Hogyan készíthetünk szerelmi bájlevest? Ki találta fel az óvszert? Mire jó a vakond zsírja, a sün bőre vagy a bivaly teje? Hogyan próbálták a régiek befolyásolni magzatuk küllemét, hogyan kíséreltek meg óriásokat és törpéket tenyészteni? Kik a méregleányok? Mi a szűzlánygyógymód? Hány típusa van a csóknak? Ki volt a legkövérebb ember? Lehet-e levélben gyógyítani? Miért nem járt vécére Mao elnök? Mi a jobb gyógyszer: az álom vagy a hideg víz? Ki volt a fogarasi fenomén? Milyen szagúak a betegségek? Ebben a könyvben az egészséges és a beteg testtel kapcsolatos hagyományokról, szokásokról, furcsaságokról, egyszóval testkultúránk múltjáról mondunk el néha mulatságos, néha pedig meghökkentő, sőt egyenest megdöbbentő történeteket. Kötetünk kétféleképpen is olvasható. Forgathatjuk úgy, mint igaz mesék gyűjteményét, folyamatosan olvasva szövegét, ám használhatjuk valamilyen különös enciklopédiaként is, amelynek csak egy-egy szócikkébe pillantunk bele.
A repülőkenőcs 4 csillagozás
Enciklopédia 14
Most olvassa 2
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
A repülőkenőcsrűl, az fura gyógymódokrúl
Magyar László András repülőkenőcse igazi csemege a patikai iparosoknak: Méregkeverők álomkönyve. Roppant érdekes témákat feszeget (legalábbis számomra). Először is: mindig csak a szex. Jellemző, hogy az emberek manapság rögtön Viagrához nyúlnak, holott micsoda gazdag felhozatalunk van afrodiziákumokból! A könyv során említett gyógyszerek többségén nevetek, elég korszerűtlennek, mi több mókásnak hatnak, ám elszomorító részek is akadnak pl. az embertenyésztés című fejezet. Göndör nevetés fog el, amikor megtudom, hogy a pogózás a táncőrülethez hasonló eksztatikus állapot, vagy amikor kiderül, hogy az óvszert divat volt hímezni, és amikor, ah, lásd idézetek. Nem túl részletesen, de azért jól körüljárja témáit a szerző, a vérfertőzéstől a budiig mindenről szót ejt, de nekem nyilvánvalóan a gyógymódok, kencék nyerték meg legjobban a tetszésem. Szakmai szempontból érdekes, bocsánatos hibákkal, nem száraz. Jól szórakoztam, kivéve mondjuk a sün felhasználási területein, illetve lehet a bélgilisztáról nem evés előtt köllött volna olvasnom. Ha nem szakmai szemmel nézem is szórakoztató, kunkorodik a szám sarka, ha arra gondolok mit ki nem találtak őseink a gyógyulás (pénz, vagyon) érdekében, emellett csodával adózom mérhetetlen fantáziájuknak. A nyomdahibák dühítőek, az egyéb hibákért (pörgő dervis) kár. Élveztem, na.
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Az emberi egészség törékeny, számtalan betegséggel kezdett megküzdeni az embereknek. A helyzet mára rengeteget javult, akármit mondjanak a mai egészségügyről, nem fognak porított sündisznót, vagy egyszarvúszarvat felírni receptre nekünk…
Szórakoztató munka volt, cseppet sem száraz, átjött hogy van humora a szerzőnek, mégsem ment el a ponyva irányába. Örülök, hogy egy füst alatt megvettem egy másik könyvét is.
Tegnap összeültünk barátnőkkel, akkor is nálam volt a könyv, egy ideje magamnál hordtam (szegényen ez látszik is). Megmutattam nekik. A reakció: ugye kölcsön kérhetem? Ugye én is? :D
Népszerű idézetek
Egy Rosenbaum nevű doktor viszont nyakig homokba temette betegeit a tengerparton, és addig hagyta pörkölődni őket, míg ki nem jelentették, hogy inkább meggyógyultak.
194. oldal, Gyógymódok és gyógyítók, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Ám ennél még meglepőbb mechanikus módszereket is alkalmaztak eleink: a budapesti Irgalmasok ingyenes fogászatán a 20-as években állítólag hatalmas pofonnal érzéstelenítették foghúzás előtt a beteget. (Ma is szokás injekció előtt, nyilván szintén irgalmas szándékkal, a bőrre csapni.)
189. oldal, Anesztézia, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
1842-ben egy New Yorki-i orvostanhallgató, William E. Clarke éternarkózisban húzott fogat: eredményeit azonban nem tette közzé, mert – jellemzően a kor orvosi szemléletére – nem tartotta fontosnak azokat (az, hogy a beteg üvölt vagy sem, tudományos szempontból voltaképp érdektelen.)
190. oldal, Anesztézia, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Ebben a korban alakulhatott ki egyébként a magyar futóbolond és a kötözni való bolond kifejezés is: az első az ártalmatlan, szabadon járó-kelő, a másik a veszélyes, megláncolt elmebeteget jelölte. Félnótás kifejezésünk viszont az „F notás” vagyis „F-jelű” elnevezésből eredt – az F a latin fatuus, bolond rövidítése; a fejezés arra utal, hogy a bolondokat akkoriban, megbélyegzésként, nagy F betűt festettek a ruhájára.
150. oldal, Tébolydák és sárga házak, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Arcápoláshoz például gyíkmájat kell olívaolajban péppé kenni – írja az Orvostudomány Atyja –, majd a pépet színborral fel kell ereszteni, és az arcra kenni. (A gyík epéje viszont rettenetesen csúfít!) Ráncelsimításhoz zúzzunk porrá molübdént, mégpedig kőmozsárban, öntsünk rá egy hónapja álló esővizet, majd formáljuk az így kapott masszákból golyókat. Hajhullás ellen pedig Hippokratész a következő remek recepttel szolgál: keverjünk össze ladanumgyantát liliom- és rózsaolajjal, valamint vörösborral, és kenjük pakolásként a fejünkre. Ha a pakolást sikerül lemosni, és még hajunk is marad, az már fél siker.
119. oldal, Szépészet Rómában, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
[…] 18.századi beszámolók szerint a dél-erdélyi román néphit úgy tartotta, hogy a falu legkövérebb (és egyben leggazdagabb) emberei nem halnak meg teljesen, hanem holtuk után vámpírokká válnak, és a soványak vérét (vagy zsírját) szívogatva tartják épségben a testüket.
93. oldal, Kövérek és soványak, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
A születészsabályozás legveszélytelenebb és ezért legnépszerűbb módja azonban az ókorban is a fogamzásgátlás volt. Sokan – különösen az egyszerűbb emberek – mágikus talizmánokhoz, amulettekhez, gemmákhoz, ráolvasásszövegekhez folyamodtak. Már Egyiptomból és Mezopotámiából is ismerünk efféle fogamzásgátlókat – az első hasonló amulettek KR. e. 15. századból származnak –, amelyek legtöbbször varászszövegekkel vagy éppen zárat, akadályt jelképező ábrákkal voltak ellátva. Hatásuk azonban erősen kétségbe vonható. E talizmánok, nyakba akasztható terhességelhárító eszközök (úgynevezett periaptonok) között akadtak igen sajátosak is: Aetius Amidenus bizánci orvos például menyétmáj viselését javallotta, Plinius (1. század) pedig azt írja, ha napkelte előtt őzbőr szíjjal egy pók kokonját ( a kokon a kis pókokat tartalmazó burok) kötözzük a szeretett nő testére, a hölgy egy évig nem eshet teherbe – feltéve, ha éppen két kis pók van a kokonban, egyébként persze nem érvényes a varázslat.
17. oldal, Fogamzásgátlás Rómában, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Az imaginatio szokására már ókori orvosok munkáiban is találhatunk utalást. Galénosz, a 2. század nagy görög-római orvosa például egyik – egyébként terjék nevű ellenméregről szóló – könyvében elbeszéli, hogy élt egyszer egy gazadag ember, aki – mint a gazdagok általában – meglehetősen előnytelen külsejű volt. Mivel attól tartott, hogy felesége szeretkezés közben az ő csúf arcát nézegeti, és ez rossz hatással lesz az utódra, egy nagy fatáblára egyik szép, ifjú ismerőse képét festette, majd ráparancsolt nejére, hogy valahányszor együtt vannak, csakis a képen tartsa a szemét. És csodák-csodájára a derék asszony kilenc hónap múlva valóban pont olyan szépséges fiút szült, mint amelyik a képen volt látható. (A magyarázatot erős képzeletű olvasóimra bízom.)
33. oldal, Imaginatio, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Az első biztos adat az óvszer használatára magától a feltalálótól származik: Gabriele Fallopio (1523-1562) , a hírneves olasz anatómus és orvos 1564-ben (sic!) a franciabetegségről szóló művében büszkén jelenti ki, hogy kitalált egy olyan eszközt, amely megvédi a férfit a szifilisz veszélyétől. Ez az eszköz nem volt más, mint egy vékony, olajjal átitatott rongy, amit a hímvessző végére kellett tekerni.
38. oldal, Az óvszer története, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Caspar a Reyes 17. századi doktor szerint az asszonyok szeméremszőre durvább, göndörebb és rövidebb lesz, mert a szextől felmelegszik és megperzselődik.
105. oldal, A szüzesség megállapítása, (Gondolat, 2007)
Magyar László András: A repülőkenőcs Érdekességek az egészséges és a beteg test, az orvoslás és a kuruzslás történetéből
Hasonló könyvek címkék alapján
- Diarmuid Jeffreys: Aszpirin ·
Összehasonlítás - Benedek István: Semmelweis és kora ·
Összehasonlítás - Jobbágyi Gábor: Néma talp ·
Összehasonlítás - Bánki M. Csaba: Agyunk gyógyszerei ·
Összehasonlítás - Hajdu Ráfis Gábor: Hit és gyógyulás ·
Összehasonlítás - Rákóczi István: 101 kérdés a fogamzásgátló tablettákról ·
Összehasonlítás - Kovács Ágota – Lakatos László: Gyulladásos bélbetegségek ·
Összehasonlítás - Wéber György – Bartos Gábor – Lantos János – Takács Ildikó: Volt egyszer egy műtéttan Pécsett… ·
Összehasonlítás - Tariska Péter: Alzheimer-kór ·
Összehasonlítás - Tassonyi Edömér – Krasznai Péter: Extradurális és Intradurális anesztézia és analgézia ·
Összehasonlítás