Nélkülem ​soha 20 csillagozás

Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

Negyedszázaddal ezelőtt világszerte olvasók millióit nyűgözte le A lányom nélkül soha című bestseller, egy amerikai anya és hatéves kislánya igaz története, akik megszöktek az őket a háborús Iránban fogva tartó erőszakos perzsa apától. A könyv alapján film is készült, Sally Fielddel a főszerepben.
Most pedig a kislányból lett felnőtt nő mondja el a teljes történetet, ahogy azt ő gyermekként átélte. Hogyan kerültek fogságba, hogyan menekültek el, mi történt, miután visszatértek Amerikába. A félelmet, a rémálmokat és pánikrohamokat, az álnéven megélt iskolaéveket, és egy súlyos betegség leküzdését. Egy rendkívüli fiatal nő története, aki legyőzte az életét kettétörő traumát, és békében és elfogadásban tud élni.
A könyv bemutatja a sebzett lélek gyógyulását, a megnyugvást és újrakezdést, az Isten jóságába és gondoskodásába vetett hitet.

Mahtob Mahmoody több kitüntetéssel végzett a Michigan State University pszichológia szakán. Michiganben él, lelki egészségvédelemmel foglalkozik.

>!
Kiskapu, Budapest, 2016
358 oldal · ISBN: 9786158013581 · Fordította: Gerle Éva

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

hofeherke11 P>!
Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

Ha nem tudnám, hogy ez egy igaz történet akár egy drámai regény is lehetne pszicho-thriller elemekkel tűzdelve. Durván hangzik, de még kegyetlenebb, hogy a valóságról szól.
Már a Lányom nélkül soha könyv olvasása után is nehéz volt felfognom ésszel, hogy ilyen megtörténhet, de ezen könyv olvasása során is folyton ezen gondolkoztam.
Azt gondolnánk, hogy miután Mahtob és az anyukája megmenekültek Iránból, véget is ért a szenvedésük, ám ez korántsem volt így, sőt az igazi küzdelem ezután kezdődött.
Mahtobnak sok mindenen kellett keresztülmennie, míg feldolgozta apja cselekedeteit, mire meg tudott bocsátani neki és végre nyugodt, SZABAD életet tudott/tud élni.

ilovemycoffee>!
Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

Kemény történet vallásról, megbocsátásról, kitartásról és háláról. Nálam telitalálat volt és valahogy úgy érzem így karácsony előtt különösen sokat adott.

Bővebben a blogomon: http://konyvekeskave.blogspot.com/2016/12/mahtob-mahmoo…

marcipan1055>!
Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

A Lányom nélkül soha-val együtt láttam meg a könyvtárban és mivel érdekesnek találtam, ezért kihoztam mindkettőt. Igazán jó volt egymás után olvasni, megismerni a történetet mind a két fél részéről, ki hogyan élte át. És megtudni ebben a könyvben, ki hogyan dolgozta fel, mi történt velük az incidens után. Bár számomra az egy kicsit zavaró volt, hogy a nevek a két kötetben máshogy vannak írva, vagy teljesen más volt a neve. De könnyen rá lehetett jönni, hogy kit takar és így is élvezhető volt.

evii29>!
Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

Elég lassan haladtam vele, pedig nem volt rossz. Eredetileg A lányom nélkül sohát akartam elolvasni, csak benéztem a könyvtárban. Szép munka, Évi.. nem tudom, mennyivel lehet másabb Az volt furcsa, hogy párszor Mahtob a testvéreit említette. Én meg nem értettem, hogy a történetben hol voltak a testvérei? Elírás? Vagy unokatestvér? Őket miért nem vitte Iránba? Aztán később kiderült, hogy féltestvérek, de nem tiszta, hogy melyik szülő közös. Feltételezem, hogy az anyja, de akkor miért nem vele éltek? Hogyhogy nem hiányolták őket, vagy merültek fel gyakrabban?
Érdekes volt

Anita_Janik>!
Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

Egészen hasonlóan ír, mint az anyja. Nekem tetszett, főként mert nagyon érdekelt a történet és ebben is voltam érdekes, izgalmas részek.

brabyka>!
Mahtob Mahmoody: Nélkülem soha

Imádtam a „Lányom nélkül soha"-t . Most már ezt is imádom….. Különösen megérintett, az író mennyire feltárja a legbelsőbb érzéseit egy-egy részben. Döbbenetes ,hogy ennyi év után is emlékszik az érzésekre amiket az egykori események keltettek benne…


Népszerű idézetek

Gwener>!

… az ember meg tudja változtatni az életét az attitűd megváltoztatásával.

274. oldal

Amapola P>!

Amikor fiatalabb voltam, ritkán lehetett kapni gránátalmát — ahogy én ismertem: anart — Michiganben. […]

Az iráni időszakból a gánátalma volt az egyik legkedvesebb emlékem. Anart enni valódi művészet. Először is, a gyönyörű, piros, karácsonyfadísz alakú gyümölcsöt végig kell görgetni a konyhapulton. A trükk az, hogy elég határozottan nyomjuk oda ahhoz, hogy a belsejében összetörjenek a magok, és kiengedjék a levet, de ne olyan erősen, hogy felhasadjon a bőrszerű héj. Időigényes eljárás, nagy türelem kell hozzá. Emlékszem, izgatottan lestem, ahogy apám görgeti nekem a gránátalmát, és hallottam, ahogy a magok védőburka megreped. Igazi tudomány volt pontosan eltalálni a pillanatot, amikor már nem kellett tovább görgetni, nehogy a héj is szétrepedjen. Amikor pedig a kezembe nyomták a tökéletesen előkészített anart, forgattam, hogy megtaláljam a megfelelő helyet az első harapáshoz, az ajkamhoz emeltem, belemélyesztettem a metszőfogaimat, és hagytam, hogy gejzírként előtörjön belőle az édes, karmazsinvörös lé — ez maga volt a gyönyörűség,

A gránátalma léggömbként ment össze, ahogy kiszürcsöltem belőle a friss, zamatos levet, így kipréselhettem a legbelső magokat is, amelyekhez nem fértem hozzá, Amikor az utolsó cseppet is kiszívtam, vidáman átnyújtottam apámnak, ő pedig erős kezével feltépte a burkát, felfedve az anar belső szentélyében rejtőző kincseket: azokat a magokat, amelyeket hosszas görgetéssel vagy préseléssel nem lehetett összetörni. Ezeket a hüvelykujjával ügyesen kikaparta nekem egy tálba, és én úgy ettem, mint az amerikai gyerekek a gumicukrot.

298. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gránátalma
5 hozzászólás
Amapola P>!

A Sorsszövő

Életem egy szőttes,
mit Istennel szövök,
Ő dönt minden színről,
s az orsó csak pörög.

Ha kínt sodor bele,
gőgösen feledem:
a színét csak ő látja,
s visszája jut nekem.

Ha majd a szövőszék
s a vetélők megállnak,
választ akkor ad az Úr,
kiterítve a vásznat.

A sötét fonál úgy kell
a sorsszövő kezébe,
mint arany, ezüst szálak
a végső, nagy egészbe.

Benjamin Malachi Franklin (1882—1965)

6. oldal

3 hozzászólás
Amapola P>!

Ahogy az velem történni szokott, a beszélgetés gyorsan az irodalomra terelődött, és már firkantottam is le az ajánlott olvasmányokat a nálam levő New York Times kiadású keresztrejtvénykötet szélére.

14. oldal

Amapola P>!

Maximalista volt a szó legszorosabb, de nem pozitív értelmében. Amikor anya valakivel perzsául próbált beszélni, ingerült lett, és rákiabált, hogy maradjon csöndben. Anyának akcentusa volt, és apa nem viselt el efféle hibát. — Ha nem tudod rendesen mondani, inkább ne mondj semmit — oktatta.

51. oldal

Gwener>!

Egy jól táplált neheztelés, ha nem tudjuk elengedni, meg tudja fertőzni a létünket és a kapcsolatainkat egy életre.

131. oldal

Ewila >!

Nézetem szerint … a vallás az oka az Ember legnagyobb nyomorúságának, függetlenül attól, hogy melyik vallásról van szó. Ha teljes egészében eltörölnénk minden vallást, és ahhoz az egyetlen elvhez tartanánk magunkat, hogy úgy bánunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak, többé semmilyen vallásra nem lenne szükség, és megszűnne minden emberi erőszak oka."

312. oldal

Gwener>!

A tévé minden kultúrában az uralkodó értékrend átadásának hatásos eszköze.

35. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Josh Malerman: Madarak a dobozban
Jen Klein: Rád hangolva
Tara Bahrampour: Visszatérés Iránba
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha
Ken Follett: Teherán
Ken Follett: Sasok szárnyán
Aharon Appelfeld: Egy élet története
Jeannette Walls: Az üvegvár
Jeannette Walls: Az üvegpalota