A ​forradalom előérzete 13 csillagozás

Márai Sándor: A forradalom előérzete Márai Sándor: A forradalom előérzete

A kötet válogatás Márai műveiből, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. A kötet üzenetét talán így fogalmazhatnánk: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven leadott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják, Márai hitt az igazságot szolgáltató sorsban – és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott – csak megalkudni nem.

>!
Helikon, Budapest, 2016
316 oldal · ISBN: 9789632278490
>!
Helikon, Budapest, 2016
314 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278285
>!
Helikon, Budapest, 2006
288 oldal · ISBN: 9632270622

Enciklopédia 1


Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Creusa>!
Márai Sándor: A forradalom előérzete

1956 Márai Sándor írásainak tükrében, hogyan élte meg a magyarországi eseményeket.
Mint ismert emigrált Magyarországról, leírja ennek okait, mit érzett lelkében , milyen nemzeti gondolatokat ébresztett benne Magyarország megszállása.. Szabad Európa rádiós beszédek valamint naplós bejegyzésekből áll a regény. Eddig nem sok regényt olvastam tőle, de ez meglepett, nem gondoltam volna, hogy ilyen mély érzései voltak a hazáról. Amiket olvastam tőle többnyire nőkről szólt, kapcsolatokról. :)

jeno>!
Márai Sándor: A forradalom előérzete

Érdekes válogatás arról, hogy Márai hogy élte át ’56-ot, azt ami előtte történt és azt is, ami utána.

Dominik_Blasir>!
Márai Sándor: A forradalom előérzete

Nem mondom, hogy teljesen tudtam élvezni. A forradalom előtti írásai kimondottan nem kötöttek le, az alattiak nagyon tetszettek, míg a harcok utániak már megint nem annyira.


Népszerű idézetek

Creusa>!

Mindaz, amit az elmúlt években a budapesti rádió hangszóróján át hallottunk, gyanakvásra késztet, akár ócsárlás, akár békülékeny közeledés ez a hang. Néha Jákobé a hang, néha Ároné, de a kéz, amely a mikrofont igazítja, mindig Ézsaué.

47. oldal

Creusa>!

Egyetlen életcélt ismerek még: megélni, hogy Magyarország felszabaduljon.

Creusa>!

Amikor a magyar társadalom nagy része elutasította ezt a rendszert, a kommunisták keserű elégedetlenséggel hangoztatták, hogy a magyar társadalom reménytelenül „reakciós”…, a kommunisták ezt az elutasító magatartást „fasiszta örökségnek” minősítették, és 1947-ben nekiláttak, hogy terrorral és a rendőrállammal minden megfélemlítő fegyvernemével kiirtsák a „fasiszta hagyatékot”. – A választásokon ellenünk szavaznak, a közéletben és a magánéletben szabotálnak, az imperialista ellenséget várják, és új háborúban reménykednek, amely végez a kommunistákkal! – így panaszkodtak.

18-19. oldal

Csiga4>!

Aki megélte a szovjetrendszer
valóságát, tapasztalásból tudja, hogy a bolsevizmust csak egyféleképpen lehet megvalósítani, mindenütt a világban: úgy, ahogy a bolsevisták csinálják. A poklot csak
az ördög tudja szakszerűen befűteni.

68. oldal

Creusa>!

Néha Jákobé a hang, néha Ároné, de a kéz, amely a mikrofont igazítja, mindig Ézsaué.

47. oldal

Creusa>!

Az anyanyelv a legmélyebb sorsközösség.

Kapcsolódó szócikkek: anyanyelv
Creusa>!

Írni akartam, magyar nyelven… de írhattam-e még, amit akarok, elmondhatom-e kételyeim, kimondhatom-e meggyőződésem? Ezt kérdezte lelkiismeretétől ebben az időben minden magyar író, ez a kérdés gyötörte a cseh költőket, a lengyel tudósokat, a román művészeket. Egy idegen hatalom könyörtelen hódító akarata nagy károkat okozhat a megtámadott, gyengébb hatalomnak, de amíg egy nép érzi, hogy sértetlen a szelleme, van hová visszavonulnia az erőszak elől. Az anyagi javakat sarcolhatják, de a szellemi értékek birtokában egy népnek mindig van módja az ellenállásra, van fedezéke, ahová reménykedéseivel visszavonulhat.

68. oldal

Janka91>!

… biztos csak az, hogy a magyar nyelv a legerősebb kötés az életemben, minden más köd és lidérc.

32. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kékesi Dóra: A holnap érintése
Fábián Janka: A könyvárus lány
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Kósa Csaba: Tizenhárom perc
Balázs Eszter – Phil Casoar: Budapest hősei
Csoma Mózes: Korea és Magyarország 1956-ban
Németh Csaba: 1956
Gorka Eszter: Várni fogunk
Sulyok Vince: Egy ősz örök emléke
Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre