A kötet válogatás Márai műveiből, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. A kötet üzenetét talán így fogalmazhatnánk: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven leadott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják, Márai hitt az igazságot szolgáltató sorsban – és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott – csak megalkudni nem.
A forradalom előérzete 13 csillagozás
Enciklopédia 1
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 21
Kiemelt értékelések
1956 Márai Sándor írásainak tükrében, hogyan élte meg a magyarországi eseményeket.
Mint ismert emigrált Magyarországról, leírja ennek okait, mit érzett lelkében , milyen nemzeti gondolatokat ébresztett benne Magyarország megszállása.. Szabad Európa rádiós beszédek valamint naplós bejegyzésekből áll a regény. Eddig nem sok regényt olvastam tőle, de ez meglepett, nem gondoltam volna, hogy ilyen mély érzései voltak a hazáról. Amiket olvastam tőle többnyire nőkről szólt, kapcsolatokról. :)
Nem mondom, hogy teljesen tudtam élvezni. A forradalom előtti írásai kimondottan nem kötöttek le, az alattiak nagyon tetszettek, míg a harcok utániak már megint nem annyira.
Népszerű idézetek
Amikor a magyar társadalom nagy része elutasította ezt a rendszert, a kommunisták keserű elégedetlenséggel hangoztatták, hogy a magyar társadalom reménytelenül „reakciós”…, a kommunisták ezt az elutasító magatartást „fasiszta örökségnek” minősítették, és 1947-ben nekiláttak, hogy terrorral és a rendőrállammal minden megfélemlítő fegyvernemével kiirtsák a „fasiszta hagyatékot”. – A választásokon ellenünk szavaznak, a közéletben és a magánéletben szabotálnak, az imperialista ellenséget várják, és új háborúban reménykednek, amely végez a kommunistákkal! – így panaszkodtak.
18-19. oldal
Írni akartam, magyar nyelven… de írhattam-e még, amit akarok, elmondhatom-e kételyeim, kimondhatom-e meggyőződésem? Ezt kérdezte lelkiismeretétől ebben az időben minden magyar író, ez a kérdés gyötörte a cseh költőket, a lengyel tudósokat, a román művészeket. Egy idegen hatalom könyörtelen hódító akarata nagy károkat okozhat a megtámadott, gyengébb hatalomnak, de amíg egy nép érzi, hogy sértetlen a szelleme, van hová visszavonulnia az erőszak elől. Az anyagi javakat sarcolhatják, de a szellemi értékek birtokában egy népnek mindig van módja az ellenállásra, van fedezéke, ahová reménykedéseivel visszavonulhat.
68. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kékesi Dóra: A holnap érintése 92% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: A könyvárus lány 90% ·
Összehasonlítás - Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években ·
Összehasonlítás - Kósa Csaba: Tizenhárom perc ·
Összehasonlítás - Balázs Eszter – Phil Casoar: Budapest hősei ·
Összehasonlítás - Csoma Mózes: Korea és Magyarország 1956-ban ·
Összehasonlítás - Németh Csaba: 1956 ·
Összehasonlítás - Gorka Eszter: Várni fogunk ·
Összehasonlítás - Sulyok Vince: Egy ősz örök emléke ·
Összehasonlítás - Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre ·
Összehasonlítás