S ​nem volt jobb testvér nála 1 csillagozás

Makszud Ibragimbekov: S nem volt jobb testvér nála

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Válhatik-e ​a szeretet, a hűség, a kötelességtudat és a felelősségérzet ön- és közveszélyessé, s egy kristálytiszta, egyértelműsége miatt már nem is naiv, hanem együgyű érzés- és gondolatvilág szellemileg-fizikailag egyaránt romboló magatartásformává? Dzselil müellimnek, a köztiszteletben álló férfiúnak, a példás családapának, a világ legjobb testvérének immár ereje sincs ahhoz, hogy bátran szembenézzen az ilyen nehéz és kellemetlen kérdésekkel.
Mint minden igazi megértéssel és emberszeretettel megírt mű, Ibragimbekov kisregénye is figyelmeztető és végső soron kegyetlen alkotás: az ember érdekében az. A magatartás, amelyet Dzselil müellin testesít meg, túlságosan is ismerős: minden emberben ott lappang a beszűkülés, a merevség, a lelki süketség veszélye, s hogy a vállalt és megharcolt küzdelmek után, eredményekkel a háta mögött, hazudni kezdjen környezetének és elsősorban önmagának. S törvényszerűnek érezzük Dzselil müellim katartikus hatású pusztulását, mert nem találta meg… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 1978
158 oldal · ISBN: 9630714663 · Fordította: Király Zsuzsa

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth IP>!
Makszud Ibragimbekov: S nem volt jobb testvér nála

Ibragimbekov (gyanús átírás, a legtöbb külföldi forrásban Ibrahimbekovként hivatkoznak rá, ami már barátságosabb tűnik) nem is olyan régen a kaukázusi humor második számú helytartója lett nálam, de folytatván az életmű magyarul megjelent könyveit, kicsit új vizekre eveztünk. A csodaszer című kisregény elsősorban komédia volt, ami úgy istenigazából egy percig sem vette magát komolyan – ugyanakkor ez a kötet már cseppet sem ösztökéli vigyorgásra az olvasót, de még ezzel együtt is van benne valami különös erő, amit korábban csak Nodar Dumbadze könyveiben fedeztem fel.

A történet igazából nem túl agyafúrt, tulajdonképpen a könyv első harmadában fel sem tűnik, hogy már a konfliktus bontakozik ki. Hősünk annyira kisszerűnek és jelentéktelennek tetszik, hogy sokáig nehéz eldönteni, kiről is fog szólni pontosan a történet (A csodaszerrel is pont így voltam), ráadásul a főszereplőt megkedvelni sem olyan egyszerű. A cím egyébként sokatmondó: a túláradó testvéri szeretet haragba, majd vélt/valós sértettségbe történő átfordulását írja le, de a szembenállásba finoman bele van még ágyazva a kaukázusi népekre jellemző hagyományokból és a modern kor beköszöntéből fakadó ellentétek sora is. Túlzás lenne persze társadalmi látleletnek tekinteni, de nagyon érdekesen ütközteti meg a báty és az öcs közötti különbségeket, vagy akár a főhős tudatában elfojtott érzéseket, melyek saját erkölcsi törvényeivel sem férnek össze.

Az egyébként rövid, nagyon lendületes műről nekem Márquez és az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című hasonszőrű kisregény jutott eszembe. Nodar Dumbadzéval összevetve talán a Fehér zászlókhoz lehetne hasonlítani, már csak azért is, mert egy cseppnyi mágikus realizmus azért ide is beférkőzött (annyira cseppnyi, hogy szigorúan véve igazából nem is). A kaukázusi írók iránt érdeklődők számára mindenképpen ajánlott, de általában véve a bölcs, okos és gyors írások kedvelői is bátran kézbe vehetik.


Hasonló könyvek címkék alapján

Natig Raszul-Zade: Lovas az éjszakában
Juszif Szamedoglu: A kivégzés napja
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok
On Sai: Szürke szobák
Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami
Böszörményi Gyula: Beretva és tőr
Vivien Holloway: A hóhér kötele
Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
Szabó T. Anna: Senki madara