Kivételesek 63 csillagozás

A siker másik oldala
Malcolm Gladwell: Kivételesek Malcolm Gladwell: Kivételesek

Miért olyan jó matekosok az ázsiaiak?
Miben hasonlít egymásra Bill Gates és a Beatles?
Miért él teljes ismeretlenségben a világ legokosabb embere?

A kivételes emberekről szóló történetek látszólag az intelligenciáról, a tehetségről és az ambícióról szólnak. Malcolm Gladwell szerint a siker valójában teljesen máson múlik, és megértéséhez alaposabban szemügyre kell vennünk a kivételes emberek körülményeit – a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker sokkal bonyolultabb, mint első pillantásra gondolnánk, ám mégis sajátos logika szerint alakul.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Ebben a kötetben feltárja a siker logikáját, és bemutatja az emberi lehetőségek és képességek kiteljesedésének lenyűgöző és provokatív olvasatát.

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2020
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633049211
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2009
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639686700 · Fordította: Márton Róza Krisztina

Kedvencelte 13

Most olvassa 9

Várólistára tette 111

Kívánságlistára tette 116

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

krlany IP>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Iszonyatosan érdekes, és sok mindenre magyarázatot ad ez a könyv. A tehetség és az intelligencia mellett szó van a tízezer órás szabályról, a praktikus intelligenciáról, az ökológiai jellemzőkről, az egyetértő támogatás nevelési elvről, vagy a kulturális örökségről, amit felmenőinktől kaptunk akár több évtized, -század mentén is, és amik attitűdök szintjén jelennek meg bennünk, és a szerencséről, vagyis a „csillagok együttállásáról”, amelyek mind együttesen adódnak össze és segítik sikerre, teszik kivételessé az embert… De persze ki akar egy Bill Gates, profi sportoló, egy Beatles stb. lenni… viszont ezek az elemek önmagukban is értelmezhetők, fejleszthetők, melyek szerencsés együttállás nélkül is, ha szerényebb módon is, de sikerre vihetik az embert, csak a szemléletén kell változtatnia, és meglátni a lehetőségeit, majd kitartással, „értelmes munkával” elérni a céljait.

tiborszerintabor P>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

„Kimagasló teljesítmény, kiemelkedő siker? Hagyjuk az egyéni sajátosságokat, vizsgáljuk a háttérkörülményeket!” Akár ez a mondat is lehetne a mottója a könyvnek, hiszen a szerző nem a tehetségesnek tartott személyek személyiségével foglalkozik, hanem bizonyos specifikus, a sikeres egyént körülvevő és „láthatatlanul ható” körülmények jelentőségével. Ebbe a körbe tartozik a tehetségesnek mondott személyek családi, társadalmi, szociokulturális háttere – adott esetben a születési körülmények konstellációja, azaz, hogy ki, mikor és milyen közegbe született.

A siker „berobbanhat” az egyén életébe, viszont a szerző szerint komoly előzménye, előtörténete van a sikerességnek. A szerző szerint nagyjából 10.000 órányi, nagyjából 5 évnyi, adott esetben 10 évnyi gyakorlás és rutin szükséges egy adott területen ahhoz, hogy valaki igazán profivá váljon – és ezt egy tehetség sem spórolhatja meg. A háttérkörülmények, illetve a lehetőségekhez való eltérő hozzáférés mozzanata itt is kiemelkedően fontos tényező: önmagában a magas intelligencia nem garantál kiemelkedő sikert, illetve az intelligencia és a sikeresség nagysága nem egyenesen arányos.

A sztorizgató szerző példák során mutatja be, hogy bizonyos körülmények együttállása (pl. a születés ideje, közege, az adott közeg szokásai és kommunikációs stílusa, valamint a gyakorlás lehetősége) kiemelkedő sikerhez vezethet – vagy épp nem várt, súlyos problémákat eredményezhet (ld. a beszédstílus fontosságát a kommunikációs partnerek között a légi közlekedés vonatkozásában). A szerző kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy milyen szokások érvényesülnek az adott közegben, és azok hogyan hatnak a jellemre, illetve az egyének életvitelére (ld. pl. a középosztálybeli születés jelentőségét az érdekérvényesítés területén vagy a nagy fegyelmezettséget igénylő rizstermesztés hatását a társadalom értékrendjére és az egyének viselkedésére).

Személyes észrevételeim a könyv tartalmával kapcsolatban:

A könyv siker- és kudarctörténetek sajátosan összeállított gyűjteménye, melyekből kiderül, hogy a magas IQ nem teszi önmagában és feltétlenül sikeressé az egyént – ahhoz más körülmények is szükségesek, a megfelelő családi háttértől kezdve a gyakorlottságig. A szerző azonban olyan körülményeket hangsúlyoz, amelyek prekoncepcióját igazolják, míg más, adott esetben központi jelentőségű tényezőket figyelmen kívül hagy a nagy sztorizgatás közepette.

A könyvben nincs meghatározva, kit és miért tekint a szerző kivételesnek, tehetségesnek, de lényegében azokat tekinti tehetségesnek, akik valamilyen területen kiemelkedően sikeresek – függetlenül az egyének személyiségétől, jellemétől, illetve az adott terület jelentőségétől. A történelem leggazdagabb embereinek listáját végigtekintve a szerzőnek nem tűnik fel, hogy a leggazdagabbak többsége zsarnok uralkodó volt, illetve nagyon sokan a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével összefüggésben gazdagodtak meg, amely tevékenység súlyos, jelenleg egyenesen végzetesnek tűnő következményekkel jár az emberiségre nézve. A szerző pénz- és sikerközpontú beállítódásából adódóan egyéb körülményekre egész egyszerűen „vak”, szélesebb összefüggéseket rendre nem vizsgál.

A szerző úgy gondolja, bármilyen jó képességekkel rendelkezik valaki, nagyjából 10.000 órát kell gyakorolnia ahhoz, hogy profi váljon belőle – nem tulajdonítva jelentőséget annak a körülménynek, hogy aki kivételes képességekkel rendelkezik, az egyrészt az átlagosnál sokkal gyorsabban tud haladni, másrészt pedig magasabb szinten, nehezebb terepen tudja kibontakoztatni képességeit – éppen ezért ilyen mechanikus szabályt értelmetlen felállítani. Ha valaki „úttörő” tevékenységet végez, sokkal nehezebb dolga van, mint aki egy kulturális bevett területen alkot.

A szerző számára kizárólag praktikus beállítódású személyek a tehetségek, nem törődik azokkal, akik adott esetben tehetségesek, de nem tudnak érvényesülni, mert a (tömeg)piac számára nem elég érdekesek. A szerző nem gondol arra sem, hogy fontos tényezője az érvényesülésnek, hogy az ambíciózus személyek olyan beállítódásúak, hogy hisznek ebben a világban, hisznek abban, hogy fejleszteni, üzletelni kell ebben a világban – tehát számukra alapvetően jónak tűnnek, illetve megfelelnek a fennálló társadalmi állapotok, illetve adott esetben ezt a lényeges körülményt figyelmen kívül hagyják, súlyos korlátoltságról tanúságot téve.

A szerző szerint az első atombomba elkészítését célzó Manhattan-terv tudományos vezetője, Oppenheimer, kivételes tehetségű ember, aki számára (felső) középosztálybeli családi háttere és öntudatossága tette lehetővé, hogy élete során érvényesíteni tudja érdekeit. Az ügyes önérdekérvényesítés könyvben említett módja, hogy Oppenheimer, aki Cambridge-re járt, hogy fizikából doktorátust szerezzen, egy alkalommal meg akarta ölni szakmailag elismert témavezetőjét arzénnal mérgezett almával. Miután az emberölés kísérlete lelepleződött, hosszas tárgyalások eredményeként az elkövető feltételesen szabadlábon maradhatott, azaz nem kapott érdemi büntetést.

Nézzük a helyzetet: Gladwell szerint azzal, hogy Oppenheimer megúszta a felelősségrevonást és az egyetemről kiutasítást manipulatív ügyeskedésssel, „praktikus intelligenciájáról” tett tanúbizonyságot. Már ez a hozzáállás is megdöbbentő. A szerző nem említette az életében súlyos nikotin- és alkoholfüggő Oppenheimer vonatkozásában, hogy alapvetően labilis idegzetű, arrogáns és érzéketlen személyiség volt, aki az első kísérleti atomrobbantások után azt nyilatkozta, idézve a Bhagavad Gita-ból: „Now I am become Death, the destroyer of worlds.”

Nos, ki a „pszichiátriai eset”, ha nem egy ilyen súlyosan szemlélettorzult, az emberiségre súlyos, ha nem egyenesen végzetes veszélyt hozó személy? Tömegpusztító fegyverek (titokban) fejlesztése és gyártása emberiesség és emberiség elleni bűncselekmények előkészülete, ami a legsúlyosabb bűnök közé tartozik.. (Mint az köztudott, az atombombával való visszaélés be is következett a II. világháború végén!) Az ilyen tettek valamiféle „intellektuális diadalként” ünneplését is jogilag szankcionálni kellene, hiszen ezzel a tevékenységgel is a fejlesztőmérnökök lényegében a „pokol kapuját” nyitották meg az emberiség számára..

Személyes meglátásom, hogy kivételes tehetségnek igazán azokat lehet nevezni, akik átlátják a világ alapvető összefüggéseit, és képesek megfelelő tudás birtokában helyes, az emberiség fennmaradását biztosító döntéseket hozni. Ilyen személyekről egyetlen szó sem esett ebben a könyvben.. Ahogy arról sem, hogy a fennálló társadalmi állapotok, illetve a piaci viszonyok nem kedveznek az ilyen személyeknek. Az „értelmes emberek” ilyen szintű háttérbeszorítottsága, illetve figyelmen kívül hagyása mélyen elgondolkodtató, súlyos problémát jelentő helyzet.

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Gardner: Rendkívüliek https://moly.hu/ertekelesek/4316336
Barabási: A képlet https://moly.hu/ertekelesek/3172199
Lantos: A Helix képzési rendszer https://moly.hu/ertekelesek/3279279
Hódi: A tehetség kérdőjelei https://moly.hu/ertekelesek/3282984
Vance: Elon Musk https://moly.hu/ertekelesek/3634981
Donders: Reziliencia https://moly.hu/ertekelesek/3338786
Szent-Györgyi: Az őrült majom https://moly.hu/ertekelesek/3305493
Pinker: Az erőszak alkonya https://moly.hu/ertekelesek/3126443

A témához kapcsolódó zónáim:
Alternatív pedagógia https://moly.hu/zonak/szeretheto-iskola-az-alternativ-pedagogia-vilaga
Önismeret https://moly.hu/zonak/ismered-jol-onmagad-az-onismeret-vilaga

2 hozzászólás
Kovács_Heni>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Nehéz véleményt írnom erről a könyvről, mert egyrészt olyan kis szeletét öleli fel a siker világának, hogy az általános hitelessége megkérdőjelezhető, másrészt azért, mert ennek ellenére a tapasztalatom azt mutatja, hogy sajnos Gladwellnek igaza van, és harmadrészt, mert ha valóban jól látja a dolgokat, az bizony szomorú és elkeserítő. De leginkább igazságtalan.

A könyvben számtalan részletes példát olvashatunk arról, hogy a külső tényezők mennyire befolyásolják egy ember életének alakulását: engem Bill Gates esete lepett meg a leginkább, hiszen őt manapság úgy tartjuk számon, mint a siker atyját, pedig ha végigpergetjük magunk előtt az életét, le sem lehet ragadni, hogy a szerencsés véletlenekből lépcsősort épített neki a sors, egészen a sikerig. Ez önmagában persze semmit nem von le a személyes hozzájárulásából, és kétségbe sem lehet vonni a szorgalmát, de rámutat arra is, amiről a könyv szól: hogy az élethez nem elég a tehetség vagy a szorgalom.

Megmondom őszintén, én sosem hittem abban, hogy „mindenki a maga szerencséjének kovácsa”, még akkor sem, ha eme mondás mellett mindig szerepel legalább egy történet, ahol az észak-magyarországi, hétgyermekes cigánycsalád legkisebb fia végül menő, gazdag fővárosi szívsebész lesz, mert a szorgalmával kitört a környezetéből….Aham, meg eper tejszínhabbal.

Azt hozzáteszem, hogy teljesen szkeptikus sem vagyok, sőt, szerintem fontos a szorgalom, az akarat, a próbálkozás és a legtöbb ember igenis képes lenne jobbá tenni az életét, ha egy kicsit többet fektetne bele (egy nagyon egyszerű, hétköznapi példa: ha X személy mindennap fél órán át nyelvet tanult volna a Barátok közt helyett, akkor már minimum két nyelvet beszélne, mióta megy a sorozat. Ma kis hazánkban két nyelvvel már akadnak jó pénzkereseti lehetőségek).
Mindemellett úgy látom, igenis kell az a bizonyos szerencse és külső körülmény faktor ahhoz, hogy valaki kiemelkedően sikeres legyen.

Persze, ez a könyv többnyire a pénzről szól és az életben nem minden a pénz, önmagában nem boldogít, de álszentség lenne azt állítani, hogy nem fontos a boldogsághoz. Jóóóó, ilyenkor is mindig jön valaki, aki elmondja, hogy bezzeg Afrikában boldogok az emberek, és ő is elégedett volt gyerekként, mikor hatan laktak a szobában és egész héten párizsis kenyeret ettek, de ezt az esti mesét hagyjuk meg azoknak, akik amúgy sem akarnak többet elérni az életben :)

bodr>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

A könyv arról szól, hogy a „kiemelkedő tehetségek” nem feltétlenül kiemelkedőek és pláne nem feltétlenül tehetségesek, inkább eléggé szerencsések ÉS rettentő szorgalmasak. A szerencsét kaphatják születési időpont, társadalmi berendezkedés, mások előítéletei vagy bármiféle különleges külső körülmény formájában, a szorgalom pedig szintén lehet belső indíttatású vagy külső kényszer okozata, a lényeg, hogy ez a két ismeretlen összetevő felbukkanjon az képletben, lehetőleg minél magasabb szorzóval, és az egyenlőségjel végén egy sikeres ember fog állni.

Az első rész a személyes körülményekről és véletlenekről szól néhány hírhedt és egy-két kevésbé ismert személy példáján keresztül. Ez az öt fejezet nagyon olvasatja magát, mert új az egész gondolatkör, tele van meglepetésekkel, és „lerántja a leplet” olyan emberekről, akiket mindenki irigyel. A második rész (szintén öt fejezet) a családi és tágabb szociális környezet hatásait vizsgálja. Ez csak azért kevésbé izgalmas, mert ekkorra már megtanultuk a leckét, de ez nem jelenti azt, hogy nem ad hozzá az első részhez, hiszen ennek a mondanivalója az, hogy a könyv első felében tárgyalt mechanizmusok szélesebb idő- és térbeli perspektívában is megállják helyüket.

Malcolm Gladwell metodológiailag az interdiszciplinaritást képviseli, igaz, erről nem beszél nyíltan. Okos fiú, eddig is szerettem, ezen túl még jobban.

Zyta88>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Ez a könyv azt a tévhitet igyekszik eloszlatni, hogy bárki megcsinálhatja a szerencséjét, ha elég szorgalmas, okos, kitartó, tehetséges; illetve azt is, hogy a kivételesen sikeres emberek földöntúli tehetséggel rendelkeznek. Ezeknél sokkal realisztikusabb keretet kínál: a kivételes sikerhez szükséges az egyén szorgalma és kitartása, de a körülmények pozitív összjátéka nélkül nem lenne lehetséges.
A könyv első felében azt mutatja be, hogy pontosan mit is jelent a körülmények pozitív összjátéka. Pl. kiválasztják a gyereket profi hokisnak, mert közelebb esik a születésnapja a választási határidőhöz, így idősebb, mint az ellenfelei, és így jobb is lesz náluk. Vagy az iskolában is jobban teljesít, mert idősebb és fejlettebb a később születetteknél. Kvázi aki jó időpontban születik, kap egy különleges lehetőséget.
”Azok lesznek sikeresek, akik a legközelebb vannak a tűzhöz, akik a legnagyobb eséllyel kapják meg a különleges lehetőségeket, amelyek révén később sikeressé válhatnak.”
Akit valami alapján kiválasztanak, azzal többet foglalkoznak, több esélye lesz gyakorolni, ezért egyre jobb és jobb lesz, mígnem eléri azt a bizonyos 10000 órányi gyakorlást ami az író állítása szerint ahhoz kell, hogy valaki profivá váljon.
”Nagyon sokat számít a sikerben, hogy mikor születik az ember.” De nem csak az, hogy melyik hónapban, hanem az is, hogy milyen korszakban, milyen városban, milyen közösségben. Sok példát hozott rá, hogy bizonyos korszakok bizonyos szülöttei milyen szerencsés helyzetben voltak, pl. a gazdasági világválság alatt született gyerekek könnyebben bejutottak jobb iskolákba, ahol jobb tanárok tanítottak, mert kevés gyerek volt.
A könyv második felében ezt taglalja, hogy a közösségnek és a kultúrának mekkora szerepe van az egyéni sikerben, illetve hogyan formálja az egyén jellemét. Őszintén szólva ezt a 2. részt kissé unalmasnak és önismétlőnek éreztem, ugyanazt mondta el minden fejezetben, csak másképp, emiatt vontam le 1 csillagot. Innen ami érdekes volt nekem, az a légi katasztrófák hátteréről szóló kutatás volt, miszerint ezeket a tragédiákat az okozta, hogy a másfajta kultúrából jött egyének másfajta kommunikációs stílust képviseltek, pl. burkoltan fogalmaztak, célozgattak, és a nem ehhez szokott más országbeli nem fogta fel mekkora baj van, vagy nem merték nyíltan kritizálni a felettesüket. Ez döbbenetes volt számomra, meg az is, hogy hány katasztrófának kellett történnie, mire ezt felimerték.
A másik téma, ami nagyobb benyomást tett rám ebből a részből, az a KIPP iskola, ahol a gyerekek kvázi éjt nappallá téve tanulnak és szünetük is kevesebb van, mint más iskolában. Merthogy rájöttek, azért maradoznak le a szegényebb gyerekek, mert a szünidőben sokat felejtenek, hisz nincs pénzük könyvekre, múzeumokra vagy különféle táborokra, ellenben a gazdagokkal. És Ázsiában is az az elv, hogy hajnalban kell kelni az év 365 napján, akkor lesz valaki sikeres. De tényleg ez a megoldás, hogy egy 12 éves kislánynak hajnali 5-kor kell kelni, hogy beérjen az iskolába, ott van egész nap, aztán este hazaér, 11-ig házit ír, és alszik 6 órát? Lehet, hogy nagyon okos lesz, de az életből kimarad. Nagyon nem értek egyet azzal, hogy ez a követendő példa.
Amit még érdekesnek találtam, a könyv első feléből az IQ-val kapcsolatos téma, miszerint az IQ-nak van küszöbértéke, egy bizonyos szint felett már nem számít, hogy ki okosabb, elég az, hogy mind elérték a szintet. Onnantól már mason múlik a különbség. Pl képzelőerő, praktikus intelligencia (“tudni azt, hogy kinek, mit, mikor és hogyan kell mondani annak érdekében, hogy mondandónk a lehető legjobb hatást érje el”). Ez tudattalanul működik azoknál, akik rendelkeznek vele és a szerző szerint attól függ, hogyan nevelnek a szüleink: egyetértő támogatással megmutatják a játékszabályokat, avagy a természetes növekedés elvén nem avatkoznak be. Ebbe is döbbenetes belegondolni, hogy kvázi ugyanolyan fontos tudni, hogyan kell érvényesülni, mint kimagasló intelligenciával rendelkezni. Pontosabban, aki nem tudja, hogyan kell érvényesülni, az hiába rendelkezik kimagasló intelligenciával.
Összességében érdekes könyv volt, fogok még olvasni a szerzőtől. Tetszett az is, hogy nagyon olvasmányosan, közérthetően ír.

janetonic>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Malcolm Gladwell ismét lenyűgözött: imádom az egyszerűen és világosan megfogalmazott, közhelyektől mentes gondolatait. Igazi üdítő tudás, és remek alap a beszélgetéshez egy jó társaságban.

esőember>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Érdekes, és rendkívül olvasmányos. Bizonyos, hogy Gladwell tud írni, tudja hogyan kösse le olvasója figyelmét. Okosan kitalált, lebilincselő történetekbe ágyazott témakifejtés, érthetően, sallangmentesen, gördülékenyen… a kivételesekről. Tudományos alapossága szerintem valamelyest megkérdőjelezhető, bár okfejtései tiszták és lényegre törőek. De, hogy őszinte legyek, ahogy haladtam a könyvben előre, úgy csökkent az érdeklődésem (el azért nem fogyott). Mintha az utolsó fejezetek erőltetettek lennének a téma szempontjából (ettől függetlenül azok is érdekfeszítőek), mintha kifogyott volna a szufla, így ezen fejezetek csak haloványan kapcsolódnak a könyv szerkezetéhez. Szumma-szummárum, azért érdemes elolvasni.

Gladiator>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Szenzációsan érdekes könyv, ami leszámol azzal a téveszmével, hogy a kiválóság az IQ-tól függ és születésünktől fogva meghatározott valami.
A szerző elmagyarázza és bizonyítja, hogy az átlagosnál csak picit nagyobb IQ-val rendelkező szerencsés egyénekben — akiknek megadatik a gyakorlás lehetősége — a kiválóság magától kialakul.

Ajánlom mindenkinek, aki theteségesnek érzi magát és még nem jött rá hogyan lehet kiválló. Vagy abban a téveszmében leledzik, hogy magas IQ-ja bármire predesztinálja.

WickyNicky>!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Nagyon érdekes és sok szempontból elgondolkoztató könyv.
Tény, hogy nem onnan indítja az elmélet igazolását, hogy random esetek tucatjait hasonlítja össze és ezekből von konklúziót, hanem előáll egy elmélettel és olyan példák egész sorát hozza fel és bontja ki, amik ezt az elméletet alátámasztják és igazolják. Mindez mégsem von le semmit az értékéből, mert az elmondottak hitelesek és sok mindent teljesen új perspektívába helyeznek. Megéri elolvasni. Azon túl, hogy nem gondolnám ezek minden esetre igazak, mégis azonosulni tudok a leírtakkal. Nagyon tanulásgos.

Sonnenschein >!
Malcolm Gladwell: Kivételesek

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Az egyik legjobb és legolvasmányosabb összefoglaló mű arról, mi, milyen körülmények vezethetnek sikerre valakit.
Vannak zsenik. De csak kevesen vannak azok közöttük is, akik valóban kivételes adottságaik miatt „lettek zsenik”. A többség kemény munkával lett azzá, akivé válva zseniként tiszteljük őt, őket.
Ugyanakkor azt hiszem, a könyv mondanivalója, a példák leginkább azok számára jelentenek majd kiemelkedően magas értéket, akik már maguk is megtapasztalhattak kisebb-nagyobb sikereket. Számukra a könyv egyes példái vagy fejezetei rávilágíthatnak olyan dolgokra, amelyek magyarázatként szolgálhatnak korábbi történések okaira, hátterére, és hasznos segítséget nyújthat jövőbeli lépéseik meghatározásához. Nekik nagyon fog tetszeni ez a könyv.
Ahogy Hobo is megénekelte: „ A sikernek ára van, nem titka.”


Népszerű idézetek

esőember>!

A kemény munka csak akkor jelent gyötrelmes rabságot, ha nincs értelme.

156. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Magnetar>!

Aki keményen dolgozik, érvényesíti a saját elképzeléseit, használja az eszét és a képzeletét, az képes arra, hogy a saját igényeinek megfelelően formálja a világot.

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

esőember>!

A sikerhez feltétlenül szükséges a lehetőségekre való fogékonyság, de ez nem belőlünk fakad, és nem is a szüleinktől kapjuk. Ezt a kor teremti meg, amiben élünk: a történelem, egy bizonyos helyen és egy bizonyos időben, különleges lehetőségeket kínál számunkra.

143. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Magnetar>!

Igazából nem számít, hogy mennyi pénzt keresünk azzal, ami boldoggá tesz minket reggel 9 és délután 5 óra között.

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

esőember>!

Ebben a könyvben a mellett fogunk érvelni, hogy a sikernek ez a fajta, egyéni teljesítményen alapuló megközelítése nem működőképes. Az emberek nem a semmiből érkeznek. Igenis fontos a jó származás és a pártfogók támogatása. Talán úgy tűnhet, hogy azok, akik nagyobbá lesznek, mint a királyok, mindent saját maguknak köszönhetnek. Pedig igenis támaszkodnak a rejtett előnyökre, a kivételes lehetőségekre és a kulturális hagyatékra, amely végül lehetővé teszi számukra, hogy keményen küzdjenek, és hogy úgy viszonyuljanak a világhoz, ahogy mások nem tudnak, nem tudnának. Az, hogy hol és mikor nevelkedtünk fel, meghatároz és másoktól megkülönböztet bennünket. A kultúra, amelyhez tartozunk, őseinktől hagyományozódó kulturális örökségünk előre megrajzolja teljesítményünk mintázatát – éspedig olyan fokig, hogy azt még elképzelni sem tudjuk!

27. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

>!

És akkor döntöttem úgy, hogy meg tudom én csinálni a felsőoktatási rendszer nélkül is

101. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Rocketdog >!

Aki képes pirkadat előtt kelni az év 360 napján, az gazdaggá fogja tenni a családját.

256. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

esőember>!

2008-ban a világ minden tájáról összesen 27.462, a lehető legjobb képességű és a lehető legjobb osztályzatokkal rendelkező érettségiző felvételizett a Harvardra. Közölük 2500 tökéletes, azaz 800 pontos teljesítményt nyújtott a kritikus szövegértelmezési SAT-vizsgán, és 3300 hibátlanul oldotta meg a SAT matematikai feladatsorát. Több mint 3300 diák középiskolája legjobbnak tartott tanulója volt. És mennyi került be közülük a Harvardra? Hozzávetőleg 1600-an, ami azt jelenti, hogy 100 jelentkezőből 93-at visszautasítottak. Tartható-e az az állítás, hogy az egyik diák a Harvardra való, a másik pedig nem, amikor mindkettőnek azonos – és tökéletes! – eredményei és osztályzatai vannak? Természetesen nem! Schwartznak igaza volt. Olyan ez, mint a lottó.

90. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

esőember>!

„Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van…”
Azok lesznek sikeresek, akik a legközelebb vannak a tűzhöz, akik a legnagyobb eséllyel kapják meg a különleges lehetőségeket, amelyek révén később sikeressé válhatnak. A gazdagok kapják a legnagyobb adókedvezményeket. A legjobb tanulók kapják a legszínvonalasabb oktatást és legnagyobb támogatást.

38. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala

Capra>!

A kemény munka az, ami a sikeres embereket jellemzi, és a zseni, akit a rizsföldeken kialakult kultúra alkotott, olyasféle zseni, aki képes értelmet és jelentést találni a nyomor és az embertelen robot közepette is.

246. oldal

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Duhigg: A szokás hatalma
Steve J. Martin – Noah J. Goldstein – Robert B. Cialdini: Kis lépés, nagy hatás
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Steven Pinker: Az erőszak alkonya
Jared Diamond: A világ tegnapig
Krekó Péter: Tömegparanoia
Sylvia Löhken: A csend ereje
Elliot Aronson: A társas lény
Elliot Aronson: Columbine után