A ​gyalázatosak szentélye 20 csillagozás

Malota László: A gyalázatosak szentélye

…Elhagyatottan ​feküdtem a szeminárium egyik eldugott pincéjében, távol a világtól, elszigetelten, magányosan, s akkor életemben először gondoltam, mint lehetséges menekülésre, a halálra…
…Miközben felfelé bandukoltam e két szentéletű reverendás alakkal, szörnyű látomás gyötört: a néhai Jézus voltam, akit Poncius Pilátus elé két legionárius kísért, hogy meghallja tőle a halálos ítéletét, amelyet a Kis Szinhedrion hozott Jesua Ha-Nocri vádlott ügyében…
…Az apácák mindegyike egy gyertyát tartva kezében körbe-körbejárta a feszületet. A gyertyák, ingadozó, misztikus fényében megpillantottam a bűnbeesés által, a hatodik parancsolatot megszegni kívánó apácám kislányosan bájos arcát, amely minél mélyebben, és minél gyorsabban merültünk el egymás lüktető testében, annál jobban kivirágzott, fellángolt és kivirult. Olyan volt, mint valami tündérarc harmatos rózsaszirmokkal, amint a kéj szenvedélytől duzzadó tengerének árjában egyre vadabbul alámerül. Amikorra csaknem ájultan… (tovább)

>!
210 oldal · ISBN: 9789631231045
>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2002
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638613475

Most olvassa 3

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Cicu>!
Malota László: A gyalázatosak szentélye

"– De miért az ellentmondásos katolikus Istent választottad, akinek olyan tilalmakat tulajdonítottak, amiket te sohasem fogsz tudni betartani?
– Miféle tilalmakra gondolsz?
– Nem normális dolog egészséges fiatalembereket, lányokat megfosztani holmi vallási parancsokra hivatkozva – melyeket talán nemzőképtelen vénemberek találtak ki – az örömtől, a boldogság betetőzésétől, a beteljesedett kielégüléstől. Megtiltani olyat, amit maga az Isten oltott belénk, amikor megteremtett."

Merész témaválasztás, remek kivitelezés.
Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, hisz tudtam, hogy önéletrajzi ihletésű regény,
mert Malota László 18 évesen a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia hallgatója lett, ahol szeminaristaként papneveldében lakott.

A regény rávilágít arra, hogy vannak bajok a katolikus egyház háza táján. Bár sajnos szerintem már mindenki hallott különböző esetekről, papok és apácák kapcsolatáról, papok és papok közti együttlétekről, sőt egyéb extrém esetekről.
Azt gondolom, hogy a fenti idézet világít rá legjobban a problémák forrására.
A cölibátus, amit a világ legnagyobb baromságának tartok.

Nálam kedvenc lett, mert lebilincselő, fordulatos, magával ragadó. Imádtam a latin mondásokat benne. Nekem bejön Malota stílusa, ez a harmadik könyv amit olvasok tőle, és mindig meg tud lepni. Hol a cinizmusával, hol a szépirodalmi stílusban megírt gondolataival.

Piintyő>!
Malota László: A gyalázatosak szentélye

… amikor az ártatlan őzikéhez és a félénk, gyenge oroszlánhoz értem, feltettem magamnak a kérdést: jaj, még ez is?:D kell ez nekem?
nem sok kellett volna hozzá, hogy sutba dobjam – ja persze nincs is sut a lakásban – , de aztán úgy voltam vele: egye fene azt a nyolcvan oldalt már kibírom.
nem tetszett, végig irritált az a maró gúnyos hangvétel, ami jellemzi az egész könyvet… szerintem egyáltalán nem irónikus, mint ahogy a fülszöveg mondja/írja. az utolsó fejezetek meg szinte fröcskölnek a gyűlölettől.
biztos, hogy van igazságtartalma annak, amit leír. nem ezt vitatom, nem is vitathatom kívülállóként, ateistaként. azért mégis azt gondolom, egy írónak, amennyire lehet, objektívnek kell lenni.
tulajdonképpen abban sem vagyok biztos, hogy mi ennek a műfaja: regény vagy tényfeltáró riport, vagy mi a szösz?
az egész embert nem értem: miért akart ő pap lenni, ha már a szemináriumba érkezése első napján, a könyv első oldalán kijelenti, hogy nem tehettem én arról, hogy kételkedtem az Istenben… más helyütt (128. oldal) már egyáltalán nem hisz Istenben, a szemináriumban vesztettem el a hitemet… utalt ugyan kevés szóval rá, hogy holmi nagyapa-ügy miatt akart pap lenni, de én ezt egyáltalán nem találom meggyőzőnek, mint ahogy az Eszterrel való szakítás-szerelem ügyét sem, nem beszélve arról, hogy teljesen elhallgatta a szemináriumból való kikerülése körülményeit: ő lépett ki? kicsapták? ehelyett 70 oldalon keresztül egyes papi tisztségviselők erkölcstelen kicsapongásairól ír. de hogyan?!? hát az meg, ahogy Isten megjelenik Josua kanonok előtt, s lehordja… Óóó!
na jó, hát nem az én könyvem, az már biztos. egyoldalú, részrehajló.
ahogy láttam, a többi könyve is ekörül forog. én nem vagyok rá kíváncsi …

3 hozzászólás
vadvirág>!
Malota László: A gyalázatosak szentélye

Nem is értem, miért nem lepődtem meg a könyvben leírtakon?
Talán ritkábban kellene TV-hiradót néznem, újságot olvasnom?
Szomorú -de úgy tűnik- vannak problémák a katolikus egyház háza táján…
Persze, nem szeretnék általánosítani.
De a helyzet, azért elgondolkodtató.

szocialdemokrata>!
Malota László: A gyalázatosak szentélye

Lebilincselően izgalmas mű. Ha valaki tanult történelmet, tudja, hogy a feudalizmus és a monarchia korszakában az egyháznak milyen szerep jutott a feudális hierarchia, a nyilt jogegyenlőtlenség, a társadalmi rend érintetlenségének fenntartásában. Az államhatalom legitimitásának teokratikus eredeztetési elve által fogadtatták el a fennálló politikai, társadalmi rendet a latin ritusú egyház segitségével. Dictatus papae, s a pápa és a római egyház tévedhetetlensége. Az anyaszentegyház, a római egyház tanitása, nem pedig a Biblia és Jézus állt sohasem a középpontban. Ők-ahogyan az ortodox egyház is- tagadják a bibliai alapokon nyugvó kereszténység kizárólagosságát, s a szent hagyományok részének tekinti a Bibliának, de a kereszténység forrása számukra a szent hagyományok összessége, nem pedig kizárólag a Biblia. A római egyház mindig is az abszolút erkölcsi igazságokat, a priori igazságokat hirdette. A középkor időszakában Európában világnézeti-ideológiai egységet teremtett, a jó élet, a helyes élet, a jó rend tárgykörében egységes, a politikai, kulturális, világnézeti, vallási pluralizmust tagadó álláspontot képviselte. A reformációnak az ésszerű pluralizmus tényének szinre lépésében kulcsfontosságú szerepe van. A reformáció által szűnt meg európai ideológiai-világnézeti egysége. Hiszen a latin ritusú, római egyház abszolút erkölcsi igazságot hirdetett valamennyi morális kérdésre vonatkozóan. A protestantizmus korát megelőző módon védelmezte az egyén személyi szabadságát, az egyén magánautonómiájának társadalmi szférától, közszférától való elválasztását, az egyént megillető emberi méltóságot és magánautonómiájában cselekvési szabadságát. A reformáció, a kálvini protestantizmus a polgári állam előfutára, individualizmusa, az egyéni érdekérvényesités lehetőségének előtérbe helyezése kedvezett a polgári életforma térhóditásának, ezáltal a kapitalista termelési viszonyok megszilárdulásának. A protestantizmus a polgárosodást, a jogegyenlőséget és a polgári liberális államot támogatta, a katolicizmus pedig a feudalizmust, a monarchiát. A római egyház mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy az államhatalom morális kérdésekben elfoglalt álláspontjának megfelelően rendezze be a társadalmi-politikai intézményeket. Malota László rávilágit művében a katolicizmus antiindividualista voltára, amely elnyomja az egyén cselekvési autonómiáját, mindig a közösségi, erkölcsi szubsztanciáit hangsúlyozza. Ezt érvényesiti a papnevelés során is. Természetesen a II. vatikáni zsinat demokratikussá, az emberi jogokat, a lelkiismereti szabadságot tisztelővé tette a római egyházat, nem kevésbé enyhült szigora a morális kérdésekben való állásfoglalás tekintetében, mégis egyértelműen a reakció őre volt még a XX. század közepén is. A római egyház természetesen nem egységes. A katolikus egyházon belül megtaláljuk az ultrakonzervativ, a II. vatikáni zsinatot biráló irányzatokat, s a modern, a nyilt társadalmat a kereszténység szociális érzékenységére a hangsúlyt helyező, ökumenikus gondolkodásmódot úgyszintén.


Népszerű idézetek

Cicu>!

A szerelemhez a nemi élet is hozzátartozik, és ha nem megfelelő, megölheti a legkiforrottabb, legelmélyültebb szerelmet is.

130. oldal

Cicu>!

Nem kívánhatom tőled, hogy olyan embert szeress, akit évente csak néhányszor láthatsz.

24. oldal

Cicu>!

– Az ember akkor a legboldogabb, ha szeretik, ha szerethet.

236. oldal

Cicu>!

– És azt sem értem, hogy ha valaki becstelen, jellemtelen ember volt egész életén át, ezzel megkeserítve a közelében élők napjait, miként szabadulhat meg egyetlen engesztelő szentmisével, néhány imával ezeknek a bűnöknek a terhe, az ezzel járó felelősség alól?

129. oldal

Cicu>!

(…) valamiben hinnie kell az embernek. Szüksége van valamire, ami átsegíti az élete nehéz időszakain.

129. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szent Rita imakönyv
Szent Rita imafüzet
Edith Stein: A végestől az örökkévalóig
Farkas Éva Imelda – Melega Miklós – Nagy Szilvia Andrea – Pál Ferenc: A szombathelyi domonkos rendi nővérek 1905–1950
Joanne Harris: Szent bolondok
Horváth Henrik (szerk.): Az apácafőkötő
Puskely Mária: Szerzetesek
Joseph Sicardo: Casciai Szent Rita
Marie-Thérèse de Maleissye: Marie de la Passion rövid életrajza
Jo Lemoine: Casciai Szent Rita