Táltoskirály (Táltoskirály 1.) 27 csillagozás

Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik – feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. „Kisebbik királyfiként”, Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei – élükön a nádorral – összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2013
418 oldal · ISBN: 9789632273778
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 963151630X
>!
Révai, Budapest, 1943
474 oldal

4 további kiadás


Kedvencelte 4

Most olvassa 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Gyöngyi69
Makkai Sándor: Táltoskirály

Makkai Sándor könyve nagyon kevés olvasással „büszkélkedhet” – méltatlanul. A fülszöveg jól összefoglalja a könyv mondandóját; annál jobb értékelést pedig, mint amit @Baba082 írt, biztosan nem tudnék összehozni. Makkai könyve gyönyörű történelmi regény, mely szerintem megállja a helyét sok népszerű író kötetével összehasonlítva is. Ráadásul a történet a magyarság egy mozgalmas, nem túl könnyű időszakának előzményeit dolgozza fel, igazán olvasmányos módon. Egy biztos: a 800 évvel ezelőtti, és a mai politika, valamint annak művelői között sajnálatosan sok a hasonlóság. Ennek ellenére – másoknak épp ezért – s főleg azért, mert nagyszerű irodalmi csemege – mindenkinek ajánlom Makkai Sándor könyvét!

3 hozzászólás
>!
Baba082
Makkai Sándor: Táltoskirály

Nagyszerű történelmi regény és nem is értem miért veszett feledésbe, én is csak teljesen véletlen szerűen csaptam le rá a könyvtárból, majd itthon felfedeztem, hogy bár ez az első rész, nekünk megvan belőle a második is.
Nos, mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy olvassa el Makkai Sándor két részes történelmi regényét a tatárjárás előtti, illetve alatti időről, talán a jelent is másképp értékelheti az, aki odafigyel a politikai játszmázásra, amit megmutat az író. Ezennel el is érkeztem arra a pontra, amikor megmagyaráztam saját magamnak, hogy miért olyan mostoha gyermek ez a kötet. Nem azért, mert nem jól ír Makkai, szépen, ízesen, magyarul fonja a szavakat, korhű ábrázolásokat ad, a karakterei emberiek, nem sémákra alapozza a bemutatásukat, senki sem csak fekete vagy fehér a történetben. Inkább azért, mert a regény bemutatja a magyarok régtől jövő gőgös lenézését más nemzetek iránt. Azt az ambivalens viselkedést mutatja be, amit egy muszáj keresztény társadalom képes produkálni, nevezetesen, hogy a mise előtt azért még kibelezi a kunt, a szomszédját azért még besározza mások előtt, viszont nagy ájtatossággal tudja rebegni a Miatyánkot.
Nagyon érdekes olyan időből indítani a tatárjárást, amikor még csak a híre jön, maga a tatár készülődik, távoli pletykának tűnhet az a szomorú valóság, ami később kiirtja szinte az egész országunkat. Én, az olvasó, szinte bekiabáltam, hogy ne hülyéskedjenek, higgyék csak el, tényleg jön a tatár, tényleg bántani fog, és tessenek kérem összefogni a marakodás helyett.
Legszomorúbb, hogy mindegy milyen korban játszódik egy-egy magyar történelmi regény, szinte teljesen biztos, hogy összefogás hiányában, mindig bukunk, mert nem sikerül tanulni elődeink hibáiból.
Úgyhogy olvasásra fel, talán a jelenkort és a jövőt jobban tudnánk kezelni, ha az Egri csillagok mellett Makkai Sándor Táltos királyát és Sárga viharát is olvassák az emberek.

>!
Mul
Makkai Sándor: Táltoskirály

Nem olyan régen kezdtem el érdeklődni a történelmi regények iránt, még nem olvastam annyira nagyon sokat, de ez…hát nem igazán tudok szavakat találni. IV. Béla az akire mindenki csak a tatárjárás utánról emlékszik, de mennyire nagyon jó volt előtte is olvasni miért is emlékezünk reá a második honalapítónként. Meg aztán II. András, az aranybulla. Jó volt a két esemény közötti kevésbé ismert korról olvasni.
Külön öröm volt a régies fogalmazás az elfogadható számban megjelenő humor, szerelem és cselszövés melyek az ilyen regényt teszik.
És mennyire jó tudni, hogy nem kell Nyugat-Európába menni érte.
Összességében csak a legjobbat lehet rá mondani, mert ha átjutottál a néha végtelennek tetsző leírásokon akkor letehetetlen a könyv.

>!
riko
Makkai Sándor: Táltoskirály

Bán Mór cselekménydús stílusa után egy kicsit nehézkesen jutottam túl ezen a (hosszas leírásokat nem nélkülöző) könyvön. Ettől eltekintve tetszett.


Népszerű idézetek

>!
Baba082

– Mi az a mándruc?- kérdezte Csák.
– Székely oroszlány – hörkentett rá Káruj bá.
– S hát az mi?
– Hiúz, no, ha jobban tetszik!

40. oldal

>!
Creusa

Lényegében igen egyszerű módon tartották markukban ezek az urak az országot. Mindig gondoskodtak, hogy ők essenek a király keze ügyébe, valahányszor annak ki kellett cserélnie a kormányt, mert akkora volt már az elégedetlenség, hogy bűnbakot kellett a nép kedvéért állítani. Ha Mojsot már nem bírták tovább nézni a nádor székében, vállalkozott az öreg Gyula. Ha belőle is elég volt, elélépett Barcfi Miklós. Nem kellett már: ott volt Apodfi Dénes. Aki távozott, átvette annak a hivatalát, aki a helyére lépett. Néha ügyes bonyodalmat rögtönöztek, s összevissza cserélték egymás között a méltóságokat, de arra vigyáztak, hogy új ember ne bújjon közéjük, s különféle címek alatt ugyanaz maradjon a céh. Egyszer-egyszer azért új név is bukkant föl közöttük, de gondoskodtak róla, hogy csak név maradjon, s ha nagyon ugrált, hamarosan elunja s továbbálljon.

219. oldal

>!
Noro MP

Figurás ember lehetett még az is, aki ezt a micsodát útnak keresztelte.

(első mondat)

>!
Baba082

– Met még suhul se láttam székelyt, amelyik székelynek engedett vóna! – mondta a legény rendületlenül.
Megint mentek egy jó félórát. Akkor megszólalt egy középkorú:
– Ebbe van valami.

24. oldal

>!
Baba082

Áron bának is a pópán járt az esze, meg a világ végén. Lehet benne valami, gondolta bólogatva, merthogy nem is nézheti el az Úristen őszentfelsége azt a sok bűnt, gazságot, amivel a világ tele van. Áttilát is, Isten ostorát azér küldte egykor napkeletről, hogy végigvágjon vele az elbizakodott, gyalázatos életű nemzeteken. S mindannyiszor eljött az Isten viharja, ha már nagyon büdös volt a levegő. Márpedig itt elég büdös, hümmögött Áron bá. Csak a minap hallotta a vásárosoktól, hogy az urak a bőrt is lehúzzák a szegény jobbágyokról, miközbe templomokat építenek a Jézusnak meg a Szent Szűznek, s aranyoltárral akarják elvakítani a mindent látó szemeket.

20. oldal

>!
Creusa

a mese csak mese, uram.De nincs mese ok nélkül

126 kriterion

>!
Mul

– Rátérhetünk – bólintott Sámuel. – Nekem egy feleségem sincs. Asszonyom valamivel kevesebb, mint Bulcsú püspöknek meg Benedek püspöknek. Az embereimnek is aligha lehet félannyi, mint Magyarország szent klérusa hasonló számú tagjainak. Azzal a különbséggel, hogy közülünk senki sem tett se papi, se szerzetesi fogadalmat.

288. oldal

>!
Mul

Ha megharagszik, most is akkorát bömböl még, hogy a Hargitában elszégyellik magukat a medvék.

357. oldal

>!
Baba082

Ha a háborgó lelkiismeret megnyugvást keres, repesve kapdos minden után, ami azt kínálja neki.

276. oldal

>!
nienor82

Gyermekből, angyalból s tigrisből
gyúrták a magyart, szokta mondani.

86. oldal


A sorozat következő kötete

Táltoskirály sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kodolányi János: Boldog Margit
Kodolányi János: A vas fiai
Benkő László: A végső tenger I-III.
Urbánszki László: Fegyver csörög
Geréb László: Égő világ
Maurice Druon: A Vaskirály
Heinrich Mann: Egy király ifjúsága
Heinrich Mann: IV. Henrik
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Kodolányi János: Julianus barát