Táltoskirály (Táltoskirály 1.) 45 csillagozás

Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály Makkai Sándor: Táltoskirály

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik – feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. „Kisebbik királyfiként”, Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei – élükön a nádorral – összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2013
418 oldal · ISBN: 9789632273778
>!
Kriterion, Bukarest, 2002
348 oldal · keménytáblás · ISBN: 9732606509
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 963151630X

5 további kiadás


Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Erdély


Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Gyöngyi69>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Makkai Sándor könyve nagyon kevés olvasással „büszkélkedhet” – méltatlanul. A fülszöveg jól összefoglalja a könyv mondandóját; annál jobb értékelést pedig, mint amit @Baba082 írt, biztosan nem tudnék összehozni. Makkai könyve gyönyörű történelmi regény, mely szerintem megállja a helyét sok népszerű író kötetével összehasonlítva is. Ráadásul a történet a magyarság egy mozgalmas, nem túl könnyű időszakának előzményeit dolgozza fel, igazán olvasmányos módon. Egy biztos: a 800 évvel ezelőtti, és a mai politika, valamint annak művelői között sajnálatosan sok a hasonlóság. Ennek ellenére – másoknak épp ezért – s főleg azért, mert nagyszerű irodalmi csemege – mindenkinek ajánlom Makkai Sándor könyvét!

3 hozzászólás
Baba082>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Nagyszerű történelmi regény és nem is értem miért veszett feledésbe, én is csak teljesen véletlen szerűen csaptam le rá a könyvtárból, majd itthon felfedeztem, hogy bár ez az első rész, nekünk megvan belőle a második is.
Nos, mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy olvassa el Makkai Sándor két részes történelmi regényét a tatárjárás előtti, illetve alatti időről, talán a jelent is másképp értékelheti az, aki odafigyel a politikai játszmázásra, amit megmutat az író. Ezennel el is érkeztem arra a pontra, amikor megmagyaráztam saját magamnak, hogy miért olyan mostoha gyermek ez a kötet. Nem azért, mert nem jól ír Makkai, szépen, ízesen, magyarul fonja a szavakat, korhű ábrázolásokat ad, a karakterei emberiek, nem sémákra alapozza a bemutatásukat, senki sem csak fekete vagy fehér a történetben. Inkább azért, mert a regény bemutatja a magyarok régtől jövő gőgös lenézését más nemzetek iránt. Azt az ambivalens viselkedést mutatja be, amit egy muszáj keresztény társadalom képes produkálni, nevezetesen, hogy a mise előtt azért még kibelezi a kunt, a szomszédját azért még besározza mások előtt, viszont nagy ájtatossággal tudja rebegni a Miatyánkot.
Nagyon érdekes olyan időből indítani a tatárjárást, amikor még csak a híre jön, maga a tatár készülődik, távoli pletykának tűnhet az a szomorú valóság, ami később kiirtja szinte az egész országunkat. Én, az olvasó, szinte bekiabáltam, hogy ne hülyéskedjenek, higgyék csak el, tényleg jön a tatár, tényleg bántani fog, és tessenek kérem összefogni a marakodás helyett.
Legszomorúbb, hogy mindegy milyen korban játszódik egy-egy magyar történelmi regény, szinte teljesen biztos, hogy összefogás hiányában, mindig bukunk, mert nem sikerül tanulni elődeink hibáiból.
Úgyhogy olvasásra fel, talán a jelenkort és a jövőt jobban tudnánk kezelni, ha az Egri csillagok mellett Makkai Sándor Táltos királyát és Sárga viharát is olvassák az emberek.

Kallós P>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Makkaitól az első olvasásom (MEK hangoskönyv volt). Rögtön Passuth után merész vállalkozás volt belátom de kellet :). Kacskaringós székely modorosságával katonásan illeszkedik az első világháború környékén alkotó erdélyi írók sorába akik iránti elfogultságom ezzel a kötettel sem csökkent. Talán annyi, hogy az 1év/1Makkait, itt is be fogom tartani. Sodró lendületű fordulatokban bővelkedő epicát ne várjuk tőle, ez sem arról szól. Történelmi regénynek mivoltát akkor érdemes feszegetni ha épp tízenegynehány éves vagy és délelőtt halottál először IV. Béláról a suliba majd levetted nagyapa polcáról mert tök jó a borítója (amúgy az!). Olyan kb. mintha az István a Királyból próbálnál felkészülni a töri témazáróra, de a tábla előtt csak annyi jut eszedbe, hogy … pogányak tartanak pedig Bizánc jelét magamra vettem … Engem a végtelennek tűnő leírásokon mindig átlendített az elején említett modorosság, ami miatt egyszerűen jó volt hallgatni!:D

ppeva P>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Alighogy befejeztem a Magyarok csillagát, azonnal nekifogtam ennek.
Ugyanolyan szépen megírt, érdekes, olvasmányos volt ez a könyv is. Talán itt még jobban zavart az, hogy a 13. századi lányok-asszonyok úgy viselkedtek, mintha egy sokkal későbbi korban nevelkedtek volna. De a történelmi rész nagyon tetszett.
Rengeteg újat tanultam itt is történelemből. Folyton a netet bújtam, és hozzáolvastam a történelmi eseményekről, szereplőkről.
Kis szünet után a Sárga viharral folytatom majd. Nagyon érdekes volt a tatárjárást megelőző évek, évtizedek leírása, és kíváncsi vagyok a további történésekre. Egyre jobban elvarázsolnak a történelmi könyvek.

2 hozzászólás
Enzo314>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Ez nem az a fajta regény, aminek olvasása közben tövig rágja az ember a körmét, de nagyon szép nyelvezettel íródott és ez bőven kárpótol a nagy izgalmak hiányáért. Történelmi regények szerelmeseinek mindenképpen ajánlott.

2 hozzászólás
Mul>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Nem olyan régen kezdtem el érdeklődni a történelmi regények iránt, még nem olvastam annyira nagyon sokat, de ez…hát nem igazán tudok szavakat találni. IV. Béla az akire mindenki csak a tatárjárás utánról emlékszik, de mennyire nagyon jó volt előtte is olvasni miért is emlékezünk reá a második honalapítónként. Meg aztán II. András, az aranybulla. Jó volt a két esemény közötti kevésbé ismert korról olvasni.
Külön öröm volt a régies fogalmazás az elfogadható számban megjelenő humor, szerelem és cselszövés melyek az ilyen regényt teszik.
És mennyire jó tudni, hogy nem kell Nyugat-Európába menni érte.
Összességében csak a legjobbat lehet rá mondani, mert ha átjutottál a néha végtelennek tetsző leírásokon akkor letehetetlen a könyv.

dmmddm>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Bele kell jönni az író stílusába, de egyébként jól olvasható magyar történelmi regény. S mert ilyen távol van időben mindennapjainktól, tág teret kap az írói képzelet is.

Király_László_2>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Makkai nyelve sokkal igényesebb, mint a ma agyba-főbe dícsért történelmi regény-íróké. Engem a hosszadalmas leírásai sem zavarnak, mert ezek is nagyon jó tollal megírt részek. A társadalomképe pedig egyenesen rokonszenves – milyen következményei lesznek az összefogás hiányának, a nemzetiségek lenézésének. Viszont a „táltos”-motívummal, a Makkai Sándor-féle kiválasztottság-gondolattal nem tudok semmit kezdeni. Ez egyszerűen nem működik a XXI. században, vagy így nekem nem működik.

EfeF>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Nem becsületes most értékelni, amikor megváltoztak az ízlések, azonban az olvasás idején, bőven a múlt században sem éreztem tökéletesnek.

Gádorka>!
Makkai Sándor: Táltoskirály

Jól olvasható, szép nyelvezettel megírt történelmi regény. IV. Béla fiatalkorát mutatja be a kor társadalmi rétegeinek életét is ábrázolva. Erről a korról keveset tudunk. Hiánypótló írás.
II. Endre, az apa nem szívleli a fiát, Erdélybe száműzi. Itt készül fel Erdély királyaként a későbbi uralkodásra. Feltűnnek a táj szépségei, építkezések, a későbbi városok kialakulása. A lakosság jellegzetes tulajdonságai, a székelyek ősi harcmodora, a szászok viselkedése, a kunok megjelenése.
Béla erős, ütőképes hadsereget próbál összeállítani, ha meg kell védeni a leendő trónját. Már lehet sejteni a „sárga” veszedelmet.
Bepillanthatunk a királyi udvar körüli ármánykodásokba, összeesküvésekbe. A Nádor és a Tárnokmester politikai ármánykodásaiba. A nemzetiségek, a zsidók megítélésébe.
Egyes fejezetei visszaköszönnek a mai politikai életben is.
Elgondolkodtató, tanulságos olvasmány.
Aki szereti a történelmi regényeket, annak jó szívvel ajánlom.


Népszerű idézetek

Baba082>!

– Mi az a mándruc?- kérdezte Csák.
– Székely oroszlány – hörkentett rá Káruj bá.
– S hát az mi?
– Hiúz, no, ha jobban tetszik!

40. oldal

Noro >!

Figurás ember lehetett még az is, aki ezt a micsodát útnak keresztelte.

(első mondat)

Creusa>!

Lényegében igen egyszerű módon tartották markukban ezek az urak az országot. Mindig gondoskodtak, hogy ők essenek a király keze ügyébe, valahányszor annak ki kellett cserélnie a kormányt, mert akkora volt már az elégedetlenség, hogy bűnbakot kellett a nép kedvéért állítani. Ha Mojsot már nem bírták tovább nézni a nádor székében, vállalkozott az öreg Gyula. Ha belőle is elég volt, elélépett Barcfi Miklós. Nem kellett már: ott volt Apodfi Dénes. Aki távozott, átvette annak a hivatalát, aki a helyére lépett. Néha ügyes bonyodalmat rögtönöztek, s összevissza cserélték egymás között a méltóságokat, de arra vigyáztak, hogy új ember ne bújjon közéjük, s különféle címek alatt ugyanaz maradjon a céh. Egyszer-egyszer azért új név is bukkant föl közöttük, de gondoskodtak róla, hogy csak név maradjon, s ha nagyon ugrált, hamarosan elunja s továbbálljon.

219. oldal

Baba082>!

– Met még suhul se láttam székelyt, amelyik székelynek engedett vóna! – mondta a legény rendületlenül.
Megint mentek egy jó félórát. Akkor megszólalt egy középkorú:
– Ebbe van valami.

24. oldal

Mul>!

– Rátérhetünk – bólintott Sámuel. – Nekem egy feleségem sincs. Asszonyom valamivel kevesebb, mint Bulcsú püspöknek meg Benedek püspöknek. Az embereimnek is aligha lehet félannyi, mint Magyarország szent klérusa hasonló számú tagjainak. Azzal a különbséggel, hogy közülünk senki sem tett se papi, se szerzetesi fogadalmat.

288. oldal

Olya>!

Nagyon szerette a magyarokat (Róbert érsek), gyönyörködött föllobbanó hősi hevükben, könnyen megáradó szívük előkelőségében, úri jókedvükben és csodálatos lovagiasságukban. De nem volt nála szigorúbb bírálója keleti lustaságuknak, lomha érzékiségüknek, telhetetlen földéhségüknek s a bosszúállásban való fékezhetetlen szenvedélyességüknek. Gyermekből, angyalból s tigrisből gyúrták a magyart, szokta mondani.

171. oldal, 10. rész

Olya>!

– Neked van-e anyád?
A király arca elsötétült.
– Nincs – mondotta. – Kisfiú koromban vesztettem el. Megölték.
– Látszik rajtad – szólt az asszony, s anyásan megcirógatta a király arcát. – Még szinte gyerek vagy, s olyan szomorú az arcod, mint egy öregnek. Szegény fiam… pedig nagy úr vagy, ugye?
– Sok embernek vagyok a szolgája.
Az asszony megértően integetett.
– Akkor nagyon egyedül élsz. Én csak magam vagyok, de sohase egyedül. Tele vagyok az egész világgal.

53. oldal, 3. rész

Baba082>!

Áron bának is a pópán járt az esze, meg a világ végén. Lehet benne valami, gondolta bólogatva, merthogy nem is nézheti el az Úristen őszentfelsége azt a sok bűnt, gazságot, amivel a világ tele van. Áttilát is, Isten ostorát azér küldte egykor napkeletről, hogy végigvágjon vele az elbizakodott, gyalázatos életű nemzeteken. S mindannyiszor eljött az Isten viharja, ha már nagyon büdös volt a levegő. Márpedig itt elég büdös, hümmögött Áron bá. Csak a minap hallotta a vásárosoktól, hogy az urak a bőrt is lehúzzák a szegény jobbágyokról, miközbe templomokat építenek a Jézusnak meg a Szent Szűznek, s aranyoltárral akarják elvakítani a mindent látó szemeket.

20. oldal

Creusa>!

a mese csak mese, uram.De nincs mese ok nélkül

126 kriterion

Baba082>!

Ha a háborgó lelkiismeret megnyugvást keres, repesve kapdos minden után, ami azt kínálja neki.

276. oldal


A sorozat következő kötete

Táltoskirály sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kodolányi János: Boldog Margit
Bán Mór: Az üstökös lángja
Karczag György: Zúgó nyilak
Orosz T. Csaba: Rubin avagy a király orvosa
Fehér Tibor: Aranyváros hercege
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Szántó György: Aranyágacska
Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok
Mihályi Antal: Titok, hűség, hitszegés
Urbánszki László: A lándzsa nemesei