Arra a kérdésre keres feleletet: Támogatja-e történetírásunk a népi gondolatot, igyekszik-e a korszerű nemzeteszmét megfogalmazni? Sorra véve mindazokat az intézményeket, amelyek a magyar történettudomány munkásait összefogják, tárgyilagosan rámutat szervezetük elavult részeire, valamint oly hiányaikra, amelyek az eredményes tevékenységet gátolják. nem közismert jelenségeket ismertet tehát, hanem terveket, amelyek alkalmasak legnemzetibb tudományunk fejlesztésére s egyszersmind a magyar közgondolkozás irányítására. A multtól örökölt intézmények, mint az Akadémia, az Egyetem, a Nemzeti Múzeum működésének kritikájával s a jövő feladatainak megállapításával mintegy kettős tükörben mutatja meg napjainkat, a jelent, az uralkodó szellemtörténeti s a feltörekvő népiségtörténeti irányzat ellentétét, valamint világnézeti különbözőségüket. A tanulmány, elutasítva az elavult politikai nemzet fogalmát, nyílt hitvallás a népi gondolat érvényesülését jelentő új nemzeteszme mellett, ugyanakkor… (tovább)
A magyar történettudomány 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Historia Incognita Attraktor
Kívánságlistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Thuróczy János: A magyarok krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Hatos Pál: Reformáció és történeti hagyomány ·
Összehasonlítás - Balogh Tamás: Huizinga Noster ·
Összehasonlítás - Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Aczél Endre: Acélsodrony – A nyolcvanas évek 95% ·
Összehasonlítás - Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon – Politikai eszmetörténet ·
Összehasonlítás - John Lukacs: Budapest, 1900 90% ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Tóth István: Pannoniai vallástörténet ·
Összehasonlítás