Az ​ínyesmester szakácskönyve 12 csillagozás

Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve

Egy ​szakácskönyv, mely közel hetven éve íródott, mégis majd mindenki ismeri. Ez a mű, nem egyszerű receptgyűjtemény, hanem kultúrtörténet és gasztronómiai időutazás is egyben.
Az eredeti 1939-es kiadás nyomán idén az Alexandra Kiadó jelentette meg Magyar Elek „irodalmi szakácskönyvét". Az új kiadás előszavában Cserna- Szabó András így ír: „Ínyesmester műve a múlt kékes lángja, ha beletekintünk, egy letűnt Magyarországot látunk, ahol még voltak ízek és illatok"

Magyar Elek életútja is figyelemreméltó, jogot végzett hírlapíró volt, lapszerkesztő, az ő hangján szólalt meg először a Telefonhírmondó hazánkban. Könyvében az ínyesmesterség fogalomkörébe nemcsak azokat sorolta, akik mesteri étkeket tudnak készíteni, hanem azokat is, akik ezeket kifinomult érzékkel tudják elfogyasztani. Azt vallotta, – Brillat-Savarin és Apicius nyomán, – hogy aki a finomságot és a szépséget felleli az evésben, csak finom lelkű és megértő ember lehet.

Bevezetésként egész menüsorozatot… (tovább)

>!
Alexandra, Budapest, 2008
608 oldal · ISBN: 9633704653
>!
Akkord, Budapest, 2000
342 oldal · ISBN: 963780370X
>!
Gondolat, Budapest, 1991
552 oldal

4 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Kisanna>!
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve

Szinte az összes hagyományos magyar étel receptje megtalálható benne. Érdekes volt olvasgatni az összeállított menüsorokat különböző alkalmakra, például főúri vadászatokon, gálavacsorákon mit ettek és ittak anno az emberek. Tetszett még, hogy leírja az uzsonna, ötórai tea részeit is.

1 hozzászólás
Maszatostappancs>!
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve

A nagymamámtól maradt rám az eredeti kiadás, rengeteg cetlire írt kiegészítő recepttel. Szinte minden alkalommal fellapozom, ha valami új (még nem készített) ételt főzök/sütök és valami hihetetlen békebeli ízeket sikerül összehozni, még a mai alapanyagokkal is:-)
Igaz, hogy a megylevesnél a magot végül nem zúztam össze, és az előre lefőzött csontlevesem sincs mindig a kamárában, de nagyon melegen ajánlom mindenkinek, én még soha nem csalódtam benne!!
Néha akkor is előveszem, ha nem is tudom mit akarok főzni és csak felütöm és élvezem az ízes mesélést a szagos leírásokat és a nagy-nagy szeretettel megkomponált részleteket. Nem csak főzni, az ételt megszeretni is tanít:-)
Megnéztem az otthoni példányt és én úgy látom az első kiadás ajánlója 1932 karácsony havában készült. (sajnos az eredeti borító már nincs meg, ezért nem tudom feltölteni).

Pocok_von_Oktond>!
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve

Ez a könyv tényleg lenyűgöző, akkor is érdemes olvasni, ha az ember nem főz belőle, és nem csak az ételek szeretete de egy egész világszemlélet egy egész világ bontakozik ki belőle. Olyan, mintha az ember Krúdyt olvasna, csak az Ínyesmester az ételeket és az étkezés kult
úráját szerintem még Krúdynál is jobban írja le (talán ő az egyetlen).

Arra azért figyelni kell, hogy például az akkord kiadó új kiadása egyáltalán nem tartalmazza a teljes eredeti szöveget, csomó dolog ki van hagyva belőle, úgyhogy lehetőleg az eredeti két könyvet olvassuk (Az Ínyesmester szakácskönyve, Az Ínyesmester 1000 új receptje), ha minden egyes sorára kíváncsiak vagyunk.

csincsilla72>!
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve

Olvasni is öröm, főzni belőle is. Még abból az időből származik, amikor a magyar konyha nem csak paprikából, zsírból és lisztből állt össze.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Csavargó>!

Cseresnyés rétest enni júniusi vasárnapokon (esetleg hétköznap is) valóban a nyárba hajló tavasz örömeihez tartozik. Különösen, ha már itt van a ropogós, fekete, magyar cseresnye, mely kissé megfesti az ember szája szélét, de olyan jóízű, hogy érdemes érte elviselni ezt az apró kellemetlenséget. (A rúzs is fest, de viszont egyáltalán nem jó ízű.)

198

Kapcsolódó szócikkek: június
Szilvi_F>!

A krampampuli
kékes lángjába tekinteni Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát. A forduló év amúgy is felfokozott hangulatában, az asztal körül ülő társaság a jövő képét keresi az asztal közepén imbolygó lángban.
Talán vannak, akik azt mondják, hogy a modern italok divatjának idején a puncsfélék elvesztették jelentőségüket Szilveszter éjjelén. De bármennyire is kedveljük a koktélok változatosságot nyújtó rendjét, Szilveszterkor mégis illendő helyet adhatunk a puncsnak, mégpedig elsősorban az égetettnek, azaz a krampampulinak.
Midőn közeledik az éjfél, hatalmas, öblös tűzálló tálat állítunk az asztal közepére, és az aljára rakunk vagdalt déligyümölcsöket: fügét, magjától megfosztott datolyát, mazsolát, cukrozott narancshéjat, esetleg darabokra tördelt szentjánoskenyeret, továbbá dióval bélelt aszaltszilvát és (esetleg egyéb, hiányzó anyagok pótlására is) másféle hazai cukrozott gyümölcsöt is. A tál tetejére helyezett rostélyt megrakjuk kockacukorral (ezt esetleg előbb narancshéjjal is végigdörzsöljük), majd meglocsoljuk fél liter finom rummal (ennek egy része kisüstön főtt szilvórium vagy seprőpálinka is lehet). Fidibusszal meggyújtjuk (ilyenkor a lámpákat elolthatjuk) s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég, s a felolvadt cukor a tálba csepeg. Mikor ez a processzus befejeződött, utána öntünk két liter jó, forralt, fűszeres (fahéj, citromhéj, szegfűszeg) fehér bort, egy liter forró teát, 2 citrom és 2 narancs vagy más gyümölcs levét. Pár percig állni hagyjuk, de vigyázzunk, hogy ki ne hűljön. Jól megkeverjük, s megkóstoljuk, nincs-e híja valamilyen irányban. Elég erős-e, elég édes-e vagy ellenkezőleg túl erős, túl édes-e? Ha kell, segítünk a bajon, s azután puncsos poharakba szűrjük a párolgó italt. A kívánatos gyümölcsökből mindenkinek adunk egy-két darabkát.

559. oldal

Csavargó>!

Hogy vad jellege teljesen kidomborodjék, voltaképpen nem is szabad elvágni a nyakát, mint valami közönséges csirkének, hanem meg kell fojtani, hogy vére ne folyjon. Lehet, hogy barbarizmus a kivégzésnek ez a módja, de szegény gyöngytyúkra nézve alapjában véve mégiscsak mindegy, így vagy, viszont a gasztronómia ritkán veszi figyelembe a humanizmus szempontjait.

138

Kapcsolódó szócikkek: humanizmus
Csavargó>!

A libamájat, amennyire életem eddigi folyamán láttam, úgyszólván mindenki szereti, és igyekszik is élni vele, ha van hozzá elegendő pénz az erszényében, s ha a mindjobban elburjánzó diéta jármába nem fogta még bele orvosa

139

Csavargó>!

A vagdalt húst mind jobban kiszorítja régi helyéről a darált, vagy őrölt hús, amit pedig öreg hibának tartok. Mindenesetre könnyebb a húst belegyömöszölni a gépbe, s egy-két forgatással simára darálni, mint két késsel, vagy a kétnyelű félhold alakú bárddal fáradságosan apróra vagdalni. Ez bizony igaz, de igaz az is, hogy a darálás vagy őrlés sokat elvesz az ízéből, amit aztán hiába akar a kényelmesedő vagy siető szakács fűszerekkel pótolni. Különösen áll ez a szalonnafélékre, amelyekből kenőcsöt csinál a masina, de áll a sonkára, amelyet teljesen megfoszt eredeti jellegétől, s áll sokféle húsra is. Kinyomódik, kisajtolódik belőle az, ami igazán jó, s ott marad a daráló csavarjai között.

107


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek
Lakó Elemér (szerk.): Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból
Ketter László: Gasztronómiánk krónikája
Bernáth József: Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren
Gáll Tímea: Kölcsönkért kovász
Horváth Ilona: Szakácskönyv
Váncza József: A mi süteményes könyvünk
Gáspár Bea: Bea konyhája
Nemere Ilona: Szakácskönyv kétbalkezeseknek
Muszula Tímea: Szépségek és finomságok