Magyarok ​– avarok – szlávok 0 csillagozás

E ​kis füzethez a 2002. november elején megjelent ADAM adta az apropót: Archaologische Denkmaler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Szentpéteri József kitartó munkájaként és kitűnő szerkesztésében, 81 hazai és néhány külföldi, főleg osztrák kolléga közreműködésével, de a magyar régészet hatalmas teljesítményeként. A kötet előszavát 84. születésnapján László Gyula írta. Az ADAM-ban szereplő adatok alapján az alábbiakban megkísérlem összeállítani a hajdani avar szállásterületen valaha is előkerült avar kori temetkezések időrend szerinti csoportosítását, a kötetben használt keltezési egységek (negyedszázadok) szerint. Az avar szállásterület – egészen pontosan az avarok által közvetlenül uralt terület – nagyjából azonos volt az egykori Magyar Szent Korona (Nagymagyarország vagy a Magyar Királyság) területével, beleértve a hajdan valamelyik avar kaganátushoz tartozó határos peremeket is (elsősorban Morvaország déli része, valamint Ausztria keleti síksági vidékei az Óperenciáig, benne… (tovább)

E ​kis füzethez a 2002. november elején megjelent ADAM adta az apropót: Archaologische Denkmaler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Szentpéteri József kitartó munkájaként és kitűnő szerkesztésében, 81 hazai és néhány külföldi, főleg osztrák kolléga közreműködésével, de a magyar régészet hatalmas teljesítményeként. A kötet előszavát 84. születésnapján László Gyula írta. Az ADAM-ban szereplő adatok alapján az alábbiakban megkísérlem összeállítani a hajdani avar szállásterületen valaha is előkerült avar kori temetkezések időrend szerinti csoportosítását, a kötetben használt keltezési egységek (negyedszázadok) szerint. Az avar szállásterület – egészen pontosan az avarok által közvetlenül uralt terület – nagyjából azonos volt az egykori Magyar Szent Korona (Nagymagyarország vagy a Magyar Királyság) területével, beleértve a hajdan valamelyik avar kaganátushoz tartozó határos peremeket is (elsősorban Morvaország déli része, valamint Ausztria keleti síksági vidékei az Óperenciáig, benne Béccsel). Hosszú bevezetésként három szempontot érinteni kell. Az egyik az egyes időszakokra eső sírszámok valós adatainak megállapítását akadályozó tényezők rövid felsorolása. Főleg a valamilyen okból elpusztult sírok rendkívül magas száma. A másik a csoportosítás keltezési nehézségei. A harmadik néhány gyakorlati kérdés. Pár esettől eltekintve kizárólag az ADAM adatait vettem figyelembe, hiszen nála pontosabb ma nem képzelhető el. Az általa idézett forrásokat a magamhoz hasonló átlagrégésznek, valamint a külföldi kutatóknak (akikhez nyelve alapján ítélve a két vaskos kötet nem másodsorban szól) egyébként sem nagyon áll módjában ellenőrizni. Munkám nem recenzió, arra speciálisan avar ismereteim hiánya miatt nem is vállalkoznék.