Az ​igazi 200 csillagozás

Márai Sándor: Az igazi Márai Sándor: Az igazi Márai Sándor: Az igazi Márai Sándor: Az igazi Márai Sándor: Az igazi Márai Sándor: Az igazi Márai Sándor: Az igazi

Lehet-e az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben, meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le.
Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja: Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem szolgáltat igazságot (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórugó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint a nő a férfira?
Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

Eredeti megjelenés éve: 1941

>!
Helikon, Budapest, 2016
282 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274232
>!
Titis, 2014
ISBN: 9786155157219 · Felolvasta: Györgyi Anna
>!
Titis, 2014
ISBN: 9786155157226 · Felolvasta: Hirtling István

6 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 63

Most olvassa 48

Várólistára tette 186

Kívánságlistára tette 146

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Lunemorte MP
Márai Sándor: Az igazi

Figyelem!

Mielőtt olvasni kezded ezt a könyvet, vegyél néhány szempontot figyelembe!

1. Nézd meg, az elkövetkezendő kb fél napban mi dolgod lesz, ugyanis ha elkezded olvasni, nem lesz megállás, a szemeid a lapokhoz tapadnak és a kezeid nem fogják csak úgy letenni a kötetet! Szóval csak óvatosan!
2. Ha éppen nagyon boldog párkapcsolatban élsz, akkor is érdemes megfontolnod, elolvasd-e a regényt „kijózanításképp"…
3. Ha végtelenül romantikus természet vagy, akkor sem biztos, hogy ez neked íródott…De talán még menthető vagy…

…Na jó, akkor kinek is ajánlom ezt igazán? Mindenkinek és senkinek… Aki keresi a csodát, de nem leli; aki keresi az igazit, de nem találja voltaképpen, aki azt hiszi, megtalálta, de valójában egészen másról van szó…Kezdő szerelmeseknek, akik még azt sem tudják, mi az élet…Idősebbeknek, akik már túlságosan ismerik ezt a létet…Haladjunk vagy legyünk-e türelemmel? Várjunk-e a csodára vagy keressünk tovább? Kell-e keresni vagy meg se próbáljuk?

Ilyesmikről van itt szó. És a barátságról. És a féltékenységről. És az igaziról.

>!
TiaRengia IMP
Márai Sándor: Az igazi

Kezdem azzal, hogy nagy szerencse, hogy szingliként olvastam a könyvet. Az is jó döntésnek bizonyult, hogy eddig halogattam az ismerkedést Máraival. Azt hiszem, a könyv témájához nem árt, ha az ember átél előzetesen egyet s mást. Például, ha már nem hisz abban, hogy találkozik az Igazival.

Eleinte furcsállottam az elbeszélés módját, nehezen hiszem, hogy létezik olyan cimbora, aki 250 oldalnyi monológot szó nélkül végighallgat egy kávézóban a vele szemben ülőtől, közben nem megy ki pisilni, nem alszik el, vagy nem hagyja ott az illetőt a fenébe. De természetesen az író számára ez egy nagyon kényelmes megoldás volt.

Az első részben Ilonka, a feleség szemszögéből ismerhetjük meg, milyen is az, mikor egy szeretetre képtelen férjjel élünk együtt, akit amúgy nagyon szeretünk. Márai elképesztően jól hozza a női hangot a könyvben, ő tudta azt, amit sok férfi nem hisz el, de bizony a nőknek sokkal érzékenyebb radarjaik vannak, mint azt gondolnák. A női szereplők közül vele egész jól azonosulni tudtam.

A könyv második felében Péter, a férj mondja el, miként is volt a gyerekkora, ifjúsága majd a spoiler házassága. Nyomorult lehet így élni, amilyen közegbe született Péterünk, hiába a fényűző polgári körülmények, már a startvonalnál eldőlt, hogy ez az ember boldogtalanságra van ítélve.

Természetesen nem hagyhattam befejezetlenül a történetet, sikerült megszereznem az új Helikon-kiadásból sajnálatos módon kihagyott Judit… és az utóhang című részt is. Itt nagyon erősen érződik, hogy az író ezt már évtizedekkel később írta, meg kell mondjam, alig vártam, hogy végezzek vele. Juditot egyáltalán nem tudtam kedvelni. Talán itt volt a legszembeszökőbb, hogy Márai lehetett egy hatalmas tálentum, akinek rengeteg idézetét kiírtam volna, ha nem lenne már fenn, de ahogy a nőkhöz viszonyult, attól nemegyszer idegesen fészkelődtem. Ezen kívül a könyv súlyos hibája az is, hogy valami kegyetlenül túl van írva. Az utóhang viszont kellemes csalódás volt, ott ismét rátalált Márai a jó arány-érzékére. És az emigráció, mint téma nekem mindig érdekes olvasmány.

Nem mondom, hogy nem fogok többet Máraitól olvasni, de egyelőre kicsit szüneteltetem a dolgot.

>!
dRen P
Márai Sándor: Az igazi

„…csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz adni is olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni, és meggyőződni, s aztán gazdagodva attól, amit tanult a könyvből, életben, vagy munkában építeni abból valamit…”

Ez volt az első könyv, amit olvastam az írótól, de biztos, hogy nem az utolsó. Az is biztos, hogy életem során többször újraolvasom majd, egyrészt, mert nagyon tetszett, másrészt pedig, mert kíváncsi vagyok, hogy milyen hatással lesz rám idősebb koromban.

A könyv tele van értékes gondolatokkal és rengeteg érzéssel, jól esett elmerülni benne. Úgy magával ragadott, hogy majdnem sikerült egy szuszra végigolvasnom. Legközelebb majd igyekszem, hogy sikerüljön megszakítás nélkül elolvasni, mert szerintem ez egy olyan könyv, aminek az olvasásából nem szabad kizökkenni, mert úgy lesz igazi élmény. Persze így is mély nyomot hagyott bennem és igyekszem majd építeni abból, amit adott nekem.

>!
KingucK P
Márai Sándor: Az igazi

Van Igazi?
Márai egy szerelmi háromszögön át boncolgatja a témát. Az első részt a feleség szemszögéből, a második részt a férj szemszögéből láthatjuk. A háttér egy jó módban Budapesten élő polgári fiatal pár kapcsolata, ahol fény derül egy régi fiatalkori beteljesületlen szerelemre a spoiler.
A történet nem volt újdonság számomra, már színházban korábban láttam.
Ismét kettős érzelmeim voltak az író gondolataival kapcsolatban:
Egyrészt sok igazságot kimondott, és feltárt, talán olyanokat is, amire eddig nem gondoltam. Másrészt a feleséggel és a női szerepekkel nagyon nem tudtam azonosulni. Szerintem nagyon érződött, hogy egy férfi próbálja leírni egy nő gondolatait és érzelmeit.
Most sem lettem Márai hívő, viszont jobban tetszett, mint A gyertyák csonkig égnek, és még biztosan rá veszem magam ismét egy könyvére.

4 hozzászólás
>!
DTimi 
Márai Sándor: Az igazi

Huh!
Na ez is keverte a biztosítékot most.
Ilonka, fiam, téged csak sajnálak, ahogyan végig vergődtél, de legalább megpróbáltad.
Péter, öregem, akkora sznob vagy. Mindenkit lenézel, meg akarsz nevelni, fel akarsz „emelni”. Hova, hisz te nagyon lenn vagy. Nagy pátosszal szövegeled a semmit, mondasz dolgokat is, de többnyire mégis csak a semmit. Nem érdemelted meg a kényelmes életet amit kaptál, nem érdemelted meg Ilonkát, de még Juditot se. Arról picsogsz, hogy „az ember szeretetre vágyik …, de senki nem segít soha” ???
Hát te, spoiler , kit szerettél valaha??

Sándor, lelkem, nagyon jókat írsz, de hülye a stílusod.
Na, jöjjön a folytatás.

9 hozzászólás
>!
Brigi007
Márai Sándor: Az igazi

Márai nagy tanító mester. Minden könyvéből tanulok valami komoly dolgot az életről. Szerelemről, szeretetről, barátságról, sorsról, pénzről, kitartásról, hűségről, félelemről, magányról. Az utolsó mondatok közben azon gondolkodtam, van-e még olyan író, aki annyit tudott adni nekem, mint ő. A sok kedvencem közül talán senki. Minek kellenek a világnak Coelhok, amikor vannak Máraik is?

Szóval az az 5 csillag most a könyvnek és az írónak is megy. Akkor is, ha most a könyvet nem igazán értékelem, mert leginkább csak az érzésről tudnék beszélni, amit adott nekem.

1 hozzászólás
>!
just_aGirl P
Márai Sándor: Az igazi

Márai nagyszerű, Márai ezerarcú, Márai halhatatlan!
Filozófikus bölcsességgel ír egyes ember- és érzelemtípusokról, kapcsolatokról, sorsokról. Úgy tűnik, mintha mindent tudna, mindent értene, és minden egyes szereplőjének életét ő maga is megtapasztalta és megélte volna. Az igazi című kisregényében ugyanazt a kapcsolatot mutatja be a két ellenkező nemű résztvevő rendkívüli módon eltérő szemszögéből. A volt férjébe reménytelenül és mindörökre szerelmes asszony elbeszélését olvasva a kis cukrászdába képzeltem magam szemben ülve a gyönyörű nővel, ahogy áhítattal hallgatom az elkeseredett történetét, miközben kávét szürcsölgetünk és süteményt majszolgatunk legjobb barátnők módjára.
Márai a fekete-fehéret is úgy tudja jellemezni, mintha annál színesebb nem is létezne a világon, a legbonyolulultabb és legmegfoghatatlanabb érzelmeket pedig úgy meséli el, mintha mi sem lenne annál egyszerűbb és érthetőbb. Valóságos lélekbúvárt, emberi sorsok, érzelmek és szövevényes kapcsolatok alapos ismerőjét és kivételesen nagy tehetséggel megáldott írót tisztelhetünk személyében. Mondatai csodálatosan szerkesztettek, igazi csemegék a lélek számára. A szerelem és szenvedély bemutatása a férfi szemszögén keresztül egy merőben más tónust kap. Elbeszélésének segítségével nagyszerű korrajzot kapunk és alaposan megismerjük a származására büszke és hagyományait féltve őrző budapesti polgár fogalmát a XIX. század derekán.

>!
Black_Angel
Márai Sándor: Az igazi

Furcsa érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban..Nagyon tetszett, ahogy ezt az életet leírta, 2 szemszögből. Tele volt nagyon jó gondolatokkal, érzésekkel. És az ember kiábrándulhat, vagy megváltozhat a véleménye egyes dologról, e könyv elolvasása után. ha olvasod a könyvet, ne hagyj szüneteket! Úgysem bírod majd lerakni:D

>!
VERDI
Márai Sándor: Az igazi

Essem – Rolunk szol.
https://www.youtube.com/watch…

Van e igazi, és ha van miért nincs. Az emberi elgépesedés magánya megöl, és rommá porlaszt.
Mindenkinek hiányzik a másik, Ő az igazi. Van igazi nő, igazi férfi, de ő e az igazi. Két fejezetből áll ez a könyv. Van e igazi, nem tudom. Az élet nem szerelem, hanem megszokás, tűrés, és alkalmazkodás, és alázat.

Upgrade:
nem hiszem hogy olvastam valaha ilyen könyvet, amiben ennyire benne lennék, vagy annyira Én lennék.

5 hozzászólás
>!
AeS P
Márai Sándor: Az igazi

Sándor, beszélnünk kellene…
arról, hogy micsoda dolog olyan könyvet írni, ami jelentős részét csak mondatról mondatra haladva, nagyon alaposan megrágva lehet olvasni, nem úgy habzsolva, ahogy szoktuk.
arról, hogy micsoda dolog olyan könyvet írni, ami ilyen egyszerűen írja le a bonyolultat, ilyen pontosan fényképezi le az emberi lélek minden rétegét.
arról, hogy micsoda dolog olyan könyvet írni, ami végső soron a neveddel együtt emlegetett polgári lét álságosságáról és megalkuvásairól szól, helyenként bővebben, mint ahogy olvasni akarnám.
arról, hogy micsoda dolog olyan könyvet írni, amiben a nőket ennyire könnyen meg lehet magyarázni, és csak a férfiak gondolkodnak.
Sándor, beszélnünk kellene.


Népszerű idézetek

>!
VERDI

Mert sokáig remélnek. Az ember nagyon nehezen nyugszik csak bele a reménytelenségbe, abba, hogy egyedül van, halálosan és reménytelenül egyedül. Nagyon kevesen bírják csak el a tudatot, hogy életük magányára nincs megoldás. Reménykednek, kapkodnak, menekülnek emberi kapcsolatokba, s e menekülési kísérletekbe nem visznek igazi szenvedélyt, sem odaadást, menekülnek elfoglaltságokba, mesterséges feladatokba, sokat dolgoznak vagy tervszerűen utaznak, vagy nagy házat visznek, vagy vásárolnak nőket, kikhez semmi közük, vagy gyűjteni kezdenek, legyezőket, drágaköveket, vagy ritka rovarokat … De mindez nem segít. S tudják ők pontosan, miközben mindezt mívelik, hogy semmi nem segít. S még mindig reménykednek. Már maguk sem tudják, miben bíznak?. .. – tudják jól, hogy a több pénz, a tökéletesebb rovargyűjtemény, az új szerető, az érdekes ismeretség, a kitűnően sikerült estély és a még sokkal kitűnőbben viszonzott garden party, mindez nem segíthet … Ezért, mindenekelőtt, kínjukban és zavarukban, rendet tartanak. Minden éber pillanatukban rendbe rakják maguk körül az életet. Állandóan „intéznek” valamit, ügyiratot vagy társas együttlétet, vagy pásztorórát … Csak egyetlen pillanatra nem maradni egyedül magukkal! Egyetlen pillanatra nem látni ezt a magányt! Gyorsan, embereket! Vagy kutyákat! Vagy gobelineket! Vagy részvényeket! Vagy gótikus tárgyakat! Vagy szeretőket! Gyorsan, mielőtt kiderül .. .

148. oldal Akadémia-Helkion 1992.

6 hozzászólás
>!
Brigi007

Egy napon felébredtem, felültem az ágyban, és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden…

107. oldal

>!
Brigi007

Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve, mikor hall róla, vagy látja. Tudniillik, azt hiszem, minden elmúlik, de a szeretet nem múlik el.

108. oldal

2 hozzászólás
>!
P_Janka

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

>!
Brigi007

Élni kell, el kell viselni az életet.

36. oldal

>!
VERDI

A szeretet végtelen és tud várni.

48. oldal Akadémia-Helkion 1992.

5 hozzászólás
>!
VERDI

Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.

151. oldal Akadémia-Helkion 1992.

1 hozzászólás
>!
Brigi007

Most látom, azt gondolod, hisztérikus liba vagyok. Nem, fiam, én nő vagyok, tehát egyszerre indián és mesterdetektív, szent és kémnő, minden egyszerre, ha arról a férfiról van szó, akit szeretek.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők
>!
Enola87

Azt mondta, egy embernek egyféle rangja van csak, a jelleme.

64. oldal

>!
VERDI

Tudja, lányom, sokféle erő van az emberek között, sokféleképpen ölik egymást az emberek. Nem elég szeretni, lelkem. A szeretet tud nagy önzés is lenni. Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot. De aki alázat nélkül szeret, nagy terhet tesz a másik vállára.

46. oldal Akadémia-Helkion 1992.

11 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Corinne Hofmann: Afrikai szeretők
Charlotte Brontë: Shirley
Jókai Mór: Az arany ember
M. Kovács Melinda: A kételyen túl
Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!
Vaszary Gábor: Alszik az Isten
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó
Leda Schwartz: A harmadik szerető
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
Janković Nóra: Árnyékok illata