Ítélet ​Canudosban 23 csillagozás

Márai Sándor: Ítélet Canudosban Márai Sándor: Ítélet Canudosban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Canudos ​ötezer körüli vályogházból álló település Észak-Brazília őserdejében. De nevezték Szent Városnak, Új Jeruzsálemnek is. A Brazil Köztársaság kikiáltása után egy fanatikus szektavezér ugyanis itt gyűjtött maga köré nyolcezer embert, akik mind el akartak menekülni a civilizáció és az új demokrácia elől. Saját törvények szerint éltek a mindenható próféta vezetésével, akit ők Tanácsadónak neveztek, és aki magában egyesítette a hadvezért, a bírót és a papot is. Velük volt egy orvos is, egy amerikai, aki elhagyta a civilizációt, hogy itt helyben tanulmányozhassa a vadak törvényeit. De a brazil demokrácia nem engedélyezte az elhajlást, kegyetlen, gyilkos irtó hadjáratban tíz hónap alatt, 1896 decemberétől 1897 októberéig a köztársaság reguláris hadserege a szektát megsemmisítette.
Márai a történetet a hadsereg írnokával mondatja el, ötven évvel az események után. Itt is azt kutatja, mint a többi történelmi parabolájában: miért, hogy hit és eszme mindig a gyilkolással tudja… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1970

>!
Helikon, Budapest, 2008
172 oldal · ISBN: 9789632271606
>!
Griff, 1981
172 oldal

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
lilaköd P
Márai Sándor: Ítélet Canudosban

A könyv már egy ideje a várólistámat erősítette, amikor is a napokban utalást találtam rá Soltész Béla Hátizsákkal Brazíliában című könyvében. Gondoltam ha már éppen azon a környéken kalandoztam, és az az őserdei hangulat is meg volt még, üsse kavics leemelem a polcról és elolvasom Márai történetét is a canudosi hadjáratról.
A történet nekem egy kicsit nehezen indult be de amikor sikerült elkapni a fonalat, már helyére került minden. Már tudtam mit is olvasok.
Ez tulajdonképpen egy visszaemlékezés, amit a hadsereg írnoka vet papírra ötven évvel az események után.
Hamisítatlan Márai mű.
Ahogy Soltész Béla írja: „ annyiban mindenképpen tipikus Márai-mű, hogy a saját korára való utalásokkal és a haladással szemben szkeptikus elmélkedésekkel bővül ki az egzotikus helyszínen játszódó történet.”

>!
Dominik_Blasir
Márai Sándor: Ítélet Canudosban

Canudos. A hit, a fanatikus, erőszakos és önsanyargató vallás, a szegénység és a nyomor, a halál, de emellett a belenyugvás és a boldogság hazája. Nem mondom, hogy sikerült Márai minden gondolatát megértenem, mert nem így történt. Ennek ellenére élveztem, rendkívüli módon. A stílus, az előadásmód, a hangulat klasszikusan jellemző az íróra, s tökéletesen is működik. Talán csak a rövidsége zavart egy kicsit.

>!
klaratakacs +SP
Márai Sándor: Ítélet Canudosban

Az első oldalakon az arcomba csapott a bűz, a mosdatlanság, a lőporszag, a tróusi meleg. Ott ültem a sajtósokkal, láttam a vezér fejét, majd próbáltam megérteni Canudos lényegét és azt, hogy miért kell elpusztítani azt, aki máshogy boldog. Miért kellett elpusztulnia 120 éve és miért pusztítjuk, vagy csak gyűlöljük a mai napon is. És nem értem.
Csodálatos leírások és mély gondolatok. Újraolvasandó.

>!
Néro_B
Márai Sándor: Ítélet Canudosban

Milyen jó könyv! Egy ismeretlen világba kalauzol, egy kegyetlen eseményt tolmácsol, de olyan megragadó stílusban, hogy szinte érezni lehet Canudos leheletét, mint ebből a rövid (kedvenc) idézetből is (egy nő fürdik a paraván mögött, a katonákkal egy szobában): „Nem "láttuk”, de „hallottuk” ezt a testet… és ez az éhségtől, szomjúságtól, canudosi szenvedésektől elnyomorított, fürdőző emberi test ezekben a pillanatokban, amikor a benyomások apró neszekből, zörejekből állottak össze, különösen érzéki volt."

>!
danaida P
Márai Sándor: Ítélet Canudosban

Euclides da Cunha könyve véleményem szerint az egyik, ha nem egyenesen a legnagyobb brazil regény (és elsősorban nem a terjedelme miatt, pedig az sem csekély), elolvasni igazi emberpróbáló feladat, de nagyon megéri… Márainak is „csak” harmadik nekifutásra sikerült abszolválnia (igaz, ő nem portugálul olvasta). Mikor Canudosról tanultunk, fogalmazódott meg bennem, hogy mindhárom Canudosról íródott művet el kéne olvasni, mert hihetetlenül lehetőségek rejlenek abban, hogy három ennyire különböző író (Euclides da Cunha, Márai és Vargas Llosa) hogyan tolmácsolja és interpretálja „ugyanazt”. Az Ítélet Canudosban jól összerakott regény, tetszett a szerkezete, az idősíkokkal és a narrátor(ok)kal való „babrálás” (többet erről nem is írok, mert spoileres lenne). Azt mondjuk nem tudom, hogy annak, aki semmit nem tud Canudosról és a brazil történelemről, mennyire lesznek világosak bizonyos mozzanatok. Az egy csillag levonást pedig azért kapta, mert 1. kissé egyenetlennek éreztem azért a regényt, talán még kicsit csiszolhatott volna rajta Márai szerintem, 2. bizonyos pontokon pedig egy-két lépéssel továbbmehetett volna érzésem szerint

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Szelén P

Minden gyilkosság testvérgyilkosság.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyilkosság
>!
jeno

Néha mégis gondolnom kellett az elmúlt évtizedekben arra, hogy más az, amikor testvér öl testvért és más, amikor egyik statisztika pusztítja a másik statisztikát.

Helikon Kiadó, 2008, 29. ol

>!
jeno

Nem tudom, odaát, Európában, amikor a hatalmas, művelt népek háborúskodnak, mit gondolnak gyilkolás közben a katonák. Mi, itt a vadonban, Canudosban, csak ilyen vidékiesen, igen, gyermekesen és vademberesen gyilkolunk. És utolsó délután mintha mind megértettük volna, hogy a sok szörnyűségnek, ami az elmúlt tíz hónapban itt, a vadonban történt, nem a „győzelem” volt az igazi célja, csak a lehetőség, hogy távol minden civilizációtól egyszer úgy istenigazában gyilkoljunk. Lehet, hogy minden háborúnak ez az igazi célja és értelme?… Erre csak bölcsebb, műveltebb emberek tudnak felelni.

Helikon Kiadó, 2008, 22. o.

>!
Szelén P

Már nem akartak „győzni” – mert, homályosan, de mind gyanítottuk, hogy ami most történik, nem „győzelem”, csak éppen vége valaminek, ami értelmetlen gyalázatosság volt.

22. oldal

>!
Zsucsima

Azt mondják, az ember addig él, amíg van valamilyen személyes feladat, tennivaló, amit nem tud más végbevinni, csak ő.

>!
lilaköd P

– A demokrácia azzal kezdette el a műveletlenség kiirtását, hogy kiirtotta a műveletlen embereket.

75. oldal

>!
Szelén P

Nem „történelmet” írok – azt már megírták mások.

5. oldal

>!
Szelén P

(…) az emberek harcoltak, gyilkoltak és meghaltak – olyan szenvedélyesen, meggyőződéssel öltek és haltak, mintha az emberölésnek, amit háborúnak neveznek, volna valamilyen értelme.

6. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén
Jorge Amado: Az éjszaka pásztorai
John Updike: Brazília
Jorge Amado: Holt tenger
Jorge Amado: Csodabazár
Dékány András: Az elveszett sziget
Graciliano Ramos: Aszály
Mário de Andrade: Makunaíma
Alberto Vojtěch Frič: A kígyósziget
Lucinda Riley: A hét nővér