos szekta, melynek tagjai fölsírnak egy szóra, egy lankadt rebbenésű sorra, úgy tartoznak az „olvasók” minálunk össze.
Könyvek
77. oldal




Tisztességes kerti házat lehet venni másfél millióért. Egy szekrényt 5000-ért. Levegőt még mindig lehet venni osztrák koronáért – ezt a mámoros, ezt a gondtalan, ezt a fűszeres, ezt a költőknél oly divatos tavaszi levegőt.
Tavaszi divat
195. oldal




Kik lehetnek ezek a nők, akik apróhirdetésre jelentkeznek, kik a férfiak, kik nők után apróhirdetnek? Micsoda végtelenül belső lelki szegénység kell ahhoz, hogy egy ember reábízná az életét egy újsághivatalnok levélszortírozó kezére? Micsoda sivárság, tehetetlenség, örömtelenség kiabál föl e „csinos, jól nevelt úrileány szórakozás céljából…” Mert bármily hihetetlen is, úgy látszik, vannak ezek sokan. Akik úgy keresik az örömöt, s így kínálják, szavanként két márkáért, s a választ nem a lelkükhöz kérik, hanem a kiadóba.
161. oldal (Kassai Napló 1922)




… nem vagyok „költő”, hiányzik az idegzetemből, a tudatomból az a sűrítő energia, ami a költészet… de írtam néha ritmusos verssorokat, és a sorvégén néha csörrent egyet a „barbár ékszer”, a rím. Volt köztük, ami úgy festett, mint a vers, de a sűrű-robbanékony feszítő erő hiányzott verseimből. És ilyen töltés nélkül nincs költészet.
(Mi ez, ha nem költészet prózában?)
16. oldal (Kakuszi B. Péter: Bevezető tanulmány; cit Föld, föld 98. old)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai 97% ·
Összehasonlítás - Pilinszky János: Pilinszky János összes versei 97% ·
Összehasonlítás - Edith Eva Eger: A döntés 96% ·
Összehasonlítás - Fahidi Éva: A Dolgok Lelke 97% ·
Összehasonlítás - Robin O'Wrightly: Emlékkönny 98% ·
Összehasonlítás - Mácsai Pál – Bereményi Géza (szerk.) – Örkény István: Azt meséld el, Pista! 96% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Addig is 96% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Köd 98% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós válogatott versei 98% ·
Összehasonlítás - Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz 97% ·
Összehasonlítás