A ​szmirnai boszorkányok 12 csillagozás

Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Hogyan ​juthat előbbre egy szegény családból származó görög nő a 19. századi Szmirnában? Persze: úgy, hogy jól megy férjhez. De hogyan szerezzen megfelelő férjet, ha tehetséges ugyan, de nem különösebben vonzó? Hát például mágiával…
A regény Katina történetét meséli el, akinek életébe döntő fordulatot hoz az a nap, amikor ő és édesanyja, Eftalia megismeri Attartot, a török varázslónőt. Ahogy egyre jobban megtanulják alkalmazni a mágiát, nincs, ami megállítsa őket. Katina egymást követő férjei révén egyre magasabb társadalmi körökbe kerül. A mágia biztosította lehetőségekkel azonban okosan élni is képes: nemcsak a szerelmi, hanem az üzleti életben is egyre sikeresebb lesz, míg végül Szmirna egyik legbefolyásosabb asszonyává válik.
Katina történetét száz évvel később élő rokona, Maria meséli el, aki megtalálva a varázslónő titkos iratait, maga is egyre jobban a mágia hatása alá kerül…

Az élvezetes, szerelemmel és humorral átszőtt regény, mely színes képet fest a… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 2011
362 oldal · ISBN: 9789636933401 · Fordította: Hargitai Nóra

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Amadea
Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

Nincs hozományod, előkelő származásod, ne adj' isten még csúnya is vagy? Semmi gond, végy egy darab kötelet, köss rá negyven csomót, ásd el a kiszemelt (természetesen gazdag) dalia kertjében, lopd el néhány haja szálát, de némi korpa is megteszi, vagy a kiszemelt férfiú cipőtalpának egy darabja. Indíts útjára néhány pletykát vérforraló személyedről, intézd úgy, hogy bájaid megkísértsék a férjjelölted, és megköttetik a vágyott frigy. Lesz pénzed, palotád, sokfős személyzeted, a barátnőiddel – akikkel persze egymás háta mögött kibeszélitek egymást – pletykadélutánokat tartotok nem kevés édesség társaságában.

Felemás élményt jelentett a könyv; a történelmi háttér, Eftalia és Katina karaktere, a szépészeti krémek készítése nagyon tetszett. És a varázslás is, csak azt sajnáltam, hogy a nők szinte kizárólag magas pozícióban lévő férfiak behálózására használták a mágiát. A tipikus női aknafúrástól zsongott a fejem, de néhány vicces helyzet is adódik a mesterkedésből.
Az írónő viszont utána nézhetett volna, milyen lapjai vannak a tarotkártyának, mert Nagy és Kis Arkánum helyett treff, ász és társaik szerepeltek. Ejnye.
(Bővebben a linkeknél.)

3 hozzászólás
>!
sheni I
Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

A szöveg és a történet alapjában nagyon tetszett. Ahhoz képest, hogy a történet első kétharmadában mindent, mindenkiről elmesélt az író (néha már az olvasót belekeverve a lényegtelen, többé már vissza sem térő mellékszereplők sorsába, életébe), a végén a lényeget elnagyolja. Nagyon érdekelt volna a szmirnai tűzvész részletesebb leírása, az akkori események felvázolása, nekem itt a cselekmény hiányos, és a későbbiekben is csak ködös magyarázatot ad, ill. inkább csak sejtet.
Szöveg szintjén zavart, hogy Katina történetében csúszkált az elbeszélő. Elvileg Katina mesélte el az életét az unokahúgán keresztül, egyes szám első személyben, mégis sokszor átváltott E/3-ba. Akkor viszont ki mesélt?
Egészében jól szórakoztam, magával ragadott ez a világ, de engem mindig is vonzott a Kelet, főként Törökorzság, tehát nem vagyok pártatlan.

>!
geszti
Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

Időnként úgy éreztem elveszek a Vaszilisszák tengerében, és már-már követhetetlenné válik a cselekmény, de mindezek ellenére rabul ejtett ez a könyv. Nagyon érdekes a görögök és törökök lakta Szmirna világa, a varázslat és boszorkányság pedig még élvezetesebbé teszi.
Kedvem támadt újra utazni. Többször is jártam már Törökországban és Görögországban is, most újra megelevenedtek az ízek, a hangulatok.
Az írónő elrejtett a könyvben jó néhány életbölcsességet, és a humora is remek.

>!
theodora
Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

A történet az elbeszélés hibái ellenére magával ragadott, már a helyszínről és az ottani életről is szívesen olvastam; ehhez jött még két erős nő, akik nem félnek átgázolni másokon, hogy elérjék a céljaikat (jó ez nem épp szimpatikus vonás, de ha azt vesszük, hogy akkoriban a nők csak így érhettek el valamit – fondorlattal, csalással, a férfiak háta mögött). A boszorkányságról olvastam volna még többet is, és a „szmirnai katasztrófa” utáni események is elég ködösek voltak.

>!
elle
Mara Meimaridi: A szmirnai boszorkányok

Nagyon szerettem. Tegnap fejeztem be, de ma már rettentően hiányzik. Annyira ráhangolódtam a témára, a mágiára és a boszorkányságra, hogy még mindig a hatása alatt vagyok, és nem tudok teljes odakoncentrálni a bűnügyi történetemre, amit most olvasok. Azt szerettem benne nagyon, hogy az írónő görög származása ellenére egy olyan világba vezet bennünket, ahol a görögök mellett még törökökkel, örményekkel, franciákkal, olaszokkal, és angolokkal is találkozunk. A legtöbb író a saját népéről ír, de Mara Meimaridi több nép kultuszát, hagyományait, életét is bemutatja, ami szerintem nem kicsi dolog. Engem nagyon magával ragadott a történet, tetszik az alapötlet, a boszorkányság, s az, ahogy mindezt elmeséli, és keretbe foglalja. Sokszor éreztem, hogy én is ott vagyok Szmirna valamelyik utcáján, és látom, hallom az eseményeket.
A maximális pontot csak azért nem adtam meg rá, mert sokszor belebonyolódtam a nevekbe. Volt úgy, hogy vissza kellett lapoznom, hogy megtudjam, hogy ez és ez kicsoda, pedig igazán próbáltam odafigyelni, és megjegyezni a neveket. Később, mikor visszagondolok még erre a könyvre, lehet mégis megemelem a pontszámot, mert idővel az ember elfelejti a rosszat, és csak a jóra emlékszik. Később már lehet, nem fogok annyira emlékezni, hogy mennyi gondot jelentettek a nevek, és megadom a maximális öt csillagot.:)De ezt még átgondolom…


Népszerű idézetek

>!
elle

Tudod, Sztellám, a vendég olyan, mint a hal. Az első nap friss és kívánatos, másnap még ehető, harmadnap pedig már bűzlik.

144. oldal

>!
elle

Tudod, milyenek az öregasszonyok: egész nap azt várják, hogy este legyen, és alhassanak, amikor pedig lefekszenek, alig várják, hogy reggel legyen, és még egy napig láthassák a világot.

225. oldal

>!
elle

Bármilyen bánatod legyen is, vegyél mély lélegzetet, és mondd: „Lélegzem, élek, és boldogulok.”

276. oldal

>!
sheni I

Csakhogy a férjébe nem vésetheti bele az ember a neve kezdőbetűjét. Őt nem lehet pénzért megvenni, bármennyi legyen is az embernek. Őérte a lelkével fizet az ember. Fájdalommal, fáradsággal, cselszövéssel. De fizet. És nem csak egyszer. Fizet érte egész életében.

329. oldal

>!
Amadea

Valamikor megesküdtem: senkinek sem hagyom, hogy bántson téged. És ebbe beleértettem az igazságtalan Istent is. Az embereket ne is említsd. Még a sajnálatodat sem érdemlik meg. Ütni kell őket, hogy tiszteljenek. Üsd-vágd őket. Még a legjobb is, ha eljön az idő, hátba szúr. Még ha soha nem is ártottál neki. Szúrj tehát te elsőként. Nem hagyom, hogy a gyerekem lágy legyen, mint a vaj. Hiszen azt bárki könnyen szétkeni egy szelet kenyérre. Amit az előbb említettem, hogy akkor már késő, azt az anyámtól tanultam. A nagyanyádtól, Elenitől. Éjjel-nappal ezt igyekezett a fejembe verni. Úgy tűnik, ő keservesen, fájdalmak, kínok és szenvedések árán tanulta meg. Ki tudja, mit kellett elszenvednie, és hogy fizette meg ezt a leckét. Átadta nekem. Én pedig most átadom neked hozományként, te pedig tartsd tiszteletben. A nagyanyád a lelkével fizette meg.

146. oldal

>!
elle

– Minden ember ugyanolyan. Ha valami vidám dolgot mondasz nekik, nevetnek, ha megijeszted őket, félnek, ha megütőd őket, fáj nekik… A testük és a lelkül hasonló, bármelyik Istenben hisznek is, és bármely pontján élnek is a Földnek, és bármilyen is a bőrszínük.

328. oldal

>!
elle

– Az élet addig tart, ameddig egy dal – mondta Katina. – Utána a lemez véget ér. Minden dal valami másról szól. Ahogyan minden ember élete más és más. A legtöbb dal a szerelemről szól, ami nélkül semmit sem ér az élet. Ha a dal rossz, és nem tetszik senkinek, senki más nem fogja újra elénekelni. Ha pedig jó, akkor az emberek még sokáig emlékezni fognak rá. De vannak a világon zeneszerzők is, akik a dalokat írják.

329. oldal

>!
elle

Mondom,új célt tűztünk ki. Döntöttünk. Nem nézünk vissza.És nem siránkozunk a sorsunkon. Mert ha csak ülünk itt és siránkozunk, az egyetlen, ami marad nekünk, az a siránkozás. Én majd jajgatok, te meg felelsz rá.Na az lesz ám csak szép! Csodásan éreznénk magunkat. És egy nap arra ébredünk, hogy megaszalódtunk. És amikor látjuk az összeaszalódott képünket, akkor bánhatjuk majd az elvesztegetett éveket. De akkor már késő lesz. Az idő rohan…

145. oldal

>!
elle

Az árulót mindig a barátaid között keresd.

66. oldal

>!
elle

Ha valakivel barátkozni szeretnél, csak hallgasd meg a bánatát, és adj neki reményt!

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Demetra Vaka: Háremélet
Arisz Fakinosz: Mese az eltűnt időről
Aposztolosz Doxiadisz: Petrosz bácsi és a Goldbach-sejtés
Alkyoni Papadaki: A Hold színe
Nikosz Kazantzakisz: Isten szegénykéje
Vaszilisz Vaszilikosz: „Z”
Ioanna Karisztiani: Batyu
Nikosz Kazantzakisz: Akinek meg kell halnia
Vaszilisz Vaszilikosz: Angyalképző
Nikosz Kazantzakisz: Testvérgyilkosok