Metafizikai ​kabaré 15 csillagozás

Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Rue Chabanais-ban működő Metafizikai kabaré attrakciója Beba Mazeppo, aki fizikai anomáliájával vonzza a nézőket: két klitorisza van.
Egy olyan férfira vár, – szüzességének elvesztése céljából – akinek két hímtagja van. Rengeteg a hódolója: a szicíliai Guigiu del Soldato, a kábítószeres festő, Wolfgang Zanzauer,költő, a Sorbonne germanisztika szakos hallgatója; valamint Jonatan, a zsidó kabalista.
A regény Beba és Wolfgang szerelmi története: a költő feleségül akarja venni Bebát, mert szerinte ő az egyetlen nő, aki művészetének értő örököse és méltó özvegye lenne. Folyamatosan udvarol neki, s míg éjjel-nappal a Metafizikai kabaréban őt nézi, Beba másik két rajongójával folytat vitákat a művészet végéről, szerelemről,eretnekségről.
A végkifejlet hajmeresztő: Wolfgang első szeretkezésük alkalmával leharapja a fölösleges klitoriszt, hogy ne álljon akadályként a magát anomáliája miatt kiválasztottnak tartó hölgy és a csupán egy hímtaggal rendelkező férfi közé.… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2004
112 oldal · ISBN: 9630775557 · Fordította: Nánay Fanni

Enciklopédia 4


Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Mandragoria>!
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré

Jó régen olvastam már, de kihívás miatt most újra elővettem és milyen jól tettem! Teljesen másképp látok most mindent. Akkor egész egyszerűen rányomtam a Kedvenc gombra, de ez a szó nekem már teljesen mást jelent, bár meg kell hagyni, jól felépített, élvezetes, meglepő és nagyon érdekes regény ez.
Bár van cselekménye, a lényeg a különféle filozófia, történelmi és vallási (leginkább a kereszténységről) eszmefuttatásokon van. Elmélkedés az életről, a halálról, Istenről és a szerelemről.
Nagyon rövid, a fejezetek is rövidek és a tényleges történetet folyamatosan megszakítja egy-egy kisebb történet. A fejezetek csillagokkal indulnak és a szövegben is felbukkan valahol egy-egy ilyen szimbólum. A szövegbéli szavaknak mintegy magyarázatuk a fejezetkezdések. Bár ennek különösebb jelentősége nincsen (legalábbis én nem vettem észre), nem derülnek ki ezáltal rejtett és más igazságok, nem csavarodik meg a történet és nem ér össze a végén. De meg kell hagyni, nem szokványos szerkezet.
Maguk a szereplők is többnyire beszélgetnek a fenti témákról. Néhány közbeiktatott történetet ők maguk mondanak el, néhány „csak úgy” van, kisebbfajta kiegészítést ad a beszélgetés részleteinek megértéséhez.
A cím sokatmondó, tényleg kabarés a sztori, nem csak a klub nevét jelöli, jól összefoglalja az egész szöveget.
Rettentően abszurd, ahogy (nem feltétlenül spoileresen) a fülszöveg is írja. Kissé különcek a szereplők, nem csak származásukat, fizikai felépítettségüket tekintve, hanem gondolkodásukat nézve is. Napjaik nagy részét a filozófiai eszmefuttatások teszik ki, bár nem minden a Kabaréban játszódik, nem sok fáradságot vesznek, hogy ténylegesen is csináljanak valamit, vagy bárhová menjenek. Egyszerűen léteznek csak.
A lényeg, a fontos és elmélkedésre okot adó mondanivaló a beiktatott történetekben van (többet is idéztem). Az írónő nagyon egyedien képes kifejezni az élet lényegét, a szerelmet és az élvezetet (pl. a spermában megfulladó pillangó esete – ezt már ki is emelték).
Még biztos el fogom olvasni.

Sárkányevő_G>!
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré

Gretkowskát a mai lengyel irodalom legnagyobb felfedezettjeként emlegetik, bár a kritika a ’64-es születésû, Franciaországba emigrált írónõt nem fogadja egyöntetû lelkesedéssel. Mûveit sokszor illetik az obszcenitás vádjával és titulálják filozófiai giccsnek. Így van ez Magyarországon 2004-ben
megjelent regényével is.

A mû elsõ sorai a kilencvenes évek Párizsának egyik feslett lokáljába vezetnek minket, ahol rögtön tanúi lehetünk egy meghökkentõ testi hibával megáldott sztriptíztáncosnõ ámulatba ejtõ mutatványának. E hely, a Metafizikai Kabaré törzsvendége Wolfgang, a német költõ, Giugiu, a szicíliai festõ és Jonatan, a kabbalizmus zsidó ismerõje, akik mindannyian Bebáért, a mulató „vedlett boába burkolózott” táncosnõjéért rajonganak.

A regény a posztmodern világ paródiája: kész kabaré groteszk alakokkal, bugyuta szerelmi históriákkal és fülbemászó filozófiai kuplékkal. Az éjszakai bár vörös fénnyel megvilágított termében inogni látszanak a hagyományos világmagyarázatok, de a legképtelenebb agymenésben is igazságot találhatunk. Torz a nõ, és a férfi csupán szellemi önkielégítést végzõ, lézengõ kocsmatöltelék, de képes érezni, szeretni, rajongani. „A valóság sokkal rosszabb” – olvashatjuk. Rosszabb az õrült nagymamánál, Wolfgang borzasztó szerelmes verseinél, Giugiu „Avignoni kisasszonyok bordeaux-i átszállással” címû festményénél, rosszabb a színpadon Beba által minden este elõadott sztereo orgazmusnál és a görög-zsidó-keresztény-gnosztikus eszmefuttatásoknál.

Gretkowska regényének cselekménye sovány: az egyik szereplõ (egy meglehetõsen bizarr aktus következtében) végül elnyeri Beba szerelmét. Nem hagyományos történetmesélést kell tehát várnunk, más teszi élvezetessé az olvasmányt. A fejezetek – a merész filozófiai esszék, sajátos bibiliamagyarázatok, misztikus tanok, különös szektákról szóló tanulmányok – csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. A különálló szakaszok egymás jegyzetei: egy-egy csillaggal jelzett szó alkotja a következõ rész kiindulópontját. Ez a véletlenszerûséget imitáló szerkesztés minduntalan megszakítja a történet folytonosságát. De hát – idézve Barthes, francia irodalomkritikus gondolatát – nem az-e a testnek is a legizgalmasabb része, ahol az öltözék szétnyílik?

metahari P>!
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré

Világlátása közel áll hozzám, bizonyára ezért figyeltem fel rá. Később formálta is a szemem járását, azóta másképp látok már dolgokat és folyamatosan gondolkodom, mit lehetne még megváltoztatni.

Zellenke>!
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré

Nem igazán értettem a könyv mondanivalóját: csapong össze-vissza, története alig van, egyáltalán nem tetszett. Nekem túlságosan elvont volt, egyetlen előnye, hogy rövid fejezetekből épül fel, így még ha untam is, elég gyorsan sikerült a végére érnem.

Etzel>!
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré

Feszes szerkesztésű, nagyon szórakoztató, érdekes vallás-kultúrtörténeti utalásokat tartalmazó könyv.


Népszerű idézetek

metahari P>!

A civilizációk nem azért pusztulnak el, mert elpusztulnak az emberek, hanem azért, mert elpusztulnak magyarázataik.

metahari P>!

A ti kultúrátokban a testi kontaktus, még az érintés is, elítélendő dolog. Ne tagadd, a Nyugat civilizációja az ókori görögöktől, Arisztotelésztől, Platóntól ered. Platón találta ki a plátói szerelmet, Arisztotelész pedig azt írja a Nikomakhoszi etikában, hogy a tapintás érzéke számunkra szégyen, vagyis számotokra az, mert valójában a szerelem felfedezés, beavatás, forradalom, nem pedig szégyen. Át kell hát értékelned e civilizáció fogalmait a saját használatodra. Választhatsz, vagy bűn, szégyen, csalódás, aztán kétségbe ejt a beteljesületlen szerelem, elvesztegetett életed; vagy az átélés teljessége, tiéd a művészet és Beba, túl jón és rosszon. Nincs más választásod. Túl terhelt a civilizáció, így a mostani tudatállapotodban nem tudod magad maradéktalanul átadni a szerelem átélésének. A civilizáció hazug hablaty, a szerelem – néma igazság. Vagy elpusztítod a szerelmedet azzal, hogy megpróbálsz helyet találni neki a hipokrízis civilizált világában, vagy az értelmedet pusztítod el, hogy be tudd fogadni ezt az érzést. Épp csak megérintetted Bebát, az ideálodat, a szerelmedet, máris úgy érezted, bemocskoltad ezzel a világgal. Ezért szeretnéd szökéssel, szégyennel büntetni magad.
– Tehát vagy Beba és csakis Beba meg a művészet, vagy a zavartalan létezés. […]
– Rendben van. Barátként azt tanácsolom, próbáld kívülről, távolabbról nézni a gyötrelmeidet! Távolodj olyan messzire, hogy már ne is lásd. Ez egy ideális recept a megoldhatatlan problémákra.

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · Platón
2 hozzászólás
Mandragoria>!

[…] az álom nem pihenés, hanem narkózis az érzéstelenítés nélkül töltött ébrenlét után.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: álom
Mandragoria>!

* Ha lehetséges az élet és a halál, akkor az életben minden lehetséges. Még az is, hogy az őrangyalod buzi, vagy léteznek törpék és manók, persze csak a saját felelősségükre és azzal a feltétellel, hogy nem tépázzák meg a valóság paradigmáját, mert ha megtépázzák, akkor később majd valakinek fáradságos munkával be kell foltoznia a negáció elszakított fátylát, de kinek? Az unikornisoknak a porrá őrült szarvukkal? A sziréneknek? A szirének kipusztultak a biológiai egyensúlyt felborító kémiai vegytisztító szerektől, hiszen valaha azok a szép lányok váltak szirénekké, akik nem mosakodtak.

56. oldal

Londonna>!

[…] ha valakiről nem gondolunk rosszat, az olyan, mintha nem is gondolnánk rá.

16. oldal

Londonna>!

Az, hogy valaki mindenért rajong: […] közönséges feslettség

26. oldal

Londonna>!

– A fajkutyák a genetikai hibák tenyészetei, tiszta horror […], ezekkel a szörnyetegekké vált, tenyésztett kutyusokkal baj van. Láttam a metróban egy nagyon találó graffitit: „Baszd meg a kromoszómákat. Még…”

80. oldal

Londonna>!

A tökéletesedés gyönyörűség, bár fájdalmas, ebből következően a szenvedést okozó megkínzott szadista önmaga mazochistája és…

81. oldal

Londonna>!

[…] a szerelem a lélek műve. Perverz az, aki csak a nőt vagy a férfit szereti, mert az a nemi szervet szereti, nem pedig az embert.

85. oldal

Londonna>!

Az emberek mindig rosszak lesznek. Ilyen a természetük. Csak annyit mondhatunk nekik, hogy ne cselekedjenek több rosszat annál, ami feltétlenül szükséges.

105. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami
B. E. Belle: Árvák
Spiró György: Fogság
R. Kelényi Angelika: Rejtélyes Rio
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Fodor Gergő: A Tragédia Gyermekei
Paul Auster: Láthatatlan