Sárga ​vihar (Táltoskirály 2.) 25 csillagozás

Makkai Sándor: Sárga vihar Makkai Sándor: Sárga vihar Makkai Sándor: Sárga vihar Makkai Sándor: Sárga vihar

A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV.Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országátalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: Azt a végzethitet amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után „második világalapítóként” óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez – most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV.Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív,… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Történelmi regények Kriterion

>!
Kriterion, Kolozsvár, 2009
484 oldal · ISBN: 9789732609262
>!
Kriterion, Kolozsvár, 2000
484 oldal · ISBN: 9732605685
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1981
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 963151692X

4 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

A Magyarok csillaga és a Táltoskirály után vágtam bele ebbe a regénybe.
Talán kicsit sok lett belőle, nem is a történelemből, hanem Makkai stílusából. Itt már gyakran előfordult, hogy untam, vagy oda nem illőnek éreztem valamit.
Rögtön az első fejezet az általam nem kedvelt „romantikus” irányba vitte el a történetet. A romantikus szál kedvéért Makkai a hitelességet is feláldozza. Mintha a királylányok valami 20. század első évtizedeiről szóló regényben szereplő csintalan polgárlánykák lennének, akik gardedám/udvarhölgy/dajka kísérete nélkül szabadon kóricálnak lovagjaikkal. Kirándulnak, lovagolnak, labdáznak, ugrabugrálnak, mindenféle felügyelet nélkül. Sőt, kettecskén a szívszerelmükkel félrevonulni, csókolózni, ölelkezni se restellenek. A királylány éjjel kioson szobájából, hogy lovagjával találkozzon. Ha pedig a szerelmes lovag visszatér veszélyes küldetéséből, a királylány „sírva-kacagva veti magát nyakába”, és öleli-csókolja a férfit, ahol éri… Aha, a 13. század királyi udvarában. A lovagkorban. Egy szigorú, gőgös bizánci anya mellett, aki már szövögeti a dinasztikus szálakat. Persze, szívszerelem, ami előtt meghajol az országos érdek is. Ez a romantikus-szerelmi anakronizmus mindenhol visszaköszönt a regényben.
És még egy: IV. Béla (Makkai által elképzelt) nemi élete nem érdekel, nyomokban sem. spoiler Hát még úgy, hogy ott is valami száz év előtti édeskés regény szereplőit kapjuk a király és királyné helyébe. Még jó, hogy nem mondja azt a végén a királyné, hogy spoiler
Aztán volt még egy nagyon zavaró „időugrás”. A kétharmadánál*, Ákos Ernye és Júlia történeténél. A „találkozásuk” pár nappal a muhi csata után történt, Júlia viszont a muhi csata után hónapokkal történt eseményeket mesél el Ernyének, mint menekülését megelőző történéseket.
A történelmi rész viszont jó volt, érdekes volt, az se zavart, hogy helyenként „felmondott” eseményeket és adatokat, hiszen rámfért. :)

*e-könyvben olvastam, nem tudom a pontos oldalszámot

madóri>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

Méltó folytatása az előző kötetnek: hétköznapi emberek és világi, egyházi méltóságok élete, belső tusakodása kapcsolódik össze – mindez a tatárveszély árnyékában, majd a pusztítás, pusztulás ideje alatt.
Tetszett, hogy a királylányok világába is betekintést nyerhettem: testvéri szeretet, aggodalom, összetartás, szerelmek pókhálója fonta szorosabbra kapcsolatukat. Az író a Táltoskirály könyvben felbukkanó mellékszereplők sorsát is igyekezett bemutatni; emellett nagy hangsúlyt fektetett IV. Béla rendeltetésszerű küldetéstudatának magyarázatára. A mongol vész elcsitulta után pedig egy szebb és reménytelibb jövő ígéretével kecsegtetett, melyet a király és a nemzet együttes erővel alapoz meg.

2 hozzászólás
Creusa>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

Mind a szereplők és a történet hűen tükrözik a valóságot.
Nagyon tetszett IV. Béla testőrségei, katonáinak alakításai akik ezeket a mai is meglévő csodálatos várakat megalkották. Hiszen majd minden vár ekkor épült a tatárok ellen. Talán haa a tatárok nem lettek volna, ma igen kevés várunk lenne Magyarországon. Szent Margit még csak mint pocaklakó kapott helyet a regényben :) bár a történelmünk szerint Klissza várába -ahová menekültek az Árpádok- már megszületett, de hát kisebb eltérések mindig vannak.
Szépen felépített és igen az első részben megemlített szereplők áthajolnak a Sárga viharba, „szórakozva” megtanulhatjuk a Tatárjárás eseményeit.
Ebből egy fantasztikus sorozatot lehetne csinálni a filmiparban.

Basa_Katalin IP>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

Mondhatni, családi nyomásra olvastam el a könyvet – No, de nem bántam meg.
Történelmi regény a Sárga vihar – IV. Béla király idejében járunk, a kunokat a király beengedte az országba, hogy a közelgő mongol veszedelemmel együtt szálljunk szembe. De sokan nem hiszik el, hogy valóban jönnek a tatárok, az ország nem egységes…
A könyv látomások sorozata. Makkai Sándor igen erősen ír, szuggesztív jelenetek jönnek egymás után. Minden figura törékeny, a király maga is az – akinek nem mellesleg van egy hatodik ujja (ezt én sem tudtam – az Árpádok táltosok voltak vajon?…)
Aki szerette a Vöröstorony kincsét, most egy erősebb narrációval fog találkozni.

7 hozzászólás
Nílkantha>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

Hatalmas téma – a tatárjárás –, gyenge írói képességekkel megírva.

dmmddm>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

Ide is érvényes az,amit a Táltoskirályhoz írtam, „bele kell jönni” az író stílusába, azután jól olvasható. Talán furcsán fog hatni,amit írok, de amellett,hogy egészen realisztikusan ábrázolja a tatárdúlás borzalmait, azt is le merem írni,hogy a romantikus jelző sem áll távol a regénytől. Legfőképp a jellemrajzoknál érzem a romantikát : vagy nagyon jók, vagy nagyon gonoszak a szereplők. Azt is a regény erényének érzem, hogy kedvet kaptam utána olvasni a tatárjárásnak.
És idézek egy mondatot a regényből, ami megragadott: „És ha az Isten azzal a keserves kiváltsággal szereti az embert,hogy magyarnak parancsolta születni, csak kínzó összehasonlítások származhatnak bármiből, amit a szeme lát.”
(Többek közt lekaptam a polcról Szabó Magda Béla király drámatrilógiáját is, amely ezzel a történelmi korral foglalkozik, a szereplők is részben azonosak.)

Orbantorgyan>!
Makkai Sándor: Sárga vihar

A legjobb történelmi regények egyike. Makkai nagytiszteletű urat, mint írót későn találtam meg. A MEK adatbázisából töltöttem le néhány regényét. A Sárga vihar talán a legizgalmasabb. Igazi klasszikus. Sok érdemtelenebb kiszorította a legnagyobb írók közül. Ha Takaró és Tőkéczky beszélget is róla, még kevesekhez jut el. Kodolányi művét, A vas fiait lehet vele párhuzamba állítani. Makkai egy regényfolyamban írta meg a tatárjárás előzményét ésmagát a katasztrófát.


Népszerű idézetek

Nílkantha>!

… csak az tudhatja igazán, mi a tiszta öröm, akinek megadatott az ellentétjével való összehasonlítás lehetősége.

126. oldal, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Creusa>!

nincs kicsi és nagy,mert minden egyformán jelentős, ha beilleszkedik egyetlen cél szolgálatába.

270.

Nílkantha>!

… béke és boldogság ritkán lakozik a királyi trónusok fénylő magasságában, mégha meg is érdemelte ott valaki, de rátalál a királyi ember is, ha le tudott szállani a mindennapi élet mély, egyszerű síkjára.

49. oldal, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Nílkantha>!

…gyerek a nép, oszt a mese jobban húzza, mint a tulajdon haszna.

32. oldal, II. kötet, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Creusa>!

A test beszédes tükrévé válhatott a szív minden kincsének.

378.

Nílkantha>!

A nagy tömegek mindig hajlandók lelkesedni azon, ami megragadja gyermeki képzeletüket. A bűnnek is megvan előttük a varázsa, ha bíbortól és aranytól lángol. Sőt az ilyen bűn erénnyé dicsőül a tömeg emlékezetében, ha elég regényes ahhoz, hogy az apró emberek eseménytelen, szürke életét az elképzelés izgalmával kárpótolja. A nagy cselszövények, a szokatlan méretű gaztettek, a mértéktelenségükben rendkívüli örömhabzsolások mindig emberfeletti varázzsal ragyogják be a nagy emberbestiák alakját az elnyomottak és éhesek szemében.

95. oldal, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Nílkantha>!

A halál árnyékában az órák éveket jelentenek, sokszor egy pillanat is elég, hogy a lélek multat s jövőt átrepüljön.

158. oldal, II. kötet, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Nílkantha>!

… ellenszegülő emberrel vagy országgal szemben a harc sohasem szűnhetik meg, amíg csak tökéletesen ki nem irtatott a földről.

175. oldal, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Nílkantha>!

Az emberpusztítás, az emberi művek megsemmisítése nem élet…

209. oldal, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár

Nílkantha>!

A férfiakat tetteik igazolják.

243. oldal, Erdélyi szépmíves Céh Kolozsvár


Hasonló könyvek címkék alapján

Vitéz Miklós: Salamon, I. Géza és I. László
Benkő László: A másik ösvény
Benkő László: A hatalom ereje
Benkő László: A megszerzett föld
Benkő László: Ármány hálójában
Benkő László: Isten választottja
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók
Vécsey Aurél: Az Árpád-házi királyok
Czakó Gábor: Aranykapu
D. Kenese Erzsébet: Vezérek