Homoki ​história 14 csillagozás

Malcolm J. Hunt: Homoki história

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A manifesztációs háború második évében szokatlan összetételű csapat vág neki a Taba el-Ibara végtelen sivatagának, hogy régi történetek, legendák és mítoszok nyomába eredve szembeszálljanak az amundok testet öltött istenével, Amhe-Ramunnal. Az Aranykezű úrnő lovagjainak együtt kell működniük korábbi ellenségeikkel: birodalmi légiósokkal, fejvadászokkal, sötét varázstudókkal és sivatagi haramiákkal. Az epikus utazás az ellenséges területen félelmetes kihívás elé állítja őket, és hogy a sikerre legalább egy kis esélyük legyen, előbb – minden tapasztalatuk és előítéletük ellenére – meg kell tanulniuk bízni egymásban.

Malcolm J. Hunt – a Bosszúangyal, a Kígyószív és a Szörnyek családja szerzőjének – negyedik regényében a M.A.G.U.S. legnemesebb hagyományaihoz méltón az olvasó egyszerre lehet részese Ynev jelenének és tárulnak fel előtte a múlt feledésre ítélt titkai.

Eredeti megjelenés éve: 2022

>!
Delta Vision, Budapest, 2022
540 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633953754

Kedvencelte 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Noro>!
Malcolm J. Hunt: Homoki história

„Maszud sok karavánt vezetett már, de ilyet még sosem. Három pyarroni, egy sobirai dzsad és öt kráni, köztük egy aquir”

Ynev világának egyik kulcsfontosságú eseményét, a Manifesztációs Háborút már többen, többféleképpen is feldolgozták. Az eredetileg az ősi Egyiptom által ihletett, felfokozott érzelmek között élő amund faj szent háborúja, amelyet az egész világ ellen vívnak, még a hőskorszak egyik legjobban sikerült regényében, a Renegátban vált ismertté. Azóta sikerült elspoilerezni a háború végét (az Inomi-féle Magus Alapkönyvben), később hullámzó színvonalú novellákban (Vihar Ibara felett) újrakezdeni az egészet, aztán pedig egy érdekes, ámde borzasztóan nehezen befogadható kisregényben (Örvényben, In: A Kos és Kobra éve) új alapokra helyezni az egészet.
Az új történet még mindig a háború első szakaszában játszódik, egyik fő témája ennek megfelelően az újonnan egymás mellé kényszerült szövetségesek összerázódása. Ha jól meggondolom, az egész Manifesztáció-témakör kevés ennél izgalmasabb kérdést tud felvetni – talán csak egyet: mit akarnak, hogyan élnek és gondolkodnak maguk az amundok? Nos, ebből a könyvből ez is kiderül. Igen, van benne amund nézőpont. És amund történelem. Tulajdonképpen nem is kéne ennél többet írnom, az amundos fejezetekért olvassátok el, és kész!
Maga a történet tulajdonképpen egy kráni kalandor (nem ez a legjobb szó, de igazából nincs rá jobb) utazása és körmönfont tervének megvalósítása, amelybe sokan mások is belekeverednek. Magát a kránit amúgy nem látjuk belső szemszögből, ami valahol érthető, mert annyira tele van titkokkal, hogy azokat nem lett volna jó csak úgy az olvasóra zúdítani. Mégis ő áll az egész középpontjában, hiszen nélküle nem lenne sztori sem.
A kráni és a pyarroni hősök viszonyát persze vissza kell gombolyítani egy 20 évvel korábbi, másik háborúig, amelyet még egymás ellen vívtak, és amelyet finoman szólva is másképp éltek meg. Ez mindvégig jelen van a főszereplők viszonyában, megkerülhetetlenül. A történet harmadik „oszlopa” így az lesz, hogy a pyarroni lovag hogyan dolgozza fel magában a múltat, hogyan alkalmazkodik társaihoz, akikre ő alapvetően háborús bűnösökként gondol.
Bár a dátumokat elnézve a cselekmény több hónapon keresztül húzódik, tempóján ezt egyáltalán nem érezni, kifejezetten mozgalmas, eseménydús. Néha úgy éreztem, hogy egy-egy jelenetet bővebben is ki lehetett volna fejteni, de alapvetően minden a helyén volt, az izgalmaktól egészen a történetbe rejtett információmorzsákig.

(Ha valaki nem naprakész az amundokat illetően, a könyv végén talál róluk egy korrekt kis esszé-szerű összefoglalót. Sajnos ugyanezt nem fogja megtalálni Kránról, Pyarronról vagy a szintén sokat emlegetett aquirokról. Jó, a szószedetben ezek mind szerepelnek, de az nem ugyanaz, és az egyszeri olvasónak nem is könnyű benne eligazodni. Érdemes lett volna 2-3 oldalnyi összefüggő szövegben, olvasmányosan bemutatni ezeknek a történelmét, szerepét, kiemelve a fontos összefüggéseket is. A szószedetre pedig maradjanak az olyan apróbb információk, amelyek ismerete nem feltétlenül szükséges a történet megértéséhez. Néha tényleg úgy érzem, hogy a Magus-gárda túl sokat vár el az olvasóitól.)

2 hozzászólás
elegos7>!
Malcolm J. Hunt: Homoki história

A regény folytatja a Manifesztációs Háború tíz éve abbamaradt történetszálát. A szerző számos különböző faj szemszögéből mutatja be az eseményeket, így jobban megérthetjük a háború résztvevői, különösen az eddig ritkán szereplő amundok motivációit.

A sivatagi romvárosokban játszódó történetek a kedvenceim közé tartoznak, ezek a részek ebben a regényben is nagyon jól sikerültek. Mivel engem nagyon érdekelnek a régi könyvekről szóló legendák, örömmel olvastam a sok utalást a „Homoki história” és a „Birodalmi Emlékezet” című művekre.

Mind a három főszereplő szerethető volt valamilyen okból, Maszud a sokszor szórakoztató humora, Tynnen a becsületes jelleme, Ragh pedig a hatalmas tudása melletti udvariassága miatt. Érdekes volt bepillantást nyerni az amundok gondolkodásába, de ők számomra túl idegenek és nagyhatalmúak voltak. Kíváncsi vagyok, ilyen mágikus tudás mellett az amundok hogyan veszíthették el a Manifesztációs Háborút.

cascadys>!
Malcolm J. Hunt: Homoki história

Nekem nagyon tetszett.
Igazi kalandregény, érdekes karakterekkel, és egy önimádó főgonosszal, akit szenzációsan mutat be az író.
Szépséges, mesebeli tájak, izgalmas küzdelmek, jól megírt párbeszédek.
Számomra rövid volt, szívesen olvastam volna többet, és ha én egy picit tudnék írni, akkor ez egy normális értékelés lett volna. Na de sebaj…


Hasonló könyvek címkék alapján

Zsivicz Norbert: Zárt Birodalom
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az elveszett csillag sárkányai
George R. R. Martin: Kardok vihara
John Flanagan: A Tölgylevelesek
Cecilia Randall: Hyperversum
Christie Golden: Arthas: A Lich Király felemelkedése
Robin LaFevers: Sötét diadal
Chris Pierson: Szent tűz
J. Goldenlane: Isteni balhé
M. I. McAllister: A Fehér Szárnyak szigete