Fő ​utca 4. 4 csillagozás

Valamiért egy 56-os könyvre készültem, helyette 88-89-et és a 90-es évek elejét kaptam.
Van egy lány nagy álmokkal, aki nem igazán tesz azért, hogy elérje őket. Inkább megelégszik azzal ami van, amiben nagyon rosszul érzi magát. Közben pedig folyamatosan sír és elégedetlenkedik. Legszívesebben megráztam volna, hogy térjen már magához, hagyja abba az önsajnálatot és tegyen valamit.
Egyik szereplő sem volt túl szimpatikus a számomra, sőt inkább mindannyian dühítettek és taszítottak.
Ettől függetlenül olvastatta magát a könyv. Nagyon kíváncsi voltam a végére, de sajnos az nem volt. Nekem nagyon hiányzott.

Az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam, lenyűgözött a stílusa, a szerző drámai érzéke! Bár a történelmi vonatkozású események megjelenítése külön értéke a könyvnek, mégis azt a szerelmi szálat tartottam érdekesnek, amely a pökhendi, flegma művész úr és a főszereplő leányzó között kialakult. A címlap annyiban félrevezető, hogy bár a regény elején még tinédzser a főszereplő, a továbbiakban egy felnőtt nő vergődéseiről szól. Mindenképpen ajánlom mindenkinek elolvasni!