A ​természetes béke Európában 0 csillagozás

Erasmus a humanizmus gondolatából indul ki, mint a modern világ első utópistája s a háború létjogosultságát semmi körülmények között sem ismeri el. Nem veszi tekintetbe, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem a szellemi rokonságot hirdeti.

35. oldal, Első fejezet - A háború és béke mai szemlélete (Athenaeum, 1940)

Kant azt mondja, hogy a béke csak igazságon nyugodhatik, különben csak fegyverszünet – de van-e a politikai életben igazság s ha van, annak határait ki szabja meg és ki ellenőrzi?

61. oldal, Második fejezet - A békeszerzés törvényei (Athenaeum, 1940)

A katolikus egyház több évszázadon keresztül egyedüli szellemi irányítója volt a népeknek és országoknak. Ambrozius, Szent Ágoston, vagy aquinoi Szent Tamás, de őket követően Luther és Kálvin is azt vallják a Biblia alapján, hogy a háború mindig az emberi bűnök következménye és kárhoztatandó, de azért vannak jogos háborúk is a világon. A Szentírás ab principio nem ítéli el a háborút és Jézus Isten országa mellett elismerte a földi jogrendet is, amelynek természetszerűen urai, rendezői, katonái és néha háborúi is vannak.

42. oldal, Első fejezet - A háború és béke mai szemlélete (Athenaeum, 1940)

Ha a háború és a béke egyformán természetes állapota az emberiségnek, néha még jó is, hogy háborúk vannak, mert egy elviselhetetlen világrendet csak a katarzisz változtathat meg.

46. oldal, Első fejezet - A háború és béke mai szemlélete (Athenaeum, 1940)

Nagy megrázkódtatások nélkül nincs haladás s a szebb jövendő csak vérrel, könnyel és szenvedéssel érhető el.

181. oldal, Hatodik fejezet - Új konzervatív világszolidaritás felé (Athenaeum, 1940)

[…] A magunk szerepéről tudnunk kell, hogy középnagyságú európai nép vagyunk s ezért sorsunkat csak az általános világtörténelem irányai szabhatják meg s politikánkat csak a világfejlődés irányába állíthatjuk be, ha azt akarjuk, hogy az eredményes legyen.

7. oldal (Athenaeum, 1940)

A nagy háborúk mind nagy emberi eszmények összeütközéseiből törnek ki s a legkülönb, legerősebb, leghivatottabb faj átveszi az uralmat a maga életberendezésével az ismert világ fölött s megtartja mindaddig, míg új s addig ismeretlen tényezők a természet örök rendelése szerint világuralmát alá nem aknázzák, meg nem semmisítik s új világot nem alkotnak a régi helyén.

26. oldal, Első fejezet - A háború és béke mai szemlélete (Athenaeum, 1940)

    Az utópistáknak sajátsága az is, hogy dezilluzionálni akarják a társadalmat a háború értelmét illetően. Von Lilienfeld 1767-ben kimutatja, hogy a nagy hadseregek fenntartása a produktív erők hatalmas tömegét vonja el az államtól s bebizonyítja, hogy egy herceg csapataival ötvenszer annyi emberét öli meg, mint amennyi ellenséget pusztít; Norman Angel 1909-ben a napnál világosabban bebizonyítja, hogy minden háború anyagilag rossz üzlet. S íme: mégis vannak háborúk!

37. oldal, Első fejezet - A háború és béke mai szemlélete (Athenaeum, 1940)

[…] Ausztriából életképtelen államcsonk maradt meg, amelynek fővárosa az egész ország lakosságának egynegyedét tette s nyilvánvalóan sem gazdaságilag, sem politikailag nem tudott egymagában megélni. Magyarországot a győztesek öt részre szakították s kétharmadát felosztották az utódállamok között. Bulgáriát és Törökországot ugyancsak hasonlóképpen megbüntették, az utóbbit minden gyarmatától megfosztották s Európából végleg száműzni akarták.

81. oldal, Harmadik fejezet - Az 1919-es békemű lényege és következményei (Athenaeum, 1940)

A fehér emberiség fejlődésével a válságok nem ritkulnak, csak átalakulnak s a civilizációnak egyik tünete, hogy kevesebb válság oldódik meg háború által: a mérsékelt pacifista irodalomnak igaza van tehát abban, hogy ma sokkal nagyobb okok kellenek a háború kitörésére, mint régente; a háborúk ritkábbak, mint a történelem elmúlt századaiban.

23. oldal, Első fejezet - A háború és béke mai szemlélete (Athenaeum, 1940)