Úristen! ​Engedj meghalni! 0 csillagozás

Az ​újkori magyar irodalom egyik legkülönösebb, legprovokálóbb szellemiségű művét tartja kezében a nyájas olvasó. A téma (részben) ismert: legendákból, mendemondákból, meg nem erősített híresztelésekből, áltudományos feldolgozásokból. Eszerint 1849. július 31-én Petőfi Sándor nem esett el a fehéregyházi, vesztett csatából menekülve, hanem élve maradt, orosz fogságba került és végül Szibériában halt meg.
A Morvai-expedíció körüli botrányok és viták keltették fel a Chicagóban élő költő és nyelvészprofesszor, Makkai Ádám érdeklődését az ügy iránt. Ő volt talán az egyetlen, aki komolyan vette – íróként és költőként! – a kihívást, és belement a játékba. Tíz évig dajkálta, érlelte magában a témát, míg egésszé formálta regényes-verses eposzát, blaszfémikus apoteózisát. A gunyoros, már-már paródiába hajló szövegek, forgatókönyvek, naplók, levelek, képzelt versek (a költő „halála után írott költeményei") mélyén azért ott a fikció hitelessége, stílusbravúrja. Szerepjátszás ez a… (tovább)

Az ​újkori magyar irodalom egyik legkülönösebb, legprovokálóbb szellemiségű művét tartja kezében a nyájas olvasó. A téma (részben) ismert: legendákból, mendemondákból, meg nem erősített híresztelésekből, áltudományos feldolgozásokból. Eszerint 1849. július 31-én Petőfi Sándor nem esett el a fehéregyházi, vesztett csatából menekülve, hanem élve maradt, orosz fogságba került és végül Szibériában halt meg.
A Morvai-expedíció körüli botrányok és viták keltették fel a Chicagóban élő költő és nyelvészprofesszor, Makkai Ádám érdeklődését az ügy iránt. Ő volt talán az egyetlen, aki komolyan vette – íróként és költőként! – a kihívást, és belement a játékba. Tíz évig dajkálta, érlelte magában a témát, míg egésszé formálta regényes-verses eposzát, blaszfémikus apoteózisát. A gunyoros, már-már paródiába hajló szövegek, forgatókönyvek, naplók, levelek, képzelt versek (a költő „halála után írott költeményei") mélyén azért ott a fikció hitelessége, stílusbravúrja. Szerepjátszás ez a javából, Weöres Sándor Pszichéje után „szabadon"! A lírai logika továbbgondolása teszi ezeket a sorokat hatásossá és elfogadhatóvá. Ugyanez áll Petőfi Zoltán, Szendrey Júlia vagy Horváth Árpád verseire. A remekül kitervelt epikai konstrukció is része a sikernek. Hiszen a fordulatos, több idősíkon és szálon futó, mozaikszerű cselekmény, a valós és kitalált helyzetek, szereplők sora mind-mind a teljesség képzetét ébresztik. Az író azt sugallja, Petőfi addig nem halhat meg, amíg feladatát – a világszabadság érdekében kifejtett erjesztő tevékenységét – be nem végzi. Mulatságos és drámai jelenetek váltják egymást a műben, mely olvasmányként is lenyűgöző. A Makkai-Petőfi fiktív költészet, a barguzini pokoljárás, vagy az időutazás a tibeti aranykoporsóban alapjában véve tisztelgés és főhajtás a zseni előtt, születésének 180. évfordulóján.