Vidám kópékról, a sherwoodi erdő sok kalandot megért bujdosóiról szól ez a könyv. A történelmi regényekben, filmekben és színdarabokban már oly sokszor megrajzolt Robin Hood új arccal lép itt elénk. „Robin pajtás” ő ismét, akárcsak az eredeti, középkori angol balladákban. Tréfára mindig kész, szabadságszerető, bátor fiatal legény, aki társaival együtt az erdőt lakván igazságosztó zsiványként a szegény nép legfőbb védője és a nagyurak rettegett üldözője lesz. Mi tagadás, Richárd király keresztes hadjáratát, János herceg trónbitorlási kísérletét ma már a történelem is alig tartja számon, ám a normann elnyomók ellen lázadó Robin Hood alakját mindmáig frissen megőrizte a nép képzelete.
Robin Hood 178 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1965
Tagok ajánlása: 11 éves kortól
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró · Móra Klassz Móra · Delfin könyvek Móra
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 14
Most olvassa 3
Várólistára tette 31
Kívánságlistára tette 26
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


Oh, a híres legendás Robin Hood, aki nekem is egész végig kedvencem volt, hiszen ő a könyv legpéldamutatóbb személyisége. Egy igazi hős, akiért én is nagyon odavoltam. Imádtam a könyvet, mert izgalmas volt, kalanddús, csak úgy fogytak a lapok! Sokkal jobban tetszett, mint a másik Robin Hood, amit pár hete olvastam. Volt egy hangulata, ami teljesen magába szippantott. Én is részese akartam lenni, ott akartam lenni a bújdosókkal a sherwoodi erdőben, én is harcolni szerettem volna, és legfőképp én is akkora hős akartam volna lenni, mint Robin, Much vagy Little John.
Rengeteget nevettem a városbíró miatt, egyszerűen hihetetlen, milyen naiv ember, és mennyire önző…!
Robin megjegyzései viszont nagyrészt nagyon odatettek mindent :D


milyen lehet a tökéletes ifjúsági regény? ha a megfelelő időben olvasod, a teljes világodat kitölti. hézagmentesebben, mint az ikea méretre szerelt bútorai a bútorokhoz méretezett válaszfalak közti űrt. hiába, Mándy és kollégái még nem furnérból dolgoztak, lapra szerelve.
és persze még nem a butafejű kevinkosztner volt az én képzeletemben Robin, és mindenki más is a sajátom volt, nem hollywoodi kaptafa-bálvány.
ennyit tudok hirtelen hozzáfűzni, sok-sok (nagyon sok) évvel az olvasások (legalább egy tucat) után…
nemmeremújraolvasni, zsülvernévelmármegjártam
ld. még https://moly.hu/karcok/1243834


Gyerekkorom egyik nagy kedvence, számtalanszor elolvastam. Most a gyerekeimnek felolvasva változatlanul azt mondom, ez az egyik legjobb magyar ifjúsági regény. Könnyed, kalandos, szerethető. Ha önállóan olvasnak majd, akkor is még a kezükbe fogom adni, mert pont ilyen könyvekkel lehet megszerettetni az olvasást.


Végre igazi gengszter,zsivány lehettem újra, aki megment minden jóravaló embert, megbünteti a rosszat, íjászkodhat, menekülhet, álcázhatja magát. Ezt tettük éveken át a házunk körül lévő mocsaras, erdős, nádas területen tesómmal és a bátor jelentkezőkkel. Igazán kemény élet volt ám az, csoda, hogy néhány karcolás volt a legkomolyabb bajunk.
Ez a könyv igazán jó ifjúsági regény, amit jó felnőttként is olvasni és újra előhívni az emlékeket, mert Robin Hood a mi időszámításunkban nagy ász volt. spoiler
Bírtam most is.


Élveztem a történetet. Egy kicsit a film, egy kicsit a mese jutott eszembe olvasás közben. Szimpatikus volt Robin Hood, mosolyogtam olvasás közben egy-két jelenten. Tuck, Little John mindig is a kedvenceim lesznek, voltak. A végét imádtam, aranyos volt.


Teljes értetlenséggel olvastam a könyvet. Nem értettem, hogy Mándy hogyan tudott ilyen rossz szöveget elkövetni. Aztán, böngészve a molyos véleményeket, ráakadtam @pável karcára https://moly.hu/karcok/1243834 és máris megvilágsodtam:
„Aztán ahogy a szocialista irodalompolitika szokta, belenyúltak a későbbi kiadásokba, kissé visszarontva a szöveg minőségét – a sors fintora, ezt a delfinizálásnak nevezett cenzúrát még a Delfin-sorozattal szemben is elkövették.”
Nos, igen, ez sokat megmagyaráz.


Nemrég olvastam az Ivanhoe-t, Walter Scott klasszikus regényét, és nosztalgiából elővettem újra a Robin Hoodot is.
Mándy Iván nyelvezete nyilván sokkal közelebb van hozzánk, könnyedebb, olvasmányosabb. Sok helyen humoros, már-már idilli képet fest a hős Robin Hood, az „íjászok királya” és csapata lovagiasságáról. A szegénylegények szinte már kedélyeskedve engedik szabadon az elfogott ellenfeleiket, ugyanakkor ők ezt egyáltalán nem viszonozzák, sőt galád csapdákat állítanak a sherwoodi erdő bujdosóinak. De végül a jók elnyerik méltó jutalmukat, és a rosszak is a büntetésüket.
Jó kis olvasmány a XII. századi angol „betyárokról”.


Miután az ember megnézte és teljesen a hatalmába kerítette a Kevin Costner-féle tolvajok fejedelme, és ha még a Robin Hood legendájáról készült rajzfilm sorozatot is látta gyerekkorában, akkor ezek után ezzel a könyvvel válik teljessé a repertoár, én most úgy érzem. Kicsit gyermeki volt az egész könyv leírása, olykor úgy éreztem, mintha a felnőtt szereplők egy ötéves gyermek szintjén állnának értelmileg és szókincsügyileg, de még így is nagyokat csattantak a poénok és a fordulatok. Összességében tetszett!
Népszerű idézetek




– Kelj fel, Robin! – mondta a király. – Igen, én vagyok a látogató. Kíváncsi voltam rád. És örülök, hogy most se feledkeztél meg a szegényekről. Látod, én is így barangolok, egyszerű ruhában. Mert mi nem vagyunk urak, Robin Hood. Szolgák vagyunk. A nép szolgái.
274. oldal, utolsó fejezet - A látogató (Palatinus, 2003)




Hej, ha egyszer én is hazatérhetnék! – Hallgatott egy darabig, aztán elvigyorodott. – No de nem azért jöttünk, hogy a fejünket lógassuk! Tovább, fiók! Ettől a perctől londoni nemesek vagyunk!
– És ha valaki kételkedik?
– Majd jól tarkón vágom! – bólintott a derék Much. – Sosem szerettem, ha kételkednek a szavaimban.




– Robin Hood!
(…)
– Én vagyok, jó asszony. De miért ijedtél meg?
– Te ölted meg a vadászok kapitányát?
– Nagyon sietett. Elfelejtett visszaköszönni…
A király vadászai




A hosszú tölgyfa asztalnál ültek a szakállas tanácstagok. A városbíró minden szavára, mozdulatára bólintottak. Ebben roppant nagy gyakorlatuk volt. Már kiskorukban városi tanácsosoknak nevelték őket, és így egész korán megtanultak bólogatni.
43. oldal




A poroszlók kapitánya kardjához kapott. Keze a derekán maradt. Arca ostoba fintorba torzult.
– Ejnye, hol a kardom? … – Körülnézett. – És hol az ellenség? Úgy látszik, megfutottak!…
– Most fejlődtök csatarendbe?! – kiabált a városbíró. -Hol vannak már a sherwoodiak! A foglyokat kiszabadították, engem pedig … – a derekához kapott – jól helybenhagytak.
A poroszlók kapitánya végigsimított a bajuszán.
– Ebből is látszik, hogy milyen csürhe! Még azt se várja meg, hogy csatarendbe álljunk. Nahát, ilyen ellenséggel nem is harcolunk. Azt már nem. De tessék megnézni, városbíró uram, hogy milyen nagyszerűen fölállítottam az embereimet. Elöl a dárdások …
A NOTTINGHAMI HÓHÉR
Hasonló könyvek címkék alapján
- J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly 96% ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman: Csillagpor 85% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / Beszterce ostroma ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: A fekete tulipán 83% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Rab ember fiai 83% ·
Összehasonlítás - Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya 92% ·
Összehasonlítás - Kerstin Gier: Zafírkék 93% ·
Összehasonlítás - Philip Pullman: Az arany iránytű 90% ·
Összehasonlítás - Ransom Riggs: Üresek városa 88% ·
Összehasonlítás - Charles Dickens: Twist Olivér 85% ·
Összehasonlítás