Nem ​vagyok Miriam 41 csillagozás

Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Majgull Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél.
A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból.
Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött.
Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll… Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye.
Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok…
És ezt hogyan éljem túl?

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Athenaeum, Budapest, 2018
424 oldal · ISBN: 9789632937250 · Fordította: Rácz Judit
>!
Athenaeum, Budapest, 2018
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632937182 · Fordította: Rácz Judit

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Josef Mengele

Helyszínek népszerűség szerint

Auschwitz


Kedvencelte 3

Most olvassa 7

Várólistára tette 103

Kívánságlistára tette 57


Kiemelt értékelések

Sippancs P>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Szeretnék bekuporodni egy sarokba, és csak sírni és sírni…

2 hozzászólás
Kyrana P>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

A történet főszereplője Miriam, aki a háború után Svédországban találja meg új otthonát. Évtizedekkel később a 85. születésnapját családjával ünnepli, és ez az a nap, amikor először nyílik meg unokájának, először beszél a koncentrációs táborok borzalmairól, azokról, akiket elveszített és azóta is gyászol, és először osztja meg életének titkait valakivel.

Egy újabb sokkoló, fájdalommal teli történet a nácizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus szörnyűségeiről, de kicsit mégis más, mint amiket eddig olvastam, hiszen ebben a könyvben nagy hangsúlyt kap a romaüldözés is, szó esik a koncentrációs táborokban létesített cigánytáborokról, és ennek a népcsoportnak a háború előtti, alatti és utáni sorsáról.

Nagyon tetszett a regény felépítése, ahogyan Miriam visszaemlékezik az életére, véletlenszerűen idézve fel képeket, személyeket, eseményeket, történéseket. Aztán ezek a mozzanatok összeállnak egy kerek egésszé, Miriam egész életévé.

Örülök, hogy a kezembe került ez a kötet, ez az egyik legjobb könyv, amit eddig ebben a témában olvastam.

Amilgade>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Nem sokat találkozik az ember a cigány holokauszttal, valahogy mindig kimarad az emlékezésből, és fájóan kevés könyv foglalkozik ezzel a szörnyűséggel.
Majgull Axelsson ebben a történetben a cigányok szenvedéséről ír, arról, hogy miként bántak velük még a táborokon belül is.
Egy szégyenteljes tükörképet tart elénk az írónő a faji diszkriminációról, a majdnem tökéletes Svédországról és a benne élő emberekről. De ez nemcsak a svédekre igaz, hanem az egész világra, ránk is.

Mariann_Czenema P>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Ez a könyv nagyon jó, csak éppen nekem nem jó időben került a kezembe.
Illetve, még egy apró hibáját muszáj megemlítenem: látszik, érződik rajta, hogy irodalmi mű, nem visszaemlékezés, néhol hatásvadász jeleneteket tartalmaz.
Ez azért is volt feltűnő számomra, mert Baba Schwartz memoirja viszont totálisan őszinte kötet, ott a stílust is meghagyták a 17 éves kamaszlány elbeszélésének – ezért rám jobban hatott.
Vagy inkább azt mondom, másképp, a zsidó Baba története a szívembe mart, míg a cigány Malika/Miriam meséje az elmémbe égett.
(hosszabban itt:
https://czenema.blogspot.com/2018/08/majgull-axelsson-n…)

Véda P>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Axelsson könyve azért is nagyon fontos kötet, mert nemcsak szembenézésre szólít, hanem emlékezetkultúrára épít, és reflekcióra kötelez. Olyan fogalmak újragondolását indítja el, mint az előítélet, elhallgatás és emlékezés.
"Újra és újra mondjuk el az embereknek, hogy nagyon nincs rendben más emberek származásával, vagy a haláltáborokkal viccelődni, soha. Erre mindig emlékeznünk kell. Mert ha nem tesszük, könnyen elölről kezdődhet az egész.”
http://hangulatokk.blogspot.com/2018/06/majgull-axelsso…

_Katie_ P>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Cigány holokauszt és fajgyűlölet. Ezzel a 2 „szóval” tudnám ezt a könyvet röviden leírni.
Amikor holokausztról van szó, mindig a zsidókat emlegetik, holott nem ők voltak az egyetlenek, akiket koncentrációs táborokba zártak és megkínoztak, megöltek.
Miriam/Malika egy azok közül, akik cigányként túlélték a koncentrációs tábort. Ebben a könyvben elmeséli nekünk, hogy miket élt át, milyen is volt cigányként része lenni a világtörténelem e hihetetlen és felfoghatatlan részének. Ráadásul miközben múlt és jelen váltakozik előkerül a fajgyűlölet és az előítélet is.

Nushi>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Nagyon nehéz erről a könyvről elfogulatlan véleményt írni. Nem sokban különbözik a többi 2. világháborús elbeszéléskönyvtől de ugyanakkor mégis teljesen más. Ez az első könyv amelyet úgy olvastam, hogy nem egy áldozat zsidó a főszereplő… hanem egy áldozat cigány lány. Sok olyan információt kaptam amit eddig nem tudtam, sem a háborúról sem a népcsoport életéről, sem az elszenvedett borzalmakról, mert róluk senki nem beszélt eddig.
A könyv elég zavarosan indul és kell egy kis idő amíg az ember belerázódik az időugrásokba, mivel a könyv 3 idősíkon játszódik.
Számomra a legmegrázóbb az volt, spoiler Ha valakinek hangulata van a könyv sötét érzületére akkor tetszeni fog neki.

Niki_>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Nagyon figyelemfelkeltő a könyv fülszövege. Egy titok, koncentrációs tábor, Mengele, egy cigány lány, aki zsidónak adja ki magát …. Érdekelt és nem csalódtam. Annak ellenére sem, hogy miután befejeztem a könyvet, több hibára is felhívták a figyelmemet.
A jelenben lényegében egy séta alatt játszódik le minden visszaemlékezése Miriamnak.
A könyv nagyon felhívja a figyelmet a származásokkal kapcsolatos előítéletekre. Legyen az akár cigány vagy más népcsoportba tartozó egyén. A megbélyegzést, a te is biztos olyan vagy szlogeneket. Hisz ha mindenki egyforma lenne, akkor a leírtak alapján Miriamnak is olyannak kellett volna lennie. … De nem lett.
Bővebben: https://azajtom.blogspot.com/2019/01/majgull-axelsson-n…

Hiranneth>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Majgull Axelsson-tól még eddig nem volt szerencsém olvasni, így nem tudtam, mit is várhatok tőle. A történet alapötlete azonban megfogott, így kíváncsian vettem kézbe.
Tény, hogy valamilyen „perverz” módon vonzódom ehhez a témához. Talán mert próbálom megérteni, hogy fajulhattak idáig a dolgok, s hogyan voltak ezt képesek túlélni és embernek maradni.
Amikor a holokauszt, mint téma felmerül, főleg a zsidók meghurcolására és elpusztítására gondolunk, pedig nem csak ők szenvedtek. Főhősnőnk, Miriam cigány lány, akit először a családjától szakítanak el, majd koncentrációs táborokba kerül, s onnan Svédországba. Eközben identitás csere is történik, bár hogy ezzel jobban járt-e vagy sem, más kérdés.
Miriam (Malika) története fikció, mely azonban valós helyzeteken és adatokon nyugszik.
Nem egy olyan rész volt, ahol még számomra is újdonsággal találkoztam, és mikor utána kerestem, legnagyobb megdöbbenésemre igaz volt. (Nem mintha ettől boldogabb lettem volna…)
Ez a történet több szempontból is elgondolkoztatott, és nem eresztett. Nem volt könnyű olvasmány, sokszor keserítette meg a szám ízét. Ettől függetlenül is jó döntésnek tartom, hogy elolvastam. Kellett már valami, ami kizökkent, és elvonja a figyelmemet kicsit, ezt maradéktalanul teljesítette. Ráadásul úgy, hogy nyomott is hagyott bennem, mert nem hiszem, hogy egyhamar elfelejtem.

koan12>!
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

Azt hittem, hogy már egy olyan könyv sem tud meglepetést okozni, ami a holokausztról szól. Mindig rá kell jönnöm, hogy igenis tud. Miriam sorsa (is) nagyon megrázó, nagyon megdöbbentő. Választania kellett. Választani a két „rossz” közül. Cigány marad vagy zsidó lesz. Talán a kisebbik rosszat választotta. De van egyáltalán jó választás? Miriam egész életén keresztül magában tartja a titkot, egymaga birkózik meg vele, de sosem talál megnyugvást. Eljön a nyolcvanötödik születésnapja, amikor fény derül az igazságra. Remélhetőleg ezek után Malika lelek is megnyugszik.


Népszerű idézetek

>!

– Ja… Cigányok. Tudjuk, milyenek…

207. oldal

Sippancs P>!

Egyet biztosan tudok: hogy soha nem jön rendbe semmi. Már ha az ember cigány.

414. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cigány
adrykacska>!

Felejts, és menj tovább! Ne üldögélj a múlton rágódva!

Sippancs P>!

Hirtelen megállt és hátrafordult, látta a nyomot, amit a hóban hagyott maga után, és kicsit meglepődött. Nyomot hagyott. Pedig valahogy annyira jelentéktelennek képzelte magát, hogy a friss porhóban sem hagy nyomot. Bizsergést érzett a gyomrában. Ezek szerint vagyok, gondolta. Miriamnak hívnak, és létezem…

291. oldal

>!

Hiszen Svédországban nem voltak cigányok, és ha lennének is, biztos, hogy nem beszélhetnének a rádióban – ez a jog csak azokat illette meg, akiknek volt annyi eszük, hogy rendes családba szülessenek. A gádzsikat.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cigány · Svédország
Sippancs P>!

– Nem lehet mindenről beszélni! Ezt meg kell értened. Főleg ha az ember nyolcvanöt éves, rossz fajtához tartozik és az egész huszadik századot végigélte! Nem lehet mindenről beszélni.

267. oldal

>!

Talán sejtették, hogy a svédek nem akarnak tudni semmiről, egyszerűen nem tudták volna elviselni, hogy a szörnyűségekről tudomást szerezzenek, ebben az országban egyenesen meg volt tiltva az emlékezés. Úgyhogy lehet, hogy az volt a legbiztosabb, ha a menekültek soha többet nem gondolnak Ravensbrückre meg Auschwitzra.

360-361. oldal

>!

Malika megsimogatta Didi haját, Didi még közelebb húzódott hozzá. Megnőtt? Igen. Talán. Malika úgy látta, kicsit magasabb lett, már majdnem a lány harmadik bordájáig ért.

217. oldal

Sippancs P>!

Béke, gondolta Miriam. És fremtid.
Csak ez maradt neki, ez a két szó. Se férje, se gyereke, se szülei, se testvére. Még egy barátja se. De mit jelentett ez a két szó tulajdonképpen? Pontosan mit? Mi az, hogy békében élni? Milyen az, ha van fremtid?

326. oldal

_Katie_ P>!

[…] az ember ne csak gyűjtsön, hanem időnként költsön is.


Hasonló könyvek címkék alapján

Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt
Martha Hall Kelly: Orgonalányok
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Louise Fein: A Birodalom lánya
Ellie Midwood: A legbátrabb nő
Sharon Cameron: Kékmadár
F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye